ékelődik tn ige 12c

1. (átv is) ’〈tárgy (része)〉 ék alakú végével szorosan illeszkedik vmibe’ ❖ Fogaik [ti. a krokodiloké] üregekbe ékelődnek, kúpalakúan hegyesek (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a súlyos zsákocskát […] jó szorosan rákötözte lándzsája végére, oda, ahol a kőhegy a nyélbe ékelődött (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 40) | az egymásba ékelődő háromszögekből összerakott színes mintákat (1983 Balla László 1010019, 171) | [a Szent László legendát ábrázoló falképeken] a legenda két rétege ékelődik egymásba: a keleti és a bizánci (1985 László Gyula¹ 2007011, 344).

1a. (ritk) ’〈nagy sebességgel haladó tárgy〉(hegyes végével) belefúródik vmibe’ ❖ A vállgödrébe ékelődő lándzsa […] derékon törte ugrását (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 40) | A csaknem öt-, illetve négyméteres mélységben földbe ékelődött két motor helyzetéből megállapították, a repülő igen nagy sebességgel és szinte merőlegesen, 80 fokos szögben zuhant le (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (ign-i alakban) ’〈(természeti) képződmény, terület, település, építmény, népcsoport stb.〉(ék alakban) benyúlik vhova, ill. vmi(k)től közrefogva helyezkedik el’ ❖ az Olt és a belészakadó Rakottyás patak közé ékelődő hegyfok (1869 Orbán Balázs CD22) | A világiak birtokai közé ékelődve megyeszerte mindenfelé találunk egyházi birtokokat is (1894 Csánki Dezső CD33) | Füzesgyarmat Békés megye keleti határán fekszik, egészen Biharba ékelődve (1947 Szabad Föld dec. 25. C1537, 8) | [A Balaton-felvidéki táj képéhez] szervesen hozzátartoznak a gondozott szőlőtáblák, s a szőlők közé ékelődött fehér homlokzatú, nádfedeles pincék (1972 Bertha Bulcsu 2021015, 909) | mozaikszerűen egymásba ékelődött népcsoportok (1982 NéprajziLex. CD47).

2a. ’〈szöveg(rész)(utólag v. szervetlenül bekerülve,) vmely nagyobb szövegben úgy helyezkedik el, hogy annak egységét megbontja’ ❖ a Cornides-codex 1–420. és 421–430. lapja, mely közé a Bod-codex Illés szerint ékelődött, Ráskai Lea munkája (1894 Horváth Cyrill² C0211, 61) | [a magyarban] a főmondat, ha rövid, a [mellékmondat] közepébe ékelődhet („erre látta, azt mondja, a vadászt”) (1953 Németh László² 9485055, 366) | Nyelvészeink a glosszákat élesen elkülönítik a szórványoktól. Az utóbbiak ugyanis, bár szintén idegen, nálunk a középkorban persze majdnem kizárólag latin szövegbe ékelődnek, de mégis úgy, hogy szerves részei e szövegeknek (1987 Balázs János² 1009002, 139).

2b. ’〈jelenség, cselekvés〉 vmely folyamatot megbontva valósul meg’ ❖ az avuló és megújuló világrend közé mindig az általános rendetlenség és fejetlenség egy-egy korszaka ékelődik (1915 Hatvany Lajos CD10) | a Mezőség keleti részén elterjedt marosszéki, korcsos vagy vetélős […] a csárdás lassú és friss része közé ékelődve középgyors párosként foglalja el helyét a táncrendben (1990 Magyar néprajz CD47) | [az író-olvasó találkozón] először ékelődtek kínosan hosszú szünetek minden szó közé, és a hallgatóság elkezdett kifelé szállingózni a teremből (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (átv is) ’〈ember(csoport) vmely (nagyobb) csoportba, ill. vkik, vmik közé〉(annak egységét megbontva) behatol, befurakodik’ ❖ A háboru Kievvel már megszünt, seregem hazafelé tartott, én hátramaradtam s egy megrekedt csapatba ékelődtem (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 5) | a havasi legelőkről már korábban a völgyekbe leszivárgott oláhság behúzódott a Mezőségre és mind nagyobb tömegekben ékelődött a magyarság közé (1940 Erdély CD22) | a nagykereskedők egész serege ékelődött a fogyasztó és a bánya közé (1947 Szabad Nép júl. 22. C1539, 3) | [a harckocsik] pár óra leforgása alatt […] 6-8 km mélyen ékelődtek a védelembe (1997 Lengyel Ferenc CD17).

Ö: be~, közbe~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. ék¹; ÉKsz.

ékelődik tárgyatlan ige 12c
1. (átv is)
〈tárgy (része) ék alakú végével szorosan illeszkedik vmibe
Fogaik [ti. a krokodiloké] üregekbe ékelődnek, kúpalakúan hegyesek
(1933 Az állatok világa ford.)
a súlyos zsákocskát […] jó szorosan rákötözte lándzsája végére, oda, ahol a kőhegy a nyélbe ékelődött
(1937 Szentiványi Jenő)
az egymásba ékelődő háromszögekből összerakott színes mintákat
(1983 Balla László)
[a Szent László legendát ábrázoló falképeken] a legenda két rétege ékelődik egymásba: a keleti és a bizánci
(1985 László Gyula¹)
1a. (ritk)
〈nagy sebességgel haladó tárgy〉 (hegyes végével) belefúródik vmibe
A vállgödrébe ékelődő lándzsa […] derékon törte ugrását
(1937 Szentiványi Jenő)
A csaknem öt-, illetve négyméteres mélységben földbe ékelődött két motor helyzetéből megállapították, a repülő igen nagy sebességgel és szinte merőlegesen, 80 fokos szögben zuhant le
(1995 Magyar Hírlap)
2. (ign-i alakban)
(természeti) képződmény, terület, település, építmény, népcsoport stb.〉 (ék alakban) benyúlik vhova, ill. vmi(k)től közrefogva helyezkedik el
az Olt és a belészakadó Rakottyás patak közé ékelődő hegyfok
(1869 Orbán Balázs)
A világiak birtokai közé ékelődve megyeszerte mindenfelé találunk egyházi birtokokat is
(1894 Csánki Dezső)
Füzesgyarmat Békés megye keleti határán fekszik, egészen Biharba ékelődve
(1947 Szabad Föld dec. 25.)
[A Balaton-felvidéki táj képéhez] szervesen hozzátartoznak a gondozott szőlőtáblák, s a szőlők közé ékelődött fehér homlokzatú, nádfedeles pincék
(1972 Bertha Bulcsu)
mozaikszerűen egymásba ékelődött népcsoportok
(1982 NéprajziLex.)
2a.
〈szöveg(rész) (utólag v. szervetlenül bekerülve,) vmely nagyobb szövegben úgy helyezkedik el, hogy annak egységét megbontja
a Cornides-codex 1–420. és 421–430. lapja, mely közé a Bod-codex Illés szerint ékelődött, Ráskai Lea munkája
(1894 Horváth Cyrill²)
[a magyarban] a főmondat, ha rövid, a [mellékmondat] közepébe ékelődhet („erre látta, azt mondja, a vadászt”)
(1953 Németh László²)
Nyelvészeink a glosszákat élesen elkülönítik a szórványoktól. Az utóbbiak ugyanis, bár szintén idegen, nálunk a középkorban persze majdnem kizárólag latin szövegbe ékelődnek, de mégis úgy, hogy szerves részei e szövegeknek
(1987 Balázs János²)
2b.
〈jelenség, cselekvés〉 vmely folyamatot megbontva valósul meg
az avuló és megújuló világrend közé mindig az általános rendetlenség és fejetlenség egy-egy korszaka ékelődik
(1915 Hatvany Lajos)
a Mezőség keleti részén elterjedt marosszéki, korcsos vagy vetélős […] a csárdás lassú és friss része közé ékelődve középgyors párosként foglalja el helyét a táncrendben
(1990 Magyar néprajz)
[az író-olvasó találkozón] először ékelődtek kínosan hosszú szünetek minden szó közé, és a hallgatóság elkezdett kifelé szállingózni a teremből
(1998 Magyar Hírlap)
3. (átv is)
〈ember(csoport) vmely (nagyobb) csoportba, ill. vkik, vmik közé〉 (annak egységét megbontva) behatol, befurakodik
A háboru Kievvel már megszünt, seregem hazafelé tartott, én hátramaradtam s egy megrekedt csapatba ékelődtem
(1879 Sziklay János ford.Sacher-Masoch)
a havasi legelőkről már korábban a völgyekbe leszivárgott oláhság behúzódott a Mezőségre és mind nagyobb tömegekben ékelődött a magyarság közé
(1940 Erdély)
a nagykereskedők egész serege ékelődött a fogyasztó és a bánya közé
(1947 Szabad Nép júl. 22.)
[a harckocsik] pár óra leforgása alatt […] 6-8 kmkilométer mélyen ékelődtek a védelembe
(1997 Lengyel Ferenc)
Vö. ÉrtSz.; TESz. ék¹; ÉKsz.

Beállítások