együgyűség fn 3B8

1. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vki gyenge értelmi képességű, buta v. tanulatlan, műveletlen, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ bels tulajdonságai nem egyebek, hanem ſzolgái [!] félelem, oskolai tréfaság, és paraſzt egygység (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2515, 18) | nevetve beszéli az éhező palócz történetét, ki önkiéheztetésével akarta együgyüségében, Budát bevenni (1846 Pompéry János 8372001, 112) | [a virágnyelven beszélő nő] ravaszságán, valamint hallgatói együgyűségén bizony sokszor elkacagtam magam (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 26) | Hagyjátok el az együgyűséget, és […] járjatok az értelem útján! (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. ’gyenge értelmi képességre, butaságra valló, ill. tanulatlanságot, műveletlenséget tükröző megnyilvánulás, cselekedet stb., ill. vmely megnyilvánulásnak ilyen volta’ ❖ Nem ejthet az ember nagyobb – Sottist (együgyüséget)[, mint hogy egy méltatlan családdal barátkozik] (1793 Bethlen Imre ford.–Ayrenhoff C1110, 113) | Hogy a holtakról jót, sem rosszat ne szóllyunk, Régi együgyüség s ebbül ne tanullyunk (1794–1801 Bessenyei György¹ C1087, 154) | [a közbeszólás] primitív együgyűségével minden hosszadalmas czáfolatnál maróbb hatást gyakorolt a geniális báró fitogtató beszédjére (1854 Jókai Mór C2244, 374) | ki hiszi el, hogy Homeros-tól kezdve Dosztojevszkij-ig minden költő és író hülye volt és szánalmas együgyűségeket firkált[?] (1931 Révai József CD10) | a képzelődések, az agyrémek, az együgyűségek (1995 Természet Világa CD50).

1b. ’állatnak az a tulajdonsága, hogy oktalan, buta, ill. vmely állatnak ilyen volta’ ❖ az utszélen bámészkodó csiga együgyüségét (1921 Kahána Mózes 9291002, 6) | valaki vagy, magok csiráztatója, emberek álma, kicsi őzikék együgyüsége, szálerdők erős magosba-húzója, apró madarak énekeltetője (1930 Dsida Jenő CD01) | egy fiatal gerle röpül az ablakkeretre. […] Együgyűségében az asztalomra lódul (1967 e. Kassák Lajos 9314030, 33).

2. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vki életmódjában egyszerű, átlagos v. (gondolkodásában) tapasztalatlanul, ártatlanul naiv, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ Virágzik  nála [ti. a svájci népnél] kegyes egygység (1772 Orczy Lőrinc C0794, 43) | Ó, szent együgyüség, gyanutlan jámborság! (1883 Vajda János CD01) | falusi együgyűségünkben az élelmes városiak között (1943 Gyergyai Albert 9202013, 28) | [Ádám és Éva] nem tudták, hogy van jó és van rossz, boldog együgyűségben éltek (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. (ritk) ’ilyen tulajdonságra valló megnyilvánulás, cselekedet’ ❖ a’ Pósta-Mester két gyermekei nevettették-meg néha ártatlan egygyüségekkel (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 249) | [a férjnek] ezek a szent, ezek az igazi élettársat oly igen jellemző együgyűségek jártak az eszében (1962 Népszabadság okt. 31. C4814, 6).

3. (kissé rég) ’az a tulajdonság, hogy vmi, kül. vmely alkotás egy v. kevés (alkotó)részből áll, fölépítését, szerkezetét tekintve nem bonyolult v. dísz(ítés), cifraság nélküli, közönséges, hétköznapi, ill. vminek ilyen volta’ ❖ Az ollyan együgyüséget ſzereti ez a’ Lélek, a’ mellyben nintsen ſemmi felesleg való pompa, tzifraság (1785 Göböl Gáspár 7121005, VII) | tsodálkozni kelletik [a híd] Architectúrájának ſzép együgyüségén (1793 Sándor István 7287043, 481) | A grammatikai finomságban az angol, grammatikai alkotványának együgyűsége mellett is, felűláll (1814–1815 Kölcsey Ferenc 8253047, 892) | Simplicitas, az Aestheticában együgység (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 419) | A mintázás-beli egyszerűség, együgyűség mellett igazi báj és kecsesség hatja át [a gyűjtemény kisbronzait] (1917 Török Gyula CD10).

4. (rég, ritk) ’együgyű személy’ ❖ rögtön szerelmes leszek abba a kis ugrándozó együgyüségbe (1872 Tolnai Lajos C4207, 208) | én már ilyen világos beszédü vén együgyűség vagyok (1897 Tóth Béla¹ C4249, 55).

Vö. CzF.; TESz. együgyű; ÉKsz.; SzT.

együgyűség főnév 3B8
1.
az a tulajdonság v. állapot, hogy vki gyenge értelmi képességű, buta v. tanulatlan, műveletlen, ill. vkinek ilyen volta
bels tulajdonságai nem egyebek, hanem ſzolgái [!] félelem, oskolai tréfaság, és paraſzt egygység
(1776 Kazinczy Ferenc ford.Bessenyei)
nevetve beszéli az éhező palócz történetét, ki önkiéheztetésével akarta együgyüségében, Budát bevenni
(1846 Pompéry János)
[a virágnyelven beszélő nő] ravaszságán, valamint hallgatói együgyűségén bizony sokszor elkacagtam magam
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
Hagyjátok el az együgyűséget, és […] járjatok az értelem útján!
(1995 Protestáns Biblia ford.)
1a.
gyenge értelmi képességre, butaságra valló, ill. tanulatlanságot, műveletlenséget tükröző megnyilvánulás, cselekedet stb., ill. vmely megnyilvánulásnak ilyen volta
Nem ejthet az ember nagyobb – Sottist (együgyüséget)[, mint hogy egy méltatlan családdal barátkozik]
(1793 Bethlen Imre ford.Ayrenhoff)
Hogy a holtakról jót, sem rosszat ne szóllyunk, Régi együgyüség s ebbül ne tanullyunk
(1794–1801 Bessenyei György¹)
[a közbeszólás] primitív együgyűségével minden hosszadalmas czáfolatnál maróbb hatást gyakorolt a geniális báró fitogtató beszédjére
(1854 Jókai Mór)
ki hiszi el, hogy Homeros-tól kezdve Dosztojevszkij-ig minden költő és író hülye volt és szánalmas együgyűségeket firkált[?]
(1931 Révai József)
a képzelődések, az agyrémek, az együgyűségek
(1995 Természet Világa)
1b.
állatnak az a tulajdonsága, hogy oktalan, buta, ill. vmely állatnak ilyen volta
az utszélen bámészkodó csiga együgyüségét
(1921 Kahána Mózes)
valaki vagy, magok csiráztatója, emberek álma, kicsi őzikék együgyüsége, szálerdők erős magosba-húzója, apró madarak énekeltetője
(1930 Dsida Jenő)
egy fiatal gerle röpül az ablakkeretre. […] Együgyűségében az asztalomra lódul
(1967 e. Kassák Lajos)
2.
az a tulajdonság v. állapot, hogy vki életmódjában egyszerű, átlagos v. (gondolkodásában) tapasztalatlanul, ártatlanul naiv, ill. vkinek ilyen volta
Virágzik  nála [ti. a svájci népnél] kegyes egygység
(1772 Orczy Lőrinc)
Ó, szent együgyüség, gyanutlan jámborság!
(1883 Vajda János)
falusi együgyűségünkben az élelmes városiak között
(1943 Gyergyai Albert)
[Ádám és Éva] nem tudták, hogy van jó és van rossz, boldog együgyűségben éltek
(1997 Magyar Hírlap)
2a. (ritk)
ilyen tulajdonságra valló megnyilvánulás, cselekedet
a’ Pósta-Mester két gyermekei nevettették-meg néha ártatlan egygyüségekkel
(1789 Kazinczy Ferenc ford.Kayser)
[a férjnek] ezek a szent, ezek az igazi élettársat oly igen jellemző együgyűségek jártak az eszében
(1962 Népszabadság okt. 31.)
3. (kissé rég)
az a tulajdonság, hogy vmi, kül. vmely alkotás egy v. kevés (alkotó)részből áll, fölépítését, szerkezetét tekintve nem bonyolult v. dísz(ítés), cifraság nélküli, közönséges, hétköznapi, ill. vminek ilyen volta
Az ollyan együgyüséget ſzereti ez a’ Lélek, a’ mellyben nintsen ſemmi felesleg való pompa, tzifraság
(1785 Göböl Gáspár)
tsodálkozni kelletik [a híd] Architectúrájának ſzép együgyüségén
(1793 Sándor István)
A grammatikai finomságban az angol, grammatikai alkotványának együgyűsége mellett is, felűláll
(1814–1815 Kölcsey Ferenc)
Simplicitas, az Aestheticában együgység
(1822 e. Tudományos mesterszókönyv)
A mintázás-beli egyszerűség, együgyűség mellett igazi báj és kecsesség hatja át [a gyűjtemény kisbronzait]
(1917 Török Gyula)
4. (rég, ritk)
együgyű személy
rögtön szerelmes leszek abba a kis ugrándozó együgyüségbe
(1872 Tolnai Lajos)
én már ilyen világos beszédü vén együgyűség vagyok
(1897 Tóth Béla¹)
Vö. CzF.; TESz. együgyű; ÉKsz.; SzT.

Beállítások