elapróz ts ige 4a

1. (kissé rég)(kisebb) darabokra elvág, feldarabol v. összezúz vmit’ ❖ [a papagájok csőrének] az alſó fele [...] bele-jár a’ felſnek a’ válújába, és igy, úgy el-aprózhattyák az Eledeleket, a’ mint a’ fogakkal más Állatok (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 308) | Vagdald-le az igen puhán megfőtt tehén-láb’ húsát, aprózd-el finomul (1846 Zelena Ferenc 8534010, 156) | A túlságos száraz rögökön és hantokon a borona csak ugrál, de nem tudja azokat elaprózni (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 238).

2. ’〈(rendelkezésre álló) erőt, tehetséget, pénzösszeget stb.〉 túlságosan sokfelé oszt(va használ el, fogyaszt el)’ ❖ Janus Pannonius elaprózta, epigrammokra törte szét gazdag tehetségét (1896 Hegedűs István CD44) | [a középparasztok] elaprózzák a maguk és családjuk munkaerejét (1958 Magyar Nemzet jún. 10. C0354, 5) | Rádiós és televíziós szereplések, újságinterjúk sorozata, fesztiválok, múzeumi kiállítások megnyitói aprózták el [Ortutay Gyula] idejét (1991 Paládi-Kovács Attila CD30) | nincs értelme elaprózni a pénzt egy ilyen kis országnak [ti. Magyarországnak] három közszolgálati [tv-]csatornára (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. elaprózza magát ’idejét, erejét, figyelmét stb. túlságosan sok dologra fordítja, elaprózódik, szétforgácsolódik vki’ ❖ A miniszterelnökségen Prónay Gy(örgy) mint politikai államtitkár elaprózza magát adminisztratív ügyekkel (1926 Teleki Pál CD58) | [Lolita] nem képezhette a hangját kellőleg. Így hát kénytelen volt elapróznia magát s dizőz lett (1940 Tabi László 9693001, 297) | Gyurkovics [Tibor] sokműfajúsága ellenére sem aprózta el magát (1994 Új Könyvek CD29).

2b. (tagadó szerkezetben beleértett hat. tárggyal) (biz) ’〈annak kif-ére, hogy a szövegkörnyezetben megjelölt dologgal kapcs.-an nem apránként, részletekben, hanem nagyvonalúan, egyszeri nagyszabású cselekvésként hajt végre vmit〉’ ❖ Zemplényi György nem aprózta el, egy egész szintet vett meg benne [ti. a házban] (1996 Magyar Hírlap CD09) | [utazási irodák ajánlatai:] albán vizitura lopott kajakkal, olasz tengerpart azúrkék strandpapuccsal, thaiföldi masszázs kellő elővigyázatossággal. És van, aki nem aprózza el. Akadnak országok, amelyek egyszerűen önmagukat hirdetik, kedvet szerezve ezzel az odalátogatáshoz (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (túlságosan) kicsi részekre v. részeire tagol, oszt vmit’ ❖ ha pedig azok [ti. a jobbágytelkek] jobban elapróztattak, a’ mennyire lehet, azokat öszvesíteni kell (1845 Szűcs István 8457002, 19) | [Shakespeare Antonius és Kleopátra című drámája] 39 jelenetre van elaprózva (1935 Hevesi Sándor 9247003, 79) | a fal- és mennyezetmezőket elaprózó későrenaissance hagyományokhoz igazodtak Giovanni Giorgiolinak 1719-ben a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtártermében [...] készített falfestményei (1941 Pigler Andor CD43) | A birtokokat elaprózó öröklési rend (1999 Fónagy Zoltán CD58).

3a. (tárgy n. is) (kissé rég) ’〈vmely mozgást, mozdulatsort〉 kisebb, rövidebb(, egymást gyorsan követő) mozzanatokban végez’ ❖ El-aprózni a’ tántzot, úttyát, dolgát: sebessen, hirtelen le járni, végezni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 11) | Alig értem el kendet, pedig elapróztam, a mint lehetett (1855 Vas Gereben kis képes naptára C4374, 18) | [Kiss Ferenc színész] miért tagolja agyon, aprózza el mozdulatait (1935 Kosztolányi Dezső 9359445, 119).

3b. (ritk) ’részletez(ve bemutat) vmit’ ❖ [Dózsa József Czakó Zsigmond műveinek ismertetésekor] elaprózva tárgyalja az egyes jellemeket (1893 Irodalomtörténeti Közlemények C0210, 505) | [az 1996-os magyarországi fogyasztás bemutatását] nem akarom elaprózni (1997 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elaprózott; ÚMTsz.

elapróz tárgyas ige 4a
1. (kissé rég)
(kisebb) darabokra elvág, feldarabol v. összezúz vmit
[a papagájok csőrének] az alſó fele [...] bele-jár a’ felſnek a’ válújába, és igy, úgy el-aprózhattyák az Eledeleket, a’ mint a’ fogakkal más Állatok
(1793 Segesvári István ford.Derham)
Vagdald-le az igen puhán megfőtt tehén-láb’ húsát, aprózd-el finomul
(1846 Zelena Ferenc)
A túlságos száraz rögökön és hantokon a borona csak ugrál, de nem tudja azokat elaprózni
(1926 TolnaiÚjLex.)
2.
(rendelkezésre álló) erőt, tehetséget, pénzösszeget stb.〉 túlságosan sokfelé oszt(va használ el, fogyaszt el)
Janus Pannonius elaprózta, epigrammokra törte szét gazdag tehetségét
(1896 Hegedűs István)
[a középparasztok] elaprózzák a maguk és családjuk munkaerejét
(1958 Magyar Nemzet jún. 10.)
Rádiós és televíziós szereplések, újságinterjúk sorozata, fesztiválok, múzeumi kiállítások megnyitói aprózták el [Ortutay Gyula] idejét
(1991 Paládi-Kovács Attila)
nincs értelme elaprózni a pénzt egy ilyen kis országnak [ti. Magyarországnak] három közszolgálati [tv-]csatornára
(2000 Magyar Hírlap)
2a. elaprózza magát
idejét, erejét, figyelmét stb. túlságosan sok dologra fordítja, elaprózódik, szétforgácsolódik vki
A miniszterelnökségen Prónay Gy(örgy) mint politikai államtitkár elaprózza magát adminisztratív ügyekkel
(1926 Teleki Pál)
[Lolita] nem képezhette a hangját kellőleg. Így hát kénytelen volt elapróznia magát s dizőz lett
(1940 Tabi László)
Gyurkovics [Tibor] sokműfajúsága ellenére sem aprózta el magát
(1994 Új Könyvek)
2b. (tagadó szerkezetben beleértett hat. tárggyal) (biz)
〈annak kif-ére, hogy a szövegkörnyezetben megjelölt dologgal kapcs.-an nem apránként, részletekben, hanem nagyvonalúan, egyszeri nagyszabású cselekvésként hajt végre vmit〉
Zemplényi György nem aprózta el, egy egész szintet vett meg benne [ti. a házban]
(1996 Magyar Hírlap)
[utazási irodák ajánlatai:] albán vizitura lopott kajakkal, olasz tengerpart azúrkék strandpapuccsal, thaiföldi masszázs kellő elővigyázatossággal. És van, aki nem aprózza el. Akadnak országok, amelyek egyszerűen önmagukat hirdetik, kedvet szerezve ezzel az odalátogatáshoz
(2000 Magyar Hírlap)
3.
(túlságosan) kicsi részekre v. részeire tagol, oszt vmit
ha pedig azok [ti. a jobbágytelkek] jobban elapróztattak, a’ mennyire lehet, azokat öszvesíteni kell
(1845 Szűcs István)
[Shakespeare Antonius és Kleopátra című drámája] 39 jelenetre van elaprózva
(1935 Hevesi Sándor)
a fal- és mennyezetmezőket elaprózó későrenaissance hagyományokhoz igazodtak Giovanni Giorgiolinak 1719-ben a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtártermében [...] készített falfestményei
(1941 Pigler Andor)
A birtokokat elaprózó öröklési rend
(1999 Fónagy Zoltán)
3a. (tárgy n. is) (kissé rég)
〈vmely mozgást, mozdulatsort〉 kisebb, rövidebb(, egymást gyorsan követő) mozzanatokban végez
El-aprózni a’ tántzot, úttyát, dolgát: sebessen, hirtelen le járni, végezni
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Alig értem el kendet, pedig elapróztam, a mint lehetett
(1855 Vas Gereben kis képes naptára)
[Kiss Ferenc színész] miért tagolja agyon, aprózza el mozdulatait
(1935 Kosztolányi Dezső)
3b. (ritk)
részletez(ve bemutat) vmit
[Dózsa József Czakó Zsigmond műveinek ismertetésekor] elaprózva tárgyalja az egyes jellemeket
(1893 Irodalomtörténeti Közlemények)
[az 1996-os magyarországi fogyasztás bemutatását] nem akarom elaprózni
(1997 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elaprózott; ÚMTsz.

Beállítások