éj-nap egyenlőség 23B5 (fn-i értékben) (rég, Csill)

’nap-éj egyenlőség’ ❖ Nachtgleiche, die […] éjjnapegyenlség, éjjnapegyezés, egyenlsége az éjjelnek a’ nappallal, melly eſztendnként kétſzer esik meg, u. m. Mártzius 21-dik, és Szeptember 21-dik napján (1803 Márton József¹ C5801, 112. hasáb) | Az őszi éjnapegyenlőséget, solaris esztendőt s holdjárását ő határozta pontosabban meg (1864 Fábián Gábor C1650, 199) | Equinokcium (lat. aequinoctium, éjnapegyenlőség […]), az a pillanat, melyben a Nap középpontja a Föld körül való évi látszó mozgásában az equátorba [ti. az Egyenlítő magasságába] jut (1912 RévaiNagyLex. C5702, 567).

Vö. CzF. éjnapegyenlőség · éjnapegyezés; ÉrtSz. éjnapegyenlőség; ÉKsz. éjnapegyenlőség

éj-nap egyenlőség 23B5 (fn-i értékben) (rég, Csill)
Nachtgleiche, die […] éjjnapegyenlség, éjjnapegyezés, egyenlsége az éjjelnek a’ nappallal, melly eſztendnként kétſzer esik meg, u. m.úgy mint Mártzius 21-dik, és Szeptember 21-dik napján
(1803 Márton József¹)
Az őszi éjnapegyenlőséget, solaris esztendőt s holdjárását ő határozta pontosabban meg
(1864 Fábián Gábor)
Equinokcium (lat.latin aequinoctium, éjnapegyenlőség […]), az a pillanat, melyben a Nap középpontja a Föld körül való évi látszó mozgásában az equátorba [ti. az Egyenlítő magasságába] jut
(1912 RévaiNagyLex.)
Vö. CzF. éjnapegyenlőség · éjnapegyezés; ÉrtSz. éjnapegyenlőség; ÉKsz. éjnapegyenlőség

Beállítások