ékírásos mn 2A6 (Nyelvt v. Tört)

1. ’ékírásban haszn. 〈jel(ek összessége)〉’ ❖ A [sumér] guškin ékírásos jegyének […] ősi ideogrammája […] megfelel az „arany” khina jegyének (1898 Nagy Géza C6669, 34) | [Pietro della Valle] az első, aki egy pár ékirásos jel másolatát küldte Európába (1911 RévaiNagyLex. C5698, 379) | Az alfabetikus írással párhuzamosan v. talán még előtte kialakult Szíria É-i részén az ékírásos ábécé (1989 HaagLex. ford. CD1208).

2. ’lejegyzésre ékírást használó 〈nyelv(csoport)〉, ill. ilyen nyelvhez tartozó 〈szó〉’ ❖ Diglat a Tigris folyam ékírásos neve (1912 RévaiNagyLex. C5701, 545) | [Khaldea] ékírásos elnevezése „Kaldu” és eredetileg Dél-Babiloniának pusztán csak egy részét jelentette (1914 RévaiNagyLex. C5707, 577) | akkád nyelv: a sémi nyelvcsalád egyik ÉK-i, ékírásos ága (1989 HaagLex. ford. CD1208).

3. ’ékírással írt 〈szöveg〉, ill. ilyen szöveget tartalmazó 〈agyagtábla, kő stb.〉 v. ilyen szövegeket összegyűjtő 〈könyvtár〉’ ❖ [Nabukodonozor] hadjáratairól nem maradtak fenn ékirásos táblák (1896 PallasLex. CD02) | [Pietro della Valle] hozta magával az első babiloni ékirásos köveket Európába (1911 RévaiNagyLex. C5698, 379) | ékírásos szövegű pecsétet találtak Ur városában (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | a Kr. e. II. évezredbeli ékírásos föliratokból ismert kisázsiai hethita nyelv (1937 Zsirai Miklós 9805001, 16) | [Asszurbanipál asszír király] hatalmas ékírásos könyvtáráról is nevezetes, amelyben Mezopotámia összes, akkoriban hozzáférhető szövegét igyekezett összegyűjteni (1997 Horváth András CD17).

Vö. ÉKsz.

ékírásos melléknév 2A6 (Nyelvt v. Tört)
1.
ékírásban haszn. 〈jel(ek összessége)
A [sumér] guškin ékírásos jegyének […] ősi ideogrammája […] megfelel az „arany” khina jegyének
(1898 Nagy Géza)
[Pietro della Valle] az első, aki egy pár ékirásos jel másolatát küldte Európába
(1911 RévaiNagyLex.)
Az alfabetikus írással párhuzamosan v.vagy talán még előtte kialakult Szíria É-iészaki részén az ékírásos ábécé
(1989 HaagLex. ford.)
2.
lejegyzésre ékírást használó 〈nyelv(csoport), ill. ilyen nyelvhez tartozó 〈szó〉
Diglat a Tigris folyam ékírásos neve
(1912 RévaiNagyLex.)
[Khaldea] ékírásos elnevezése „Kaldu” és eredetileg Dél-Babiloniának pusztán csak egy részét jelentette
(1914 RévaiNagyLex.)
akkád nyelv: a sémi nyelvcsalád egyik ÉK-iészakkeleti, ékírásos ága
(1989 HaagLex. ford.)
3.
ékírással írt 〈szöveg〉, ill. ilyen szöveget tartalmazó 〈agyagtábla, kő stb.〉 v. ilyen szövegeket összegyűjtő 〈könyvtár〉
[Nabukodonozor] hadjáratairól nem maradtak fenn ékirásos táblák
(1896 PallasLex.)
[Pietro della Valle] hozta magával az első babiloni ékirásos köveket Európába
(1911 RévaiNagyLex.)
ékírásos szövegű pecsétet találtak Ur városában
(1935 Hóman Bálint munkái)
a Kr. e.Krisztus előtt II. évezredbeli ékírásos föliratokból ismert kisázsiai hethita nyelv
(1937 Zsirai Miklós)
[Asszurbanipál asszír király] hatalmas ékírásos könyvtáráról is nevezetes, amelyben Mezopotámia összes, akkoriban hozzáférhető szövegét igyekezett összegyűjteni
(1997 Horváth András)
Vö. ÉKsz.

Beállítások