elárad ige 1a3 

1. tn (rég) ’〈folyóvíz〉 tömegében megnövekedve medréből kilép, kiönt’ ❖ folyóink egyike eláradva, kastélyát úgy körülvevé, hogy ahhoz közelíteni nem lehet (1846 Eötvös József 8126039, 374).

1a. tn (rég, átv is) ’〈folyadék, kül. könny, vér〉 kicsordul(va szétterül vhol)’ ❖ a’ vér [a nagyot esett ember] fejében, haſában, melyében, el áradott (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 459) | meg-vallyuk háláadással, rajtunk ugyan eláradott sok Lelki, ’s testi jó téteményidet (1787 Kármán József¹ C2493, 89) | arczomon köny árad el (1843 Kunoss Endre 8260029, 157) | a szennyes lé lapulva árad el (1929 József Attila 9282035, 67).

1b. tn (-val/-vel v. -tól/-től ragos határozóval) (rég) ’〈folyadékkal, kül. vízzel〉 megtelik, tele lesz vmi’ ❖ Champagna Sajtó az üveget kezébe tartván, a nedvességtől eláradt sajtónak láttára a bornak pesgéséből ma Vénust szűlt (1796 k. Csokonai Vitéz Mihály ford. C1328, 495) | Phocis, melly mindenféle gyümölcsnek annya gyanánt ragyogott, még föld volt; ’s melly az özönnek puſztító veſzedelme alatt, a’ tengeregéſznek réſze gyanánt, mindenre ható folyadékkal eláradt (1822 e. Verseghy Ferenc ford.–Ovidius 7373044, 44) | vizzel látok eláradni völgyeket, sikot, lapályokat (1841 Vajda Péter 8504012, 30) | [Demeter úr] felemelve a gyermek állát, annak könnyektől eláradt szemeibe tekinte (1860 Jókai Mór C2345, 95).

1c. ts (rég, ritk) ’〈folyadék〉 tömegében növekedve eláraszt vmit’ ❖ ösmerni és tudni kell elébb, ezen a Tiszába ömlő és a Tiszavidékeket eláradó vizeknek szélességét és közép mélységét vagy magasságát (1847 Hetilap CD61).

2. tn (vál) ’〈fény, hang, szag stb.〉 áramolva szétterjed vhol’ ❖ Fény árad el a földön, megpezsdűl a világ, A nap’ verő sugára mármár délpontra hág (1846 Garay János 8154024, 370) | [a szegfű] illata elárad a balzsamos légben (1887 Jeszenszky Danó C2225, 104) | büszkén rázom úrfelmutatáskor a csengőt, melynek üde-ezüst zenéje elárad a templomban (1934 Márai Sándor 9421006, 176) | Érzem a nyitott ablakon át betóduló friss levegőt, ahogy elárad földre tett szalmazsákom körül (1962 Réz Ádám ford.–Fučík 9567004, 27).

2a. (rég) ’〈dicsőség, áldás stb.〉 irányul, száll vkire v. vmire’ ❖ minden boldogság és öröm, mellyben Téged [ti. Kazinczy Ferencet] részeltet [Török Sophie], Barátidra is el fog áradni (1805 Kis János¹ C2556, 267) | Magyar Hazánknak ’S Rómának innen árad a’ Világra El fénnye, híre, és hatalma (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 59) | hálát mondunk [...] mindazon áldásokért, melyek [...] reánk és másokra eláradnak (1897 Nogáll János C4624, 306).

2b. (rég) ’〈betegség vmely más szervre, ill. másik egyedre v. területre〉 átterjed’ ❖ ezen utólſó neme a’ torok fájásnak nem olly könnyen árad el a’ tüdöre, mint [a tüzes orbánc] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 110) | A’ Méhek közt ez-is [ti. a himlő] el-ſzokott áradni (1774 Vesmás Márton C4461, 70) | a’ bujadög a’ spanyol országból kiüzött zsidók (Maránok) által vitetett Olasz országba ’s innen áradott-el a’ többi Europára (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187001, 15).

3. tn (kissé rég) ’〈emberek v. állatok sokasága〉 betódul vhova, ill. elözönlik, szétárad vhol’ ❖ látni vala sokkal számosabb seregeket [...] Afrikára eláradni (1791 Verseghy Ferenc ford.–Millot C4446, 91) | A’ lázadók csakhamar e’ megyén is eláradának (1837 Athenaeum C0015, 459) | [a vízi és a mezei pockok] sok ezernyi számban, valóságos áradatként, olykor nagy hirtelen s mérföldekre eláradva lepik el Magyarországnak mezeit és erdeit (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A tömeg megmozdult és eláradt az utcán (1931 Lanátor Pogány Ferenc CD10).

3a. tn elárad vmivel (rég) ’〈vminek a sokaságával〉 megtelik, tele lesz vmi’ ❖ [a kereszténység felvételének idején a] közönséges nyelv a’ külömbféleképen megromlott, és így barbarizmusokkal váltig eláradtt Deák volt (1818 Verseghy Ferenc 8518040, 59) | pitymallatkor hagytuk el a skorpiókkal eláradt helyet (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A vad homokpuszták [...] egyszerre eláradnak száguldó hadseregekkel (1856 Jókai Mór C2259, 17) | nyelvünk eláradt ilynemű összetételekkel (1860–1861 Arany János C0654, 381).

3b. ts (rég, ritk) ’〈vminek a sokasága〉 elözönöl vmit’ ❖ a’ Békák, Férgek eláradgyák Országát, és Palotáit (1793 Bessenyei Sándor ford.–Milton C1106, 214).

4. tn (rég) ’egyre jobban tért hódít, eluralkodik vmi vhol’ ❖ [a gonoszság] mindenütt el-áradott vala (1789 e. Stankovátsi Leopold 7297003, 163) | Van köztük [ti. a tisztek között] tolvaj, erdőpusztító, jobbágynyuzó, s vannak titkos szombatosok is. Eláradott a bűn, főleg a szombatosság (1859 Kemény Zsigmond 8235017, 120) | A kormányzóknak [1584-ben] nem csekély fáradságukba kerűlt meggyőzni a rendeket arról, hogy a törvénykezés fennakadásából mily nagy zavar és rendetlenség áradna el az országban (1891 Szádeczky-Kardoss Lajos CD55).

5. tn ’〈érzés, hangulat〉 egyre erősebbé válik vkiben, ill. tükröződik vmin, kifejeződik vmiben’ ❖ Több gyöngédség bizonyosan nem árad el Mathisson szép dalain[, mint Virág Benedek ódáin] (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 160) | [a sétáló közönség] hangja emeltebb, arcza örömtől eláradott volt (1885 Paskay Gyula C3432, 9) | Az asszonyok bólogattak, hogy: bizony, bizony s széles, nagy képükön bizonyos megkülönböztetett tisztelet áradt el, a hogy a gyerekre néztek (1901 Thury Zoltán 8479009, 134) | Az a boldog érzés áradt el bennem, hogy nem kell Ausztriába, az Európa-parkba menni (1999 Magyar Hírlap CD09).

5a. elárad vmivel (rég) ’〈vki(nek a szíve, lelke) vmely érzelemmel〉 megtelik, tele lesz’ ❖ érzékenyes örömmel el-árad szívünk (1778 Révai Miklós C3621, 5) | üdv lesz illyen érzetekkel Áradni el (1847 Beöthy Zsigmond C1011, 111) | Égész keblem eláradt forró érzelemmel (1856 Abonyi Lajos C0504, 56) | ha azok, kik iránt annyira el vagy áradva bizalommal, hátat nem forditottak volna, [...] a nemzetnek, most nem volna a magyar a német szolgája (1860 Kossuth Lajos CD32).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, eláradott