elbukik ige 12a3

1. tn ’〈ember, állat v. ember a lovával〉 hirtelen elesik, ill. vmiben megbotolva felbukik’ ❖ a’ ló elbukott (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 616) | a lovával egy zsombikban elbukott, s aztán a lába alája szorult a hanyatt fekvő lónak (1877 Jókai Mór CD18) | A menekülők utolsó csoportjában egy öregasszony egyszerre kimerülten elbukott, majd keservesen feltápászkodva, kínos szuszogással próbált továbbtámolyogni (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 8) | [A nő] továbbsétál, elbukik a szőnyegben (1979 Kornis Mihály 1082001, 56).

2. tn ’meghiúsul, kudarcot vall vmi’ ❖ Jaj bukjatok gondolatok! Bukjatok-el képzetek! (1804 Kováts József³ C2776, 80) | nem bukott el ama nehány törvény (1845 Szemere Bertalan 8437011, 242) | Én nem daloltam rólad éneket, Én Catoval a győztes istenek Helyett az elbukó ügyet segitem: A szabadság és szeretet ügyét! (1923 Juhász Gyula¹ 9284562, 308) | A Néma szózat – karácsony, 1956 az elbukott forradalom verse (1995 Új Könyvek CD29).

3. tn (átv is) ’〈személy, csoport rendsz. harcban, küzdelemben〉 vereséget szenved, veszít’ ❖ Erős pénzalap nélkül, mely a szinpadot a jövedelemhozó tömegtől függetlenné teszi: a szinházat tiszta elvek szerint vezérleni lehetetlen. [...] E harczban még oly emberek is elbuknak, mint Schröder (1859 Egressy Gábor 8123007, 383) | Az egyenetlen küzdelemnek árulás által lankasztott hősies harczaiban elbukott nemzetünk (1870 Orbán Balázs 8340017, 154) | Hát hiszen fegyver volt kezünkben, négyen voltunk egy ellen; nagy erőnk volt velük szemben, és mégis elbuktunk (1882 Jókai Mór CD18) | nagy és szervezett erővel szemben tehetetlen az a vidéki tankönyviró, ki müvét a maga szakállára meri közrebocsátani, – az egyenetlen küzdelemben, a kiméletlen versenyben el kell buknia (1902 Margalits Ede 8293003, 43) | A királyból Lear királlyá lett, a szavak Dáriusából a szavak koldusává lett alak lassacskán tolódik, ezer apró részleten át, az elbukó, a tragikus hős felé, aki éppen koldusságában, kifosztottságában testesíti meg a lehetséges mitikus személyt (1984 Nemes Nagy Ágnes 9479027, 134).

3a. tn (rég) ’meghal, elpusztul, életét veszti’ ❖ A’ vizet egy fiatal Héróért úszva megúszta, El se bukik, ha setét Éjj nem ereszti ködét (1819 Perecsényi Nagy László ford.–Ovidius C3480, 123) | Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar (1836 Vörösmarty Mihály C4533, 178) | Ha élek, tornyot építek hazám dicsőségéből, ha elbukom, a sírom oltárrá lesz (1888 Jókai Mór CD18).

3b. tn ’vmely vétség következtében becsületét veszti, erkölcsileg megrendül’ ❖ Hogy könnyen elbukik, ’s vész a’ halandó (1817 Gombos Imre C1885, VII) | Elbuktam. [...] Olyan hitvány vagyok most már én is, mint a többi. Becsületén esett foltot emberfia ki nem moshat soha (1914 Oláh Gábor 9487063, 126) | Mért nem váltja meg Isten az elbukott angyalokat is? mért nem ad azoknak is lehetőséget a szabadulásra? (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 77) | Isten, látod a szívemet: én semmi bűnre nem születtem – még ha oly gyakran elbuktam is! (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

3c. tn (Isk is) ’〈tanulmányi vizsgán〉 megbukik, (elégtelen osztályzatot kapva) nem felel meg’ ❖ El is bukott a fölvételi vizsgálaton (1898 Csapodi István ford.–Tissié C1253, 88) | Kérem egy trónörökös meggyilkolása az belekerül a világtörténelembe, azt tanítják az iskolába, abból vizsgáztatni szoktak és aki nem tudja az évszámot, az elbukik az érettségin (1927 Markovits Rodion 9423001, 13) | Főiskoláról dőlt ki Bognár Laci is. Egyszercsak hazament, kijelentette, hogy elbukott a vizsgán, de ez nem zavarta túlságosan: úgysem akar tovább tanulni (1957 Benedek István 9041009, 274) | Ugye téged is elbuktattalak egyszer növénytanból? (1983 Kecskés Mihály CD30).

3d. tn (Sp) ’〈sportoló, csoport versenyben, mérkőzésen〉 veszít (és így a versenyből kiesik)’ ❖ Ha [a kupában] a Ferencváros és az Újpest elbukik, velük a magyar futballt éri igen súlyos bukás (1932 Nemzeti Sport jún. 21. C6796, 2) | A románok az idei világbajnokságon meglepően jól szerepeltek, az elődöntőig jutottak, a franciák viszont szinte az utolsó pillanatban elbuktak a vb-selejtezőben (1994 Magyar Hírlap CD09) | Soldier Hollowban a sífutók a kieséses rendszerű sprintszámokban száguldottak körbe. Ki kevesebbszer, ki többször. A magyarok sajnos már a selejtezőben elbuktak (2002 Magyar Hírlap CD09).

3e. ts (Sp) ’〈versenyző, csoport versenyt, mérkőzést〉 elveszít, ill. nem nyer meg’ ❖ Hill és Villeneuve is elbukta a monzai futamot (1996 Magyar Hírlap CD09) | Az első javítási lehetőséget, az ózdi bajnokit – óriási meglepetésre – megint elbukta a csapat (1999 Magyar Hírlap CD09) | Agassi következett, ám ki is tikkadt, mert a negyedik szettet simán elbukta (2001 Magyar Hírlap CD09) | A Dánia elleni sorsdöntő meccset végül elbukta a válogatott, mégsem maradt A csoportos ellenfelek nélkül (2002 Magyar Hírlap CD09).

3f. ts ’〈szerencsejátékban, ill. üzleten vmit, kül. pénzt〉 elveszít’ ❖ elkezdett kártyázni, Ezt egy évig folytatta Kis vagyonát elbukta (1862 Dezső Pál C1416, 33) | kénytelenek vagyunk eladáskor a kárpótlási jegyet 160–170 százalékos áron elfogadni, holott az értéke 40–50 százalékos lehet. A különbözetet a város költségvetése bukja el (1994 Magyar Hírlap CD09).

3g. ts (Ját) ’〈kártyában: vállalt figurát〉 nem teljesít’ ❖ Ravasznak jövök hússzal, Palinak négy dollárral, nem is tudom, mi lett volna, ha elbukjuk azt a négy pikket a Rittmeisterrel (1969 Domahidy András 1036005, 142).

4. tn (rég) ’〈vízben〉 szándékosan egy időre a felszín alá bukik, lebukik’ ❖ [a tapír] ſohol ſem ſzeret inkább lenni, mint a’ [...] tókhoz, folyóvizekhez, motsárokhoz közel, hogy mihelyt meg-ſejdíti az ellenséget, azonnal a’ vízbe ugorhasson, ’s magát az úſzás által megtarthassa. Ha pedig még ott-is utánna mennek, elbukik, és igen meſzſze elſzalad a’ víz alatt (1799 Fábián József ford.–Raff 7101018, 566) | „Csak te zúgj, üvölts fölöttem” Mond Zotmund a förgetegnek, S a Dunába elbukik (1823 Vörösmarty Mihály CD01) | elbukott a szárcsa a mélybe (1853 Tompa Mihály 8484092, 312).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. elbuk, ~

elbukik ige 12a3
1. tárgyatlan
〈ember, állat v. ember a lovával〉 hirtelen elesik, ill. vmiben megbotolva felbukik
a’ ló elbukott
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
a lovával egy zsombikban elbukott, s aztán a lába alája szorult a hanyatt fekvő lónak
(1877 Jókai Mór)
A menekülők utolsó csoportjában egy öregasszony egyszerre kimerülten elbukott, majd keservesen feltápászkodva, kínos szuszogással próbált továbbtámolyogni
(1937 Szentiványi Jenő)
[A nő] továbbsétál, elbukik a szőnyegben
(1979 Kornis Mihály)
2. tárgyatlan
meghiúsul, kudarcot vall vmi
Jaj bukjatok gondolatok! Bukjatok-el képzetek!
(1804 Kováts József³)
nem bukott el ama nehány törvény
(1845 Szemere Bertalan)
Én nem daloltam rólad éneket, Én Catoval a győztes istenek Helyett az elbukó ügyet segitem: A szabadság és szeretet ügyét!
(1923 Juhász Gyula¹)
A Néma szózat – karácsony, 1956 az elbukott forradalom verse
(1995 Új Könyvek)
3. tárgyatlan (átv is)
〈személy, csoport rendsz. harcban, küzdelemben〉 vereséget szenved, veszít
Erős pénzalap nélkül, mely a szinpadot a jövedelemhozó tömegtől függetlenné teszi: a szinházat tiszta elvek szerint vezérleni lehetetlen. [...] E harczban még oly emberek is elbuknak, mint Schröder
(1859 Egressy Gábor)
Az egyenetlen küzdelemnek árulás által lankasztott hősies harczaiban elbukott nemzetünk
(1870 Orbán Balázs)
Hát hiszen fegyver volt kezünkben, négyen voltunk egy ellen; nagy erőnk volt velük szemben, és mégis elbuktunk
(1882 Jókai Mór)
nagy és szervezett erővel szemben tehetetlen az a vidéki tankönyviró, ki müvét a maga szakállára meri közrebocsátani, – az egyenetlen küzdelemben, a kiméletlen versenyben el kell buknia
(1902 Margalits Ede)
A királyból Lear királlyá lett, a szavak Dáriusából a szavak koldusává lett alak lassacskán tolódik, ezer apró részleten át, az elbukó, a tragikus hős felé, aki éppen koldusságában, kifosztottságában testesíti meg a lehetséges mitikus személyt
(1984 Nemes Nagy Ágnes)
3a. tárgyatlan (rég)
meghal, elpusztul, életét veszti
A’ vizet egy fiatal Héróért úszva megúszta, El se bukik, ha setét Éjj nem ereszti ködét
(1819 Perecsényi Nagy László ford.Ovidius)
Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar
(1836 Vörösmarty Mihály)
Ha élek, tornyot építek hazám dicsőségéből, ha elbukom, a sírom oltárrá lesz
(1888 Jókai Mór)
3b. tárgyatlan
vmely vétség következtében becsületét veszti, erkölcsileg megrendül
Hogy könnyen elbukik, ’s vész a’ halandó
(1817 Gombos Imre)
Elbuktam. [...] Olyan hitvány vagyok most már én is, mint a többi. Becsületén esett foltot emberfia ki nem moshat soha
(1914 Oláh Gábor)
Mért nem váltja meg Isten az elbukott angyalokat is? mért nem ad azoknak is lehetőséget a szabadulásra?
(1935 Szentkuthy Miklós)
Isten, látod a szívemet: én semmi bűnre nem születtem – még ha oly gyakran elbuktam is!
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
3c. tárgyatlan (Isk is)
〈tanulmányi vizsgán〉 megbukik, (elégtelen osztályzatot kapva) nem felel meg
El is bukott a fölvételi vizsgálaton
(1898 Csapodi István ford.Tissié)
Kérem egy trónörökös meggyilkolása az belekerül a világtörténelembe, azt tanítják az iskolába, abból vizsgáztatni szoktak és aki nem tudja az évszámot, az elbukik az érettségin
(1927 Markovits Rodion)
Főiskoláról dőlt ki Bognár Laci is. Egyszercsak hazament, kijelentette, hogy elbukott a vizsgán, de ez nem zavarta túlságosan: úgysem akar tovább tanulni
(1957 Benedek István)
Ugye téged is elbuktattalak egyszer növénytanból?
(1983 Kecskés Mihály)
3d. tárgyatlan (Sp)
〈sportoló, csoport versenyben, mérkőzésen〉 veszít (és így a versenyből kiesik)
Ha [a kupában] a Ferencváros és az Újpest elbukik, velük a magyar futballt éri igen súlyos bukás
(1932 Nemzeti Sport jún. 21.)
A románok az idei világbajnokságon meglepően jól szerepeltek, az elődöntőig jutottak, a franciák viszont szinte az utolsó pillanatban elbuktak a vb-selejtezővébéselejtezőben
(1994 Magyar Hírlap)
Soldier Hollowban a sífutók a kieséses rendszerű sprintszámokban száguldottak körbe. Ki kevesebbszer, ki többször. A magyarok sajnos már a selejtezőben elbuktak
(2002 Magyar Hírlap)
3e. tárgyas (Sp)
〈versenyző, csoport versenyt, mérkőzést〉 elveszít, ill. nem nyer meg
Hill és Villeneuve is elbukta a monzai futamot
(1996 Magyar Hírlap)
Az első javítási lehetőséget, az ózdi bajnokit – óriási meglepetésre – megint elbukta a csapat
(1999 Magyar Hírlap)
Agassi következett, ám ki is tikkadt, mert a negyedik szettet simán elbukta
(2001 Magyar Hírlap)
A Dánia elleni sorsdöntő meccset végül elbukta a válogatott, mégsem maradt A csoportos ellenfelek nélkül
(2002 Magyar Hírlap)
3f. tárgyas
〈szerencsejátékban, ill. üzleten vmit, kül. pénzt〉 elveszít
elkezdett kártyázni, Ezt egy évig folytatta Kis vagyonát elbukta
(1862 Dezső Pál)
kénytelenek vagyunk eladáskor a kárpótlási jegyet 160–170 százalékos áron elfogadni, holott az értéke 40–50 százalékos lehet. A különbözetet a város költségvetése bukja el
(1994 Magyar Hírlap)
3g. tárgyas (Ját)
〈kártyában: vállalt figurát〉 nem teljesít
Ravasznak jövök hússzal, Palinak négy dollárral, nem is tudom, mi lett volna, ha elbukjuk azt a négy pikket a Rittmeisterrel
(1969 Domahidy András)
4. tárgyatlan (rég)
〈vízben〉 szándékosan egy időre a felszín alá bukik, lebukik
[a tapír] ſohol ſem ſzeret inkább lenni, mint a’ [...] tókhoz, folyóvizekhez, motsárokhoz közel, hogy mihelyt meg-ſejdíti az ellenséget, azonnal a’ vízbe ugorhasson, ’s magát az úſzás által megtarthassa. Ha pedig még ott-is utánna mennek, elbukik, és igen meſzſze elſzalad a’ víz alatt
(1799 Fábián József ford.Raff)
„Csak te zúgj, üvölts fölöttem” Mond Zotmund a förgetegnek, S a Dunába elbukik
(1823 Vörösmarty Mihály)
elbukott a szárcsa a mélybe
(1853 Tompa Mihály)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. elbuk, ~

Beállítások