elaltat ts ige 5a8

1. (tárgy n. is) (túlzó is) ’〈embert v. állatot〉 az alvás állapotába juttat, előidézi, elősegíti, hogy elaludjon’ ❖ [a zene] Vidámit egy-ſzerre, majd megént el-altat, Hol fel-rijadáſt teſz’, hol tſendeſen nyugtat (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 9) | [a doktor] valami 13 arkusnyi únalmas beszéddel a’ körl állókat elaltatja (1818 Márton István 8297001, 8) | Ki egy hollandi ágyban nem jól alszik, azt száz dajka sem altathatná el énekével (1844 Erdélyi János² 8131110, 222) | [Az anyakutyának] rövid a lánca, [a kölykét] nem éri el és a lábával kapdos utána, mig nagynehezen visszahempergeti s két első lába közé fogja a kis rakoncátlant és elaltatja (1927 Budapesti Hírlap jún. 21. C4715, 4) | leült az ágy szélére, olvasott neki, elaltatta egy könyvvel (1941 Cs. Szabó László 9093019, 16) | ne a szülő altassa el a gyermekét, hagyja, hogy a gyermek egyedül aludjon el (1999 Új Könyvek CD29).

1a. ’〈embert, es. állatot〉 orvosi célból mesterségesen öntudatlan állapotba hoz’ ❖ [kloroformmal] a doktorok szokták a kínos operációk alatt a pácienst elaltatni (1875 Jókai Mór CD18) | Egy délután kloroformmal elaltatta az apám öreg, kedves macskáját és a lugasban – annak rendje és módja szerint – műtétet végzett rajta (1915 Kosztolányi Dezső 9359335, 7) | el kell altatni a gyereket, s az izomellazítás után a gégén keresztül a légcsőbe, a főhörgőkbe levezetni a szóban forgó területet átvizsgáló bronchoszkópot (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈(idős v. súlyosan beteg) állatot〉 életműködését injekcióval megszüntetve kíméletesen elpusztít’ ❖ Amelyeknek nem sikerül új gazdát találni, azokat [a kutyákat], ha kell évekig gondozzuk, nem lőjük le, nem altatjuk el, és kísérleti célra sem adjuk őket (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a juhászkutya] közel 20 évig szolgált a juhok és szarvasmarhák körül, s végül 1939 novemberében altatták el. Ez a kutya tehát 29 évet élt (1996 Szinák János–Veress István CD59) | Eddig csak egy tigrist altattak el [a veszprémi vadasparkban], de az rákos volt (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈személyt, csoportot〉 éberségének tompításával megnyugtat, helyzetével kibékít’ ❖ Az Égnek, ’s trónuſnak roſz magyarázatja, Kínja közt népünket, gyakran el-altatja (1772 Bessenyei György¹ C1075, 55) | a megnemszünő, de minden alap nélküli, syrenféle p. hirlapi dagálydanok [!] által elszéditni, elaltatni magát nem hagyá a nagyobb rész (1843 Széchenyi István CD1501) | A parlamentárizmus elaltatja a proletáriátust, elvonja a figyelmét a forradalmi ténykedéstől (1898 Mezőfi Vilmos 8309002, 26) | Vallomásának naivsága, őszintesége altatott el. Azt mondtam magamban: még gyermek (1926 Gyergyai Albert ford. [!] CD10).

2a. ’〈érzést, indulatot, lelki működést〉 lecsillapít, eltompít(va fokozatosan megszüntet)’ ❖ Mitsoda tsalárd meſterségeket gondol-ki, hogy el-altathaa a’ mi félelmünket (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 212) | Fölkereste fészkit a réti madárnak, [...] Tarka tojásikkal éhét elaltatta (1846 Arany János 8014001, 111) | az alamizsna csak a mi önvádunkat altatja el, csak mirajtunk segít (1923 Kosztolányi Dezső 9359322, 54) | [1943-ban Kállay Miklós remélte, hogy] a német kérések egy részének óvatos kielégítésével sikerül elaltatni Hitler növekvő bizalmatlanságát (1995 Tilkovszky Loránt CD58).

3. (ritk) ’〈tüzet〉 elolt, kiolt’ ❖ [a pap neve német,] de szive bizony magyar, ha csak az mostani Bedeneki viszsza állítás ex obedientia [= engedelmességből] az jó szikrát el nem altatja (1806 Fabchich József C4940, 112) | Bohók Molière férfiai, kik vén létökre fiatal leányokat kérnek meg és bennök a szenvedély tüzét elaltatni igyekeznek (1893 PallasLex. CD02) | A [baranyai] házakban elaltatott tüzek újraélesztéséhez az új tűzből vittek haza parazsat (1999 Magyar néprajz CD47).

3a. (sajtó is) ’〈kérdést, ügyet〉 hatékony intézkedés v. elintézés nélkül levesz a napirendről, hagyja v. előidézi, hogy feledésbe merüljön, ill. 〈tevékenységet〉 lelassít v. abbahagy’ ❖ egy erősen liberális lap azt meri írni: „talán lehetett volna is valami a dologból [ti. a párbajellenes mozgalomból], ha a szabadkőművesek kezükbe nem veszik az ügyet, s szerencsésen el nem altatják(1903 Ady Endre CD0801) | ”elaltatták” az ellene kért vizsgálatot (1947 Szabad Föld márc. 9. C1537, 4) | [1956 után] az ENSZ nagyjából egy időben altatta el a két kérdést, és így mindig együtt szerepeltek ezek a hírekben: a magyar kérdés és a tibeti kérdés (1996 Országgyűlési Napló CD62) | [a főváros] csendben elaltatta a balhét (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a kormány] nem altathatja el a jelenleg folyó építkezést (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alszik; ÉKsz.; ÚMTsz.

elaltat tárgyas ige 5a8
1. (tárgy n. is) (túlzó is)
〈embert v. állatot〉 az alvás állapotába juttat, előidézi, elősegíti, hogy elaludjon
[a zene] Vidámit egy-ſzerre, majd megént el-altat, Hol fel-rijadáſt teſz’, hol tſendeſen nyugtat
(1772 Bessenyei György¹)
[a doktor] valami 13 arkusnyi únalmas beszéddel a’ körl állókat elaltatja
(1818 Márton István)
Ki egy hollandi ágyban nem jól alszik, azt száz dajka sem altathatná el énekével
(1844 Erdélyi János²)
[Az anyakutyának] rövid a lánca, [a kölykét] nem éri el és a lábával kapdos utána, mig nagynehezen visszahempergeti s két első lába közé fogja a kis rakoncátlant és elaltatja
(1927 Budapesti Hírlap jún. 21.)
leült az ágy szélére, olvasott neki, elaltatta egy könyvvel
(1941 Cs. Szabó László)
ne a szülő altassa el a gyermekét, hagyja, hogy a gyermek egyedül aludjon el
(1999 Új Könyvek)
1a.
〈embert, es. állatot〉 orvosi célból mesterségesen öntudatlan állapotba hoz
[kloroformmal] a doktorok szokták a kínos operációk alatt a pácienst elaltatni
(1875 Jókai Mór)
Egy délután kloroformmal elaltatta az apám öreg, kedves macskáját és a lugasban – annak rendje és módja szerint – műtétet végzett rajta
(1915 Kosztolányi Dezső)
el kell altatni a gyereket, s az izomellazítás után a gégén keresztül a légcsőbe, a főhörgőkbe levezetni a szóban forgó területet átvizsgáló bronchoszkópot
(1997 Magyar Hírlap)
1b.
(idős v. súlyosan beteg) állatot〉 életműködését injekcióval megszüntetve kíméletesen elpusztít
Amelyeknek nem sikerül új gazdát találni, azokat [a kutyákat], ha kell évekig gondozzuk, nem lőjük le, nem altatjuk el, és kísérleti célra sem adjuk őket
(1994 Magyar Hírlap)
[a juhászkutya] közel 20 évig szolgált a juhok és szarvasmarhák körül, s végül 1939 novemberében altatták el. Ez a kutya tehát 29 évet élt
(1996 Szinák János–Veress István)
Eddig csak egy tigrist altattak el [a veszprémi vadasparkban], de az rákos volt
(1998 Magyar Hírlap)
2.
〈személyt, csoportot〉 éberségének tompításával megnyugtat, helyzetével kibékít
Az Égnek, ’s trónuſnak roſz magyarázatja, Kínja közt népünket, gyakran el-altatja
(1772 Bessenyei György¹)
a megnemszünő, de minden alap nélküli, syrenféle p.pesti hirlapi dagálydanok [!] által elszéditni, elaltatni magát nem hagyá a nagyobb rész
(1843 Széchenyi István)
A parlamentárizmus elaltatja a proletáriátust, elvonja a figyelmét a forradalmi ténykedéstől
(1898 Mezőfi Vilmos)
Vallomásának naivsága, őszintesége altatott el. Azt mondtam magamban: még gyermek
(1926 Gyergyai Albert ford.)
2a.
〈érzést, indulatot, lelki működést〉 lecsillapít, eltompít(va fokozatosan megszüntet)
Mitsoda tsalárd meſterségeket gondol-ki, hogy el-altathaa a’ mi félelmünket
(1787 Péczeli József ford.Young)
Fölkereste fészkit a réti madárnak, [...] Tarka tojásikkal éhét elaltatta
(1846 Arany János)
az alamizsna csak a mi önvádunkat altatja el, csak mirajtunk segít
(1923 Kosztolányi Dezső)
[1943-ban Kállay Miklós remélte, hogy] a német kérések egy részének óvatos kielégítésével sikerül elaltatni Hitler növekvő bizalmatlanságát
(1995 Tilkovszky Loránt)
3. (ritk)
〈tüzet〉 elolt, kiolt
[a pap neve német,] de szive bizony magyar, ha csak az mostani Bedeneki viszsza állítás ex obedientia [= engedelmességből] az jó szikrát el nem altatja
(1806 Fabchich József)
Bohók Molière férfiai, kik vén létökre fiatal leányokat kérnek meg és bennök a szenvedély tüzét elaltatni igyekeznek
(1893 PallasLex.)
A [baranyai] házakban elaltatott tüzek újraélesztéséhez az új tűzből vittek haza parazsat
(1999 Magyar néprajz)
3a. (sajtó is)
〈kérdést, ügyet〉 hatékony intézkedés v. elintézés nélkül levesz a napirendről, hagyja v. előidézi, hogy feledésbe merüljön, ill. 〈tevékenységet〉 lelassít v. abbahagy
egy erősen liberális lap azt meri írni: „talán lehetett volna is valami a dologból [ti. a párbajellenes mozgalomból], ha a szabadkőművesek kezükbe nem veszik az ügyet, s szerencsésen el nem altatják
(1903 Ady Endre)
elaltatták” az ellene kért vizsgálatot
(1947 Szabad Föld márc. 9.)
[1956 után] az ENSZEgyesült Nemzetek Szervezete nagyjából egy időben altatta el a két kérdést, és így mindig együtt szerepeltek ezek a hírekben: a magyar kérdés és a tibeti kérdés
(1996 Országgyűlési Napló)
[a főváros] csendben elaltatta a balhét
(1997 Magyar Hírlap)
[a kormány] nem altathatja el a jelenleg folyó építkezést
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alszik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások