éhség fn 3B8

1. ’az az állapot, hogy vki, vmi éhes v. éhezik, ill. ennek következtében fellépő testi érzet v. evési vágy’ ❖ kérte öket, hogy enni, és inni néki adnának, minthogy máskép bádjadsága, és erötlensége miátt tovább nem ſzólhatna, melly kérésére a’ Kapitány azonnal minden ſzükségeseket néki adatott, a’ kinek jó voltából éhségét, és ſzomjúságát alkalmasint le-tsendesitette (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 207) | [A farkas] mindeniket megtámodja házi állataink közül, még a’ bikát is; ereje nagy van és nagyobb a’ bátorságánál. Néha döggel él; éhségében földet, nádot stb. is eszik (1834 Garasos Tár 8625001, 71) | Apám az éhség fáj, adj kenyeret, Vagy csak mutasd meg, az is jólesik (1848 Petőfi Sándor 8366401, 109) | gyötrő éhségemet valamivel elcsillapítám (1885 Görgey István 8160006, 608) | Hirtelen rátört az éhség. Puliszkáját kihántotta az alsóruhák közül. Nesztelenül rágta kesernyés, vizenyős eleségét (1941 Nagy István⁴ 9471006, 146) | Az első három héten sokat szenvedtem az éhségtől. Néha úgy kínzott, hogy éjszaka nem bírtam aludni, fel-felriadtam, és ételről képzelődtem (1968 Déry Tibor 9107013, 425) | éhségtől elpusztult lovakból (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’éhínség’ ❖ [Isten] látá, a’ gyujtó menyköveket, a’ puſztitó árvizeket, gyúlladáſokat, az oſtorozó peſtiſt, háborút, éhséget, nyavalyákat (1777 Molnár János C3195, 111) | 1817-ben Erdélyben éhség volt, nem ujság egyébiránt! – a gabona ára annyira felszökkent, még pedig többnyire számitó speculánsok révén, hogy 60–80 forint volt egy köböl gabona (1865 e. Jósika Miklós 8212024, 47) | [A vadon élő ún. tülkösszarvúaknak] az emberen kívül sok más ellenségük is van, de valamennyi ellenségük együttvéve sem korlátozza oly erősen szaporodásukat, mint az éhség, nélkülözés s ezek nyomában járó pusztító járványok (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A zsidó háború idején] legtöbbet talán a főváros szenvedett, amelyet bekerítettek, és ostrom alá vettek, s ahol az éhség és betegség is pusztított (1977 Gecse Gusztáv 1057001, 20).

2. ’mohó, sóvárgó (testi, fizikai) vágy, kívánás’ ❖ Új éhsége támad telhetlenségének (1774 Dugonics András C1484, 151) | azok, kik az aranynak szent éhségétl emésztdnek, talám igen is sokra fogják betslleni [az aranycsinálásról szóló írást] (1809 e. Báróczi Sándor 7031012, 8) | Én is kerestem, de mégis csak ő találta meg leginkább az alkalmat a csókolódzásra. Egy cuppanás, ez volt az egész nap egyetlen eseménye, az erős, nyugtalanító, tüzes éhségnek (1899 Bródy Sándor 8068001, 80) | Szellemi éhségem kielégíthetetlen volt. Az iskolában megismertem a betűt s attól kezdve úgy éreztem, a betűben van az igazság, amire én olyan nagyon áhítoztam (1940 Veres Péter 9771020, 12) | [a vállalati rendszer] a növekedési hajszában és beruházási éhsége révén az erőforrások minél szélesebb körének megszerzésében érdekelt (1989 Lengyel László 1093001, 27).

Ö: farkas~; az -éhség címszó alatt: föld~, információ~, nikotin~, profit~, szenzáció~, szeretet~.

ÖU: pénz~.

ÖE: ~menet.

Vö. CzF. ehség, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

éhség főnév 3B8
1.
az az állapot, hogy vki, vmi éhes v. éhezik, ill. ennek következtében fellépő testi érzet v. evési vágy
kérte öket, hogy enni, és inni néki adnának, minthogy máskép bádjadsága, és erötlensége miátt tovább nem ſzólhatna, melly kérésére a’ Kapitány azonnal minden ſzükségeseket néki adatott, a’ kinek jó voltából éhségét, és ſzomjúságát alkalmasint le-tsendesitette
(1772 Mészáros Ignác ford.)
[A farkas] mindeniket megtámodja házi állataink közül, még a’ bikát is; ereje nagy van és nagyobb a’ bátorságánál. Néha döggel él; éhségében földet, nádot stb.és a többi is eszik
(1834 Garasos Tár)
Apám az éhség fáj, adj kenyeret, Vagy csak mutasd meg, az is jólesik
(1848 Petőfi Sándor)
gyötrő éhségemet valamivel elcsillapítám
(1885 Görgey István)
Hirtelen rátört az éhség. Puliszkáját kihántotta az alsóruhák közül. Nesztelenül rágta kesernyés, vizenyős eleségét
(1941 Nagy István)
Az első három héten sokat szenvedtem az éhségtől. Néha úgy kínzott, hogy éjszaka nem bírtam aludni, fel-felriadtam, és ételről képzelődtem
(1968 Déry Tibor)
éhségtől elpusztult lovakból
(1999 Magyar Hírlap)
1a.
[Isten] látá, a’ gyujtó menyköveket, a’ puſztitó árvizeket, gyúlladáſokat, az oſtorozó peſtiſt, háborút, éhséget, nyavalyákat
(1777 Molnár János)
1817-ben Erdélyben éhség volt, nem ujság egyébiránt! – a gabona ára annyira felszökkent, még pedig többnyire számitó speculánsok révén, hogy 60–80 forint volt egy köböl gabona
(1865 e. Jósika Miklós)
[A vadon élő ún. tülkösszarvúaknak] az emberen kívül sok más ellenségük is van, de valamennyi ellenségük együttvéve sem korlátozza oly erősen szaporodásukat, mint az éhség, nélkülözés s ezek nyomában járó pusztító járványok
(1929 Az állatok világa ford.)
[A zsidó háború idején] legtöbbet talán a főváros szenvedett, amelyet bekerítettek, és ostrom alá vettek, s ahol az éhség és betegség is pusztított
(1977 Gecse Gusztáv)
2.
mohó, sóvárgó (testi, fizikai) vágy, kívánás
Új éhsége támad telhetlenségének
(1774 Dugonics András)
azok, kik az aranynak szent éhségétl emésztdnek, talám igen is sokra fogják betslleni [az aranycsinálásról szóló írást]
(1809 e. Báróczi Sándor)
Én is kerestem, de mégis csak ő találta meg leginkább az alkalmat a csókolódzásra. Egy cuppanás, ez volt az egész nap egyetlen eseménye, az erős, nyugtalanító, tüzes éhségnek
(1899 Bródy Sándor)
Szellemi éhségem kielégíthetetlen volt. Az iskolában megismertem a betűt s attól kezdve úgy éreztem, a betűben van az igazság, amire én olyan nagyon áhítoztam
(1940 Veres Péter)
[a vállalati rendszer] a növekedési hajszában és beruházási éhsége révén az erőforrások minél szélesebb körének megszerzésében érdekelt
(1989 Lengyel László)
ÖU: pénzéhség
ÖE: éhségmenet
Vö. CzF. ehség, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások