állag fn 3A

1. (rég, Fil) ’minden létező változatlannak tekintett lényege; szubsztancia, álladék’ ❖ a’ már majd általában elfogadott állomány, substantia, nála állag (1838 Figyelmező C0152, 657) | Az ész egyet ért a nyilatkozással, mert hogyan is veszhetne el valamely állag (substance)? (1856 Szilasy János C4032, 104) | három isteni személy van egy állagban és egy természetben: atya, fiu és szentlélek (1873 Táncsics Mihály 8463011, 130) | [a mű] mint önálló, független teremtmény az emberiség és a természet állagához tartozik (1897 PallasLex. CD02).

2. (Jog v. hiv) ’〈szemben a dolog lényegtelen tulajdonságainak, összetevőinek jelölésére való járulékkal:〉 vmely ingó v. ingatlan vagyon(tárgy) állandó, maradandó eleme, része, amelynek sérelme, megváltoztatása nélkül használható, gyümölcsöztethető az adott dolog (gazdaságilag); állomány’ ❖ a hagyatéknak állaga (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 10) | Károlyi Sándor kérelme a hitbizományi vagyon állagához tartozó pénztőkéből egy bizonyos összeg feloldására (1939 Minisztertanácsi ülések CD24) | Leirásról akkor beszélünk, ha a vagyontárgyak állagában könyvi keresztülvezetés utján csökkentést hajtunk végre anélkül, hogy ezzel szemben pénzvagyonunk gyarapodna (1949 Államszámviteltan C5267, 137).

3. (Ép v. hiv, átv is) ’vmely dolognak, kül. épületnek az állapota, minősége’ ❖ megtartotta eredeti állagát (1873 Athenaeum C0028, 1568) | A kohászati üzemek állagának megóvása, minden termelés nélkül is energiát igényel (1957 Esti Hírlap jan. 15. C0121, 1) | Duns Scotus szubtilis és éles elméjű kritikai elemzésnek veti alá a természetes teológia állagát, és lényegében negatív egyenleget von: az értelem képtelen arra, hogy a hit ügyét képviselje (1981 Lendvai L. Ferenc 1092002, 85).

4. (Fiz is)(vmely dolog) anyag(ának) szilárdsági állapota, sűrűsége, folyékonysága, jellemző minősége; konzisztencia’ ❖ ez a tésztaféle itt ebben a fekete lében csak látszólag, csak első pillanatra rémlik tintalevesben úszó papírgaluskának, bár szaga is, íze is, állaga is olyan, – bizony jóféle lekváros gombóc az (1925 Karinthy Frigyes CD10) | Otthonos a nyitott ablakon keresztül átlátszó levegő állaga (1978 Bereményi Géza 9048001, 172) | Az utolsó két év rendőri berögződései: katalogizálja a foltot szín, forma, állag szerint (1988 Lengyel Péter 9397009, 451).

ÖE: ~romlás.

Sz: állagi, állagos, állagú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

állag főnév 3A
1. (rég, Fil)
minden létező változatlannak tekintett lényege; szubsztancia, álladék
a’ már majd általában elfogadott állomány, substantia, nála állag
(1838 Figyelmező)
Az ész egyet ért a nyilatkozással, mert hogyan is veszhetne el valamely állag (substance)?
(1856 Szilasy János)
három isteni személy van egy állagban és egy természetben: atya, fiu és szentlélek
(1873 Táncsics Mihály)
[a mű] mint önálló, független teremtmény az emberiség és a természet állagához tartozik
(1897 PallasLex.)
2. (Jog v. hiv)
〈szemben a dolog lényegtelen tulajdonságainak, összetevőinek jelölésére való járulékkal:〉 vmely ingó v. ingatlan vagyon(tárgy) állandó, maradandó eleme, része, amelynek sérelme, megváltoztatása nélkül használható, gyümölcsöztethető az adott dolog (gazdaságilag); állomány
a hagyatéknak állaga
(1890 Akadémiai Értesítő)
Károlyi Sándor kérelme a hitbizományi vagyon állagához tartozó pénztőkéből egy bizonyos összeg feloldására
(1939 Minisztertanácsi ülések)
Leirásról akkor beszélünk, ha a vagyontárgyak állagában könyvi keresztülvezetés utján csökkentést hajtunk végre anélkül, hogy ezzel szemben pénzvagyonunk gyarapodna
(1949 Államszámviteltan)
3. (Ép v. hiv, átv is)
vmely dolognak, kül. épületnek az állapota, minősége
megtartotta eredeti állagát
(1873 Athenaeum)
A kohászati üzemek állagának megóvása, minden termelés nélkül is energiát igényel
(1957 Esti Hírlap jan. 15.)
Duns Scotus szubtilis és éles elméjű kritikai elemzésnek veti alá a természetes teológia állagát, és lényegében negatív egyenleget von: az értelem képtelen arra, hogy a hit ügyét képviselje
(1981 Lendvai L. Ferenc)
4. (Fiz is)
(vmely dolog) anyag(ának) szilárdsági állapota, sűrűsége, folyékonysága, jellemző minősége; konzisztencia
ez a tésztaféle itt ebben a fekete lében csak látszólag, csak első pillanatra rémlik tintalevesben úszó papírgaluskának, bár szaga is, íze is, állaga is olyan, – bizony jóféle lekváros gombóc az
(1925 Karinthy Frigyes)
Otthonos a nyitott ablakon keresztül átlátszó levegő állaga
(1978 Bereményi Géza)
Az utolsó két év rendőri berögződései: katalogizálja a foltot szín, forma, állag szerint
(1988 Lengyel Péter)
ÖE: állagromlás
Sz: állagi, állagos, állagú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások