alkotmánytalan mn 14A1 (Pol)

1. (rég) ’nem törvényi szabályozáson alapuló, (írott) alkotmánnyal nem rendelkező 〈állam, ország〉’ ❖ mi már megszoktuk az alkotmányos formákbani mozgást, midőn másoknak ebben még okulniok kell, el kell ismernünk, hogy meg lévén alapítva a magyar felelős kormány, […] ez által forradalmi veszélyek nélkül érhettünk czélt, míg alkotmánytalan népek illy sima úton alig rázhatják magukról le az önkénynek hervasztó bilincseit (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Vajjon egy alkotmányos ország földe, századokon által nem terem-e semmit, a mi fentartását, sőt az eddig alkotmánytalan tartományokba átültetést is érdemelne? (1851 Csengery Antal 8086002, 74).

2. ’vmely korábban elfogadott alkotmányos rendet megszegő, az alkotmány szabályait áthágó, attól idegen 〈kormány, állam, politikai berendezkedés v. helyzet stb.〉’ ❖ [Magyarország] alkotmányos tartománya egy alkotmánytalan főországnak (1835 Széchenyi István C3902, 85) | A szabadságharc idején és az utána következett alkotmánytalan korszak alatt egyetlen új bank sem alakult az országban (1897 PallasLex. CD02) | a megbuktatott miniszterelnök maradása elbátortalanította a diktatúra ellen fellépő ellenzéket, mi több, abba az irányba terelte, hogy céljai érdekében maga is alkotmánytalan, parlamenten kívüli, politikai szempontból nagyon is kérdéses eszközökhöz nyúljon (1998 Ormos Mária CD17).

3. ’az alkotmány(osság)nak meg nem felelő, azzal összhangban nem álló 〈cselekedet, rendelet stb.〉’ ❖ búsuljon az alkotmánytalan tetteken? (1844 Vajda Péter C0625, 293) | [a főispáni utasítás] sokkal alkotmánytalanabb volt, mint az elhiredett administratori [= császári biztos által kiadott] rendszabály (1861 Ráday Gedeon² C5319, 4) | [az 1867-es új magyar alkotmány] alkotmánytalan magában véve mint [az] abszolutista fejedelmi beavatkozás intézménye (1911 Ignotus CD10) | az alkotmánytalan, ha valaki amiatt válik nem rászorulttá, mert mégoly értékes, ám nem értékesíthető (?) autója, háza van (1995 Magyar Hírlap CD09).

Sz: alkotmánytalanság.

Vö. CzF.

alkotmánytalan melléknév 14A1 (Pol)
1. (rég)
nem törvényi szabályozáson alapuló, (írott) alkotmánnyal nem rendelkező 〈állam, ország〉
mi már megszoktuk az alkotmányos formákbani mozgást, midőn másoknak ebben még okulniok kell, el kell ismernünk, hogy meg lévén alapítva a magyar felelős kormány, […] ez által forradalmi veszélyek nélkül érhettünk czélt, míg alkotmánytalan népek illy sima úton alig rázhatják magukról le az önkénynek hervasztó bilincseit
(1848 Kossuth Lajos összes munkái)
Vajjon egy alkotmányos ország földe, századokon által nem terem-e semmit, a mi fentartását, sőt az eddig alkotmánytalan tartományokba átültetést is érdemelne?
(1851 Csengery Antal)
2.
vmely korábban elfogadott alkotmányos rendet megszegő, az alkotmány szabályait áthágó, attól idegen 〈kormány, állam, politikai berendezkedés v. helyzet stb.〉
[Magyarország] alkotmányos tartománya egy alkotmánytalan főországnak
(1835 Széchenyi István)
A szabadságharc idején és az utána következett alkotmánytalan korszak alatt egyetlen új bank sem alakult az országban
(1897 PallasLex.)
a megbuktatott miniszterelnök maradása elbátortalanította a diktatúra ellen fellépő ellenzéket, mi több, abba az irányba terelte, hogy céljai érdekében maga is alkotmánytalan, parlamenten kívüli, politikai szempontból nagyon is kérdéses eszközökhöz nyúljon
(1998 Ormos Mária)
3.
az alkotmány(osság)nak meg nem felelő, azzal összhangban nem álló 〈cselekedet, rendelet stb.〉
búsuljon az alkotmánytalan tetteken?
(1844 Vajda Péter)
[a főispáni utasítás] sokkal alkotmánytalanabb volt, mint az elhiredett administratori [= császári biztos által kiadott] rendszabály
(1861 Ráday Gedeon²)
[az 1867-es új magyar alkotmány] alkotmánytalan magában véve mint [az] abszolutista fejedelmi beavatkozás intézménye
(1911 Ignotus)
az alkotmánytalan, ha valaki amiatt válik nem rászorulttá, mert mégoly értékes, ám nem értékesíthető (?) autója, háza van
(1995 Magyar Hírlap)
Sz: alkotmánytalanság
Vö. CzF.

Beállítások