eldőd fn 3C6 (rendsz. birtokszóként, gyakr. tbsz-ban) (rég)

1. ’〈családi, (vér)rokoni kapcsolatban:〉(távoli) felmenő ági rokon, ős’ ❖ Ottan fekhetnének tsendesen tsontjai A’hol Elddinek nyugosznak hamvai (1796 Péteri Takáts József C3496, 6) | Ha az eldődöket vissza felé egészen Kristus’ születéseig fel lehetne számolni [= össze lehetne számolni], a’ legcsudálatosabb familiai ujságokra akadnánk (1834 Fillértár 8623001, 103) | [a könyvgyűjteményen] már rég túladtam volna, de a családi birtokot, eldődeim iránti kegyeletből meg kell őriznem (1855 Rónay Jácint 8396008, 290) | Figyelmezteti Verbőczy a császárt, hogy 3 évvel azelőtt nagyatyja Miksa mily buzgón fáradozott ez ügyben s fölhívja: lépjen eldőde nyomdokába (1880 Károlyi Árpád CD57).

2. (csak tbsz-ban) ’〈nem vérségi kapcsolatban, kül. vmely népre, nemzetre vonatkoztatva:〉(évszázadokkal) korábbi nemzedékek összessége v. vmelyike’ ❖ látván, mely tiſzteletekkel adóztak E’ Szznek jeles Elddid, ’s  tölle viſzontag Máſok eltt égbl melly ſok jót vettenek, édes Azonyodat tiſzteld (1786 Baróti Szabó Dávid C0824, 135) | Árpád virágzó magva te, fő magyar! Eldődeidnek fegyvere népeket Győzött, s hazánkért számtalanszor A viadal mezején csatázott (1797 Berzsenyi Dániel CD01) | Nemzeti érzet ébredt fel az olaszfőld lakosiban; ’s régi nagyság’ ’s dicső eldődök’ emlékezetét idézte elő (1843 Wesselényi Miklós 8528005, 43) | A szászok a földmívelést kitartó szorgalommal, de kevés eszélylyel űzik, egész primitiv modorban; munkaeszközeik most is ugyanazok lehetnek, mint a minőket eldődeik magukkal hoztak (1873 Orbán Balázs 8340020, 38).

3. ’olyan személy, aki vmely tisztségben, munkakörben, tevékenységben időben megelőzött vkit’ ❖ [a császár] nem nézhette el, hogy tet Elddjeivel egybevessék (1807 Farkas Ferenc ford. C1695, 15) | [Balassa János sebészprofesszor] még alig egy évtizeddel előbb mint tanítvány állott az egyetemben, hol ma egyik legnehezebb ’s fényesebb tanitói székre lépett, mellyen az egyetem legnagyobb férfiai fénylettek, mellyen eldődjének az orvosi rend fénycsillagának a’ nemzet hálája évülhetlen emléket emelt (1843 Pesti Hírlap CD61) | Dvornikovich Mihály 1689-ben kinevezett váczi püspök azonnal templom épitésről gondoskodott s eldőde, Balogh Miklós által hagyományozott tetemes összeg segedelmével szándékát valósitá (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a jelenlegi inspector urak nem igen térnek el eldődeik nyomdokától, s e nép nem igen sokat tud arról, hogy a haza többi része alkotmányos korszakot él, és önkormányzati jogot élvez (1873 Orbán Balázs 8340021, 120).

3a. ’olyan személy, aki vmely művészeti v. tudományos téren szellemi elődje vkinek’ ❖ Hogarth a festészetben az, mi Shakespeare a poesisben, eldőd és utód nélkül, eredeti és teremtő (1862 Szemere Bertalan C3940, 207) | Egy kis különbség van csak köztem és Éposz-csináló eldődim között (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 70).

J: előd.

Vö. CzF.; ÉrtSz. előd; TESz. előd; SzT.; ÚMTsz. előd

eldőd főnév 3C6 (rendsz. birtokszóként, gyakr. tbsz-ban) (rég)
1.
〈családi, (vér)rokoni kapcsolatban:〉 (távoli) felmenő ági rokon, ős
Ottan fekhetnének tsendesen tsontjai A’hol Elddinek nyugosznak hamvai
(1796 Péteri Takáts József)
Ha az eldődöket vissza felé egészen Kristus’ születéseig fel lehetne számolni [= össze lehetne számolni], a’ legcsudálatosabb familiai ujságokra akadnánk
(1834 Fillértár)
[a könyvgyűjteményen] már rég túladtam volna, de a családi birtokot, eldődeim iránti kegyeletből meg kell őriznem
(1855 Rónay Jácint)
Figyelmezteti Verbőczy a császárt, hogy 3 évvel azelőtt nagyatyja Miksa mily buzgón fáradozott ez ügyben s fölhívja: lépjen eldőde nyomdokába
(1880 Károlyi Árpád)
2. (csak tbsz-ban)
〈nem vérségi kapcsolatban, kül. vmely népre, nemzetre vonatkoztatva:〉 (évszázadokkal) korábbi nemzedékek összessége v. vmelyike
látván, mely tiſzteletekkel adóztak E’ Szznek jeles Elddid, ’s  tölle viſzontag Máſok eltt égbl melly ſok jót vettenek, édes Azonyodat tiſzteld
(1786 Baróti Szabó Dávid)
Árpád virágzó magva te, fő magyar! Eldődeidnek fegyvere népeket Győzött, s hazánkért számtalanszor A viadal mezején csatázott
(1797 Berzsenyi Dániel)
Nemzeti érzet ébredt fel az olaszfőld lakosiban; ’s régi nagyság’ ’s dicső eldődök’ emlékezetét idézte elő
(1843 Wesselényi Miklós)
A szászok a földmívelést kitartó szorgalommal, de kevés eszélylyel űzik, egész primitiv modorban; munkaeszközeik most is ugyanazok lehetnek, mint a minőket eldődeik magukkal hoztak
(1873 Orbán Balázs)
3.
olyan személy, aki vmely tisztségben, munkakörben, tevékenységben időben megelőzött vkit
[a császár] nem nézhette el, hogy tet Elddjeivel egybevessék
(1807 Farkas Ferenc ford.)
[Balassa János sebészprofesszor] még alig egy évtizeddel előbb mint tanítvány állott az egyetemben, hol ma egyik legnehezebb ’s fényesebb tanitói székre lépett, mellyen az egyetem legnagyobb férfiai fénylettek, mellyen eldődjének az orvosi rend fénycsillagának a’ nemzet hálája évülhetlen emléket emelt
(1843 Pesti Hírlap)
Dvornikovich Mihály 1689-ben kinevezett váczi püspök azonnal templom épitésről gondoskodott s eldőde, Balogh Miklós által hagyományozott tetemes összeg segedelmével szándékát valósitá
(1857 Vasárnapi Újság)
a jelenlegi inspector urak nem igen térnek el eldődeik nyomdokától, s e nép nem igen sokat tud arról, hogy a haza többi része alkotmányos korszakot él, és önkormányzati jogot élvez
(1873 Orbán Balázs)
3a.
olyan személy, aki vmely művészeti v. tudományos téren szellemi elődje vkinek
Hogarth a festészetben az, mi Shakespeare a poesisben, eldőd és utód nélkül, eredeti és teremtő
(1862 Szemere Bertalan)
Egy kis különbség van csak köztem és Éposz-csináló eldődim között
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
J: előd
Vö. CzF.; ÉrtSz. előd; TESz. előd; SzT.; ÚMTsz. előd

Beállítások