ehejt mut hsz 0 (nyj)

1. ’ezen a (rámutatással megjelölt) helyen, itt’ ❖ ahajt, ehejt, itt, amott (1816 Vocabularium C1948, 97) | nesze! ehejt igy buzugánt adok a kezedbe (1862 Vadrózsák C2827, 462) | – Hal valál, fiam? – Ehejt a Szarkakő alatt (1928 Tamási Áron 9701001, 53) | Kicsi kerek szék volt (mint amelyikön én ülök ehejt itt né) (1953 e. Az eszös gyermök C6256, 106).

2. ’〈az időbeli közelség nyomatékosítására:〉 azonnal, rögvest, ill. az imént’ ❖ Àpám uram ės mėgrugja màgát, Páfàlán alóll kėrėsztüll apritt, eleibe kerűl ėgygy doronggal; Szilos mėgėtt mėgkerüli e kutya kabalát [= kancát], ėgygyet suppant rėja e doronggal. Ehejt mėgtéritti hazafelé a kàbàlát (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 89) | A királyfi elgondolja, hogy biz annak a fele sem tréfa, amit ez a kocsis ehejt tanácsola (1900 Magyar Nyelvőr C5959, 43) | – Jól elpusztula – fordult a bátyjához. – El a nyakassága miatt s ehejt a lovam is megbetegedett (1928 Tamási Áron 9701001, 53).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ehejt mutató névmási határozószó 0 (nyj)
1.
ezen a (rámutatással megjelölt) helyen, itt
ahajt, ehejt, itt, amott
(1816 Vocabularium)
nesze! ehejt igy buzugánt adok a kezedbe
(1862 Vadrózsák)
– Hal valál, fiam? – Ehejt a Szarkakő alatt
(1928 Tamási Áron)
Kicsi kerek szék volt (mint amelyikön én ülök ehejt itt né)
(1953 e. Az eszös gyermök)
2.
〈az időbeli közelség nyomatékosítására:〉 azonnal, rögvest, ill. az imént
Àpám uram ės mėgrugja màgát, Páfàlán alóll kėrėsztüll apritt, eleibe kerűl ėgygy doronggal; Szilos mėgėtt mėgkerüli e kutya kabalát [= kancát], ėgygyet suppant rėja e doronggal. Ehejt mėgtéritti hazafelé a kàbàlát
(1873 Magyar Nyelvőr)
A királyfi elgondolja, hogy biz annak a fele sem tréfa, amit ez a kocsis ehejt tanácsola
(1900 Magyar Nyelvőr)
– Jól elpusztula – fordult a bátyjához. – El a nyakassága miatt s ehejt a lovam is megbetegedett
(1928 Tamási Áron)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások