együttható fn 1A

1. (Mat) ’betűvel jelölt mennyiség állandó értékű szorzója, szorzószáma; koefficiens’ ❖ [Pethe Ferenc Mathesis című művében] mód nélkül bátor az újj magyar Terminusok formálásában. De ha meggondolja az illyeneket: Annyi mint (aequale), Darabszám (fractió), Dombos (convexum), Együttható (coefficiens) […], kéntelen az ember hellyben hagyni az ollyanokat is mint már Kotzka (cubus), Kotzkalap (quadratum) (1813 Kazinczy Ferenc levelezése C2564, 514) | Az egy ismeretleni algebrai egyenlet bal oldala ily alaku tagok összege cxn, hol c ismeretlentől ment együttható, az n kitevő pedig közönséges egész szám (v. zérus) (1893 PallasLex. CD02) | A határozatlan együtthatóval kellett megoldani az egyenletet (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 89) | az a + a = 2a kifejezésben a kettes szám az együttható (1937 ÚjIdőkLex. C5437, 1948) | egy valós együtthatós algebrai egyenletnek legfeljebb annyi valós gyöke lehet, mint az együtthatók sorozatában található előjelváltások száma (1998 Természet Világa CD50).

2. (Fiz) ’az az állandó szám, amely az anyag vmely tulajdonságára v. meghatározott feltételek között bekövetkező fizikai változásainak mértékére utal’ ❖ a szilárd testek kitágulási együtthatói (1873–74 Félegyházi Antal CD27) | [Fehér Dánielnek] sikerült mérési módszert is kidolgoznia és meghatározni a különböző elemek sugárzásának hullámhosszát, a felezési állandót és az elnyelési együtthatót (1955 Varga Lajos CD52) | [a higany] hőkitágulási együtthatója a hőmérséklettől alig függ (2002 Tőkés Béla–Dónáth-Nagy Gabriella 3326002, 214).

2a. (Közg, Szoc, átv is) ’statisztikailag mérhető gazdasági, szociológiai stb. jelenségekre, összefüggésekre stb. mennyiségileg jellemző szám; mutatószám’ ❖ A következőkben a gazdasági törvényeket tárgyalván, a mennyiben azoknak az értékalakulásra irányadó befolyásuk van, a törvényeket egybefoglalja a termelési együttható fogalma alatt, a mely föltünteti a terménymennyiség és a kifejtett munka összegének arányát (1906 Budapesti Hírlap márc. 9. C4694, 16) | A kumulatív struktúra erősségének egyik mutatószáma, az ún. reprodukálhatósági együttható a politikai ismereteknél 82 %, a gazdasági ismereteknél csak 79% volt (1980 Békés Ferenc 1013002, 27) | [a] kialkudott 0,8 százalékos „inflációs együttható(1991 Heti Világgazdaság 2014021, 32) | A családi együtthatók rendszere, amely Franciaország és Luxemburg sajátja, közelíti meg legjobban a tényleges egy főre eső, azonos szintre hozott adóterhelést (1995 Országgyűlési Napló CD62) | a pénz a pályázók legfőbb érve, korábban összeveszett munkatársak békülési együtthatójának serkentője (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

együttható főnév 1A
1. (Mat)
betűvel jelölt mennyiség állandó értékű szorzója, szorzószáma; koefficiens
[Pethe Ferenc Mathesis című művében] mód nélkül bátor az újj magyar Terminusok formálásában. De ha meggondolja az illyeneket: Annyi mint (aequale), Darabszám (fractió), Dombos (convexum), Együttható (coefficiens) […], kéntelen az ember hellyben hagyni az ollyanokat is mint már Kotzka (cubus), Kotzkalap (quadratum)
(1813 Kazinczy Ferenc levelezése)
Az egy ismeretleni algebrai egyenlet bal oldala ily alaku tagok összege cxn, hol c ismeretlentől ment együttható, az n kitevő pedig közönséges egész szám (v.vagy zérus)
(1893 PallasLex.)
A határozatlan együtthatóval kellett megoldani az egyenletet
(1916 Karinthy Frigyes)
az a + a = 2a kifejezésben a kettes szám az együttható
(1937 ÚjIdőkLex.)
egy valós együtthatós algebrai egyenletnek legfeljebb annyi valós gyöke lehet, mint az együtthatók sorozatában található előjelváltások száma
(1998 Természet Világa)
2. (Fiz)
az az állandó szám, amely az anyag vmely tulajdonságára v. meghatározott feltételek között bekövetkező fizikai változásainak mértékére utal
a szilárd testek kitágulási együtthatói
(1873–74 Félegyházi Antal)
[Fehér Dánielnek] sikerült mérési módszert is kidolgoznia és meghatározni a különböző elemek sugárzásának hullámhosszát, a felezési állandót és az elnyelési együtthatót
(1955 Varga Lajos)
[a higany] hőkitágulási együtthatója a hőmérséklettől alig függ
(2002 Tőkés Béla–Dónáth-Nagy Gabriella)
2a. (Közg, Szoc, átv is)
statisztikailag mérhető gazdasági, szociológiai stb. jelenségekre, összefüggésekre stb. mennyiségileg jellemző szám; mutatószám
A következőkben a gazdasági törvényeket tárgyalván, a mennyiben azoknak az értékalakulásra irányadó befolyásuk van, a törvényeket egybefoglalja a termelési együttható fogalma alatt, a mely föltünteti a terménymennyiség és a kifejtett munka összegének arányát
(1906 Budapesti Hírlap márc. 9.)
A kumulatív struktúra erősségének egyik mutatószáma, az ún.úgynevezett reprodukálhatósági együttható a politikai ismereteknél 82 %, a gazdasági ismereteknél csak 79% volt
(1980 Békés Ferenc)
[a] kialkudott 0,8 százalékos „inflációs együttható
(1991 Heti Világgazdaság)
A családi együtthatók rendszere, amely Franciaország és Luxemburg sajátja, közelíti meg legjobban a tényleges egy főre eső, azonos szintre hozott adóterhelést
(1995 Országgyűlési Napló)
a pénz a pályázók legfőbb érve, korábban összeveszett munkatársak békülési együtthatójának serkentője
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások