ejtőzik tn ige 14c (kissé biz)ejtődzik (nyj)

’〈ember, es. állat〉 kül. evés után, emésztve nyugalmi állapotban van, pihen(őt tart)’ ❖ Ejtődzik az evő ember, mint egy le-hagy szállani az ételnek a’ gyomorba, pihenés által (1833 Kassai József C5404, 112) | A jóllakott szolgabíró Ejtőzött már délután (1858 Sárosi Gyula C3704, 168) | [szalonnázás után a juhász] hasmánt hengeredik a subán és ejtődzik jóleső módon (1928 Gulácsy Irén 9197002, 7) | [a kanapén] ejtőző kiskutya a család tagja (1997 Lakáskultúra CD39) | éjjelre sem zárt be a fürdő, aki akarta, az a meleg vízben ejtőzve számlálgathatta feje fölött a csillagokat (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: ejtőzés, ejtőzködik.

Vö. CzF. ejtődzik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ejtőzik¹

ejtőzik tárgyatlan ige 14c (kissé biz)
ejtődzik 15c (nyj)
〈ember, es. állat〉 kül. evés után, emésztve nyugalmi állapotban van, pihen(őt tart)
Ejtődzik az evő ember, mint egy le-hagy szállani az ételnek a’ gyomorba, pihenés által
(1833 Kassai József)
A jóllakott szolgabíró Ejtőzött már délután
(1858 Sárosi Gyula)
[szalonnázás után a juhász] hasmánt hengeredik a subán és ejtődzik jóleső módon
(1928 Gulácsy Irén)
[a kanapén] ejtőző kiskutya a család tagja
(1997 Lakáskultúra)
éjjelre sem zárt be a fürdő, aki akarta, az a meleg vízben ejtőzve számlálgathatta feje fölött a csillagokat
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: ejtőzés, ejtőzködik
Vö. CzF. ejtődzik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ejtőzik¹

Beállítások