elcsúszik tn ige 15a4

1. ’vmely sima(, síkos) felületen, azzal folyamatosan érintkezve, mozgásának lendületével v. külső erő hatására könnyen halad, siklik (vhonnan, vmerre, ill. vhol) vki, vmi’ ❖ Ezen hártyának két rétjei köztt tſuſznak el az ollyatén holmi le-nyeltt darabak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 437) | A nagyobb hajók büszkén, a kicsiny bárkák könnyüden csusztak el alattunk (1858 Ormós Zsigmond C3365, 159) | [Dódi] hirtelen visszakapta a fejét, mikor a kandallóban fellobbant a tüz… El is csuszott onnan… (1920 Karinthy Frigyes 9309025, 161) | [A jégkorongmérkőzésen készült] képünkön Kiszeljov csúszik el két újpesti, Deák és Kovács között (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vmely felületen v. anyagban〉 ilyen mozgásra képes’ ❖ [a fából készült eketalphoz képest] a vas simább s keményebbsége miatt a földben könnyebben elcsúszik (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A városligeti tóra olyan csolnakot kezdenek alkalmazni, melyek egy arasznyi vizen is elcsusznak (1863 Garabonciás diák naptára 1863-ra C1802, 17) | Esett annyi hó, hogy elcsússzék a szánunk (1901 Ady Endre C0534, 409).

1b. ’〈kígyó, es. más állat〉 csúszva mozog vhol, ill. így (vmennyire) eltávolodik v. eltávozik (vhonnan, vmerre)’ ❖ Orlelkeden [= orv lelkeden] fagyos tekercsivel A’ bűntudat’ kígyója csúszik el (1840 Athenaeum C0020, 539) | [A sün és a vipera támadásra készen nézik egymást.] Végre mégis a vipera un rá a dologra, ott hagyja helyét, s lassan el akar csúszni (1900 Budapesti Napló aug. 29. C5243, 10) | [Az ún. lóaktínia az akváriumban] a nap folyamatán félméterre is elcsúszik, amíg kedvező felületet nem talál (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Tutajos riadtan nézett, amerre a kígyó elcsúszott (1956 Fekete István 9142002, 112).

1c. ’óvatosan, a feltűnést kerülve(, kúszva, mászva) eloson (vhonnan, ill. vhol) vki’ ❖ én elcsúsztam megette, ’s már messze voltam mikor csalárdságomat megsejté (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2525, 241) | Zsiványok! a’ kik éjjel csúsztok el, A’ bujdosók’ álmát öldökleni, Ti nálatok van a’ nagyobb erő? (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 268) | [az őrök] úgy ahogy voltak, elcsúsztak a sötétben, nem lehetett őket ártalmatlanná tenni (1947 Képes Szabad Föld dec. 21. C0229, 7).

1d. ’önsúlyánál fogva v. külső erő hatására helyéről csúszva elmozdul vmi’ ❖ elfelejtkezvén hol vagyok, kényelmesen ’s kedvem szerint akartam egy vagy két körtvélyt szakasztani, a’ szekér észrevétlenül elcsuszott alolam, ’s én az ágon, mellyet fogtam, függve maradtam (1845 Kis János¹ 8240002, 23) | nedves állapotban az egymáson könnyen elcsuszó agyagrészecskék minden nyomásnak engednek (1893 PallasLex. CD02) | [a kubikos] látja meg legelsőbb a szivárgást vagy ama veszedelmességet, mikor a nagy lomha töltés arra készül, hogy néhány ölnyire elcsúszszon a helyéről (1905 Tömörkény István 8493010, 21) | a kőzettestek elcsúsztak egymáson (1997 Magyarország földje CD05) | A fércelés nagyon fontos, különben a két anyag [varráskor] elcsúszik egymáson (1999 Lakáskultúra CD39).

1e. ’〈tekintet〉 elsiklik vmi fölött’ ❖ A futólagos pillanat elcsúszik a sziklatömeg fölött, de a figyelmesebb vizsgáló előtt egy keskeny fahíd tűnik szembe (1851 Jókai Mór CD18) | más, békességes időkben közömbösen csuszott el a szemünk a statisztikai adatokon (1915 Budapesti Hírlap júl. 21. C4703, 12).

1f. ’〈sorrendiségre utaló jel〉 vmihez képest arrébb kerül, eltolódik’ ❖ a tördelőszerkesztés során a könyv mutatóinak számozása elcsúszott (1999 Soproni Szemle CD52) | új partíciók új meghajtóbetűjeleket kapnak, ettől a régiek elcsúsznak (1999 Byte Magazin CD38).

1g. ’az addigi v. a tervezett idejéhez képest előbbre v. hátrébb tolódik vmi, ill. megkésik vmivel vki’ ❖ a hibás és „elcsúszó” tervezés miatt bizony az éjszakai műszakból kevesen váltották ki ezen a héten az ebédjegyet (1961 Népszava márc. 5. C4825, 3) | A naptári év ünnepei idővel már hónapokkal csúsztak el az évszakokhoz képest (1988 Tények könyve CD37) | [a Magyar Televízió az Országos Rádió és Televízió Testület] többszöri felszólítása ellenére sem csúsztatta el az X-akták kezdési időpontját 23 óra utánra (1998 Magyar Hírlap CD09) | A kezdéssel egy kicsit elcsúsztak a szervezők (2002 Magyar Hírlap CD09).

1h. (irod) ’〈idő(szak)〉 gyorsan, észrevétlenül elmúlik’ ❖ Így tsúszik-el könny lábbal az id a’ mi fejünk felett (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 78) | S ne hadd elcsúszni a jelent … a lég Teljék meg rögtön kard és kopja-zajjal, S használjuk a percet (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare 8366450, 253) | Ilus te, – beszélte a sült szeletelése közben, hogy könnyebben csússzon el az idő és a dolog – sokan lesznek itten máma! (1932 Hamvas H. Sándor CD10).

1i. ’nem kelt feltűnést, észrevétlen marad, ill. nem okoz bajt, zavart vki, vmi’ ❖ tsaknem könyvnélkül tudván iráſomnak értelmét, a’ közötte el tsuſzott [nyomtatási] hibákatis jo gyanánt néztem (1774 Báróczi Sándor C0806, [XVII]) | ha volnának Rousseau-ink, Béranger-ink, Hugo Victoraink, egy-egy Dumas, Paul de Kock is elcsuszhatnék mellettök (1862 Vajda János 8503087, 164) | egy kis tréfa elcsúszik a borban (1863–1879 Arany János CD01) | Az a kis ravaszkodás is, ami a nyakát szegte, másnál elcsúszik – neki a karrierjébe került (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | Német és francia szövegben [...] még elcsúszik a testvéri görög-latin szó, de a mi mondatainkból kirí (1920 Kosztolányi Dezső CD10) | A merészebbek még azt is gondolhatják, hogy egy [hiányzó] személy még valahogy elcsúszik (1975 Kertész Imre² CD41).

1j. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely étel v. ital szükséges, elkel v. jólesik〉’ ❖ Vélem sem ivott meg többet két pint bornál, Melly magánál el tsúsz egy jó Prókátornál (1789 Mátyási József C3065, 212) | A’ kenyér mellett a’ túró is el csúsz (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások 8116015, 269) | Nézze, itt ez a kenyér, talán nem olyan jó, mint amilyet maga szokott enni, de ha éhes, ez is elcsúszik (1907 Gárdonyi Géza C1827, 151).

2. ’〈ember (kétkerekű járművel) v. állat síkos, csúszós felületen〉 egyensúlyából kibillen(, és elesik)’ ❖ az a’ ki áll, el-tsúſzhatik, el-tántorodhatik, el-eshetik és nagyot eshetik (1777 Molnár János C3195, 534) | „A’ menkő üsse meg, itt is viz!” – kiáltott a’ gulyás, gyeplőjén visszarántva lovait, mellyeknek egyike elcsuszva lebukott (1845 Eötvös József 8126005, 120) | E perczben Margit kissé elcsuszott, Ernő karjaival kapta fel a sugár alakot (1877 Wohl Janka C4560, 25) | [a paraszt] attól félt, hogy elcsúszik a viaszkkal síkált parketten (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 340) | [Cataniában] tilos a motorral való közlekedés is, miután a vulkáni hamun többen is elcsúsztak járművükkel (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. (ritk) ’téved, hibázik vki’ ❖ Teutsch úr, iszonyúan törve bár nyelvünket, szerencsésen végére ér az árkusnak. Csak éppen a „nemzetiségem” szóban csúszott el néhányszor, melyet hol „nemzetemségem”-nek, hol „nemzetesiségem”-nek mondott (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | a rokon nyelvek ismerete nem minden esetben elég egy adott nyelv megfejtésére. Épp azon a területen csúszhat el a kutató, ahol egy adott nyelv más, mint a többi, ami megkülönbözteti a legközelebbi rokontól is (1995 BibliaiLex. CD1207).

2b. (ritk) ’vmely vétséget elkövetve becsületét veszti, elbukik vki’ ❖ [némely írók] megfeledkeztek magukról, a szívükben hordott ideálokról, arról a nemességről, amely szinte együtt járt valaha az írói mesterséggel. […] Elcsúsztak, megbuktak, pedig némelyik már érhetett volna közöttük valamit (1924 Krúdy Gyula CD54) | Az amerikai ember könnyen elcsúszik Európában, ha nem vigyáz magára, mert pénze révén az óvilág legsikosabb rétegeibe jut (1934 Schöpflin Aladár CD10).

2c. (biz) ’rajtaveszt vmin vki, lebukik’ ❖ Az egyik [csaló] társaság olyan apróságon csúszott el, hogy a fantomcég nevére szóló bélyegző készítésének költségeit egy valós vállalkozásban számolták el (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a büntetés fizetésére kötelezett bank] elmondása szerint egy aránylag szűk körzetben terjesztett személyikölcsön-hirdetésen csúsztak el, amelyen semmilyen hitelfeltétel nem szerepelt (2001 Magyar Hírlap CD09).

2d. ’〈terv, elgondolás stb.〉 meghiúsul vmin, ill. kudarcot vall vmi miatt’ ❖ [a színdarab] legfőbb baja: nem szerves, nem a karakterek és események kérlelhetetlen logikája vezeti a cselekvényt, hanem az író elgondolása. […] Ezért esik abba a két hibába, amelyeken elcsúszik (1928 Schöpflin Aladár CD10) | a kormány ilyen módon próbálja elejét venni annak a lehetőségnek is, hogy akármin az utolsó pillanatban elcsússzon az, amit tervez (1998 Országgyűlési Napló CD62) | Mindössze egyetlen pontját kifogásolta a NATO biztonsági beruházási programjában való magyar részvételhez szükséges törvénymódosító javaslatoknak az MSZP. Ezen azonban elcsúszhat a kétharmados jogszabály-változtatás (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈tárgy, dolog megszokott v. kívánt helyéről〉 félre, oldalra csúszik’ ❖ az én reszketö térdeim el-tsúsznak testem alól (1775 Zechenter Antal ford.–Euripidész C4571, 12) | Rylejeff csuklyájáról felakasztása közben a kötél elcsuszott s ő földre esett (1894 e. Kossuth Lajos 8250007, 245) | ádáz összecsapásokból tépetten, elcsúszott nyakkendővel […] rohantak pauza nélkül új viaskodásra (1924 M. Pogány Béla CD10) | [A motorban] a furcsa hangot egy elcsúszott rugó okozta. Visszaillesztve azonnal megszűnt a mormogás (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈(mozgó) tárgy, dolog〉 a szándékolt iránytól eltér, félremegy, ill. így elhalad vhol’ ❖ [Fennimor] kardja elcsúszott Abellino válla felett (1853 Jókai Mór CD18) | Borzongás, az az érzés, mely beáll, ha hátunkat hideg vizzel leöntjük, v. ha tányéron késünk vágás közben elcsúszik (1893 PallasLex. CD02) | a két párhuzamos vonal közül az egyik egy pillanatra egy darabon elcsúszik (1934 Szentkuthy Miklós 9664002, 119) | Egyik lábról a másikra szállt a labda […]. Akkor a nagy Opra cipője orráról elcsúszott – ki a pálya szélére (1969 Mándy Iván 9420027, 258).

3b. ’a helyes v. a korábbi iránytól vmely (nemkívánatos) irányba eltér(ve eltolódik, ill. rossz irányban fejlődik) vmi, es. vki’ ❖ Mácsik rontotta el a Laczkókat. Az ő nagyravágyásán csúszott el az esze, akié kificamodott (1882–1883 Mikszáth Kálmán CD04) | nálunk vidéken elcsúsznak a hatáskörök (1900 Ady Endre C0534, 398) | [a szociáldemokrata párt] politikailag elcsúszott jobbra (1991 Szelényi Iván–Szelényi Szonja 2037002, 1427) | A további magyarázkodástól eltekintenék: nem akarok a közönséges stílus felé elcsúszni (1997 Magyar Hírlap CD09) | A kereskedelmi televíziókkal vívott, rosszul értelmezett versenyben [a Magyar Televízió műsorai] elcsúsztak a szórakoztatás irányába, s ez rossz irány (2005 Országgyűlési Napló CD62).

Fr: nyelv, száj.

Vö. CzF. elcsúsz, elcsuszik; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elcsúsztat

elcsúszik tárgyatlan ige 15a4
1.
vmely sima(, síkos) felületen, azzal folyamatosan érintkezve, mozgásának lendületével v. külső erő hatására könnyen halad, siklik (vhonnan, vmerre, ill. vhol) vki, vmi
Ezen hártyának két rétjei köztt tſuſznak el az ollyatén holmi le-nyeltt darabak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A nagyobb hajók büszkén, a kicsiny bárkák könnyüden csusztak el alattunk
(1858 Ormós Zsigmond)
[Dódi] hirtelen visszakapta a fejét, mikor a kandallóban fellobbant a tüz… El is csuszott onnan…
(1920 Karinthy Frigyes)
[A jégkorongmérkőzésen készült] képünkön Kiszeljov csúszik el két újpesti, Deák és Kovács között
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
〈vmely felületen v. anyagban〉 ilyen mozgásra képes
[a fából készült eketalphoz képest] a vas simább s keményebbsége miatt a földben könnyebben elcsúszik
(1855 Vasárnapi Újság)
A városligeti tóra olyan csolnakot kezdenek alkalmazni, melyek egy arasznyi vizen is elcsusznak
(1863 Garabonciás diák naptára 1863-ra)
Esett annyi hó, hogy elcsússzék a szánunk
(1901 Ady Endre)
1b.
〈kígyó, es. más állat〉 csúszva mozog vhol, ill. így (vmennyire) eltávolodik v. eltávozik (vhonnan, vmerre)
Orlelkeden [= orv lelkeden] fagyos tekercsivel A’ bűntudat’ kígyója csúszik el
(1840 Athenaeum)
[A sün és a vipera támadásra készen nézik egymást.] Végre mégis a vipera un rá a dologra, ott hagyja helyét, s lassan el akar csúszni
(1900 Budapesti Napló aug. 29.)
[Az ún. lóaktínia az akváriumban] a nap folyamatán félméterre is elcsúszik, amíg kedvező felületet nem talál
(1933 Az állatok világa ford.)
Tutajos riadtan nézett, amerre a kígyó elcsúszott
(1956 Fekete István)
1c.
óvatosan, a feltűnést kerülve(, kúszva, mászva) eloson (vhonnan, ill. vhol) vki
én elcsúsztam megette, ’s már messze voltam mikor csalárdságomat megsejté
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Zsiványok! a’ kik éjjel csúsztok el, A’ bujdosók’ álmát öldökleni, Ti nálatok van a’ nagyobb erő?
(1830 Vörösmarty Mihály)
[az őrök] úgy ahogy voltak, elcsúsztak a sötétben, nem lehetett őket ártalmatlanná tenni
(1947 Képes Szabad Föld dec. 21.)
1d.
önsúlyánál fogva v. külső erő hatására helyéről csúszva elmozdul vmi
elfelejtkezvén hol vagyok, kényelmesen ’s kedvem szerint akartam egy vagy két körtvélyt szakasztani, a’ szekér észrevétlenül elcsuszott alolam, ’s én az ágon, mellyet fogtam, függve maradtam
(1845 Kis János¹)
nedves állapotban az egymáson könnyen elcsuszó agyagrészecskék minden nyomásnak engednek
(1893 PallasLex.)
[a kubikos] látja meg legelsőbb a szivárgást vagy ama veszedelmességet, mikor a nagy lomha töltés arra készül, hogy néhány ölnyire elcsúszszon a helyéről
(1905 Tömörkény István)
a kőzettestek elcsúsztak egymáson
(1997 Magyarország földje)
A fércelés nagyon fontos, különben a két anyag [varráskor] elcsúszik egymáson
(1999 Lakáskultúra)
1e.
〈tekintet〉 elsiklik vmi fölött
A futólagos pillanat elcsúszik a sziklatömeg fölött, de a figyelmesebb vizsgáló előtt egy keskeny fahíd tűnik szembe
(1851 Jókai Mór)
más, békességes időkben közömbösen csuszott el a szemünk a statisztikai adatokon
(1915 Budapesti Hírlap júl. 21.)
1f.
〈sorrendiségre utaló jel〉 vmihez képest arrébb kerül, eltolódik
a tördelőszerkesztés során a könyv mutatóinak számozása elcsúszott
(1999 Soproni Szemle)
új partíciók új meghajtóbetűjeleket kapnak, ettől a régiek elcsúsznak
(1999 Byte Magazin)
1g.
az addigi v. a tervezett idejéhez képest előbbre v. hátrébb tolódik vmi, ill. megkésik vmivel vki
a hibás és „elcsúszó” tervezés miatt bizony az éjszakai műszakból kevesen váltották ki ezen a héten az ebédjegyet
(1961 Népszava márc. 5.)
A naptári év ünnepei idővel már hónapokkal csúsztak el az évszakokhoz képest
(1988 Tények könyve)
[a Magyar Televízió az Országos Rádió és Televízió Testület] többszöri felszólítása ellenére sem csúsztatta el az X-akták kezdési időpontját 23 óra utánra
(1998 Magyar Hírlap)
A kezdéssel egy kicsit elcsúsztak a szervezők
(2002 Magyar Hírlap)
1h. (irod)
〈idő(szak) gyorsan, észrevétlenül elmúlik
Így tsúszik-el könny lábbal az id a’ mi fejünk felett
(1787 Péczeli József ford.Young)
S ne hadd elcsúszni a jelent … a lég Teljék meg rögtön kard és kopja-zajjal, S használjuk a percet
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
Ilus te, – beszélte a sült szeletelése közben, hogy könnyebben csússzon el az idő és a dolog – sokan lesznek itten máma!
(1932 Hamvas H. Sándor)
1i.
nem kelt feltűnést, észrevétlen marad, ill. nem okoz bajt, zavart vki, vmi
tsaknem könyvnélkül tudván iráſomnak értelmét, a’ közötte el tsuſzott [nyomtatási] hibákatis jo gyanánt néztem
(1774 Báróczi Sándor)
ha volnának Rousseau-ink, Béranger-ink, Hugo Victoraink, egy-egy Dumas, Paul de Kock is elcsuszhatnék mellettök
(1862 Vajda János)
egy kis tréfa elcsúszik a borban
(1863–1879 Arany János)
Az a kis ravaszkodás is, ami a nyakát szegte, másnál elcsúszik – neki a karrierjébe került
(1890 Mikszáth Kálmán)
Német és francia szövegben [...] még elcsúszik a testvéri görög-latin szó, de a mi mondatainkból kirí
(1920 Kosztolányi Dezső)
A merészebbek még azt is gondolhatják, hogy egy [hiányzó] személy még valahogy elcsúszik
(1975 Kertész Imre²)
1j. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy vmely étel v. ital szükséges, elkel v. jólesik〉
Vélem sem ivott meg többet két pint bornál, Melly magánál el tsúsz egy jó Prókátornál
(1789 Mátyási József)
A’ kenyér mellett a’ túró is el csúsz
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
Nézze, itt ez a kenyér, talán nem olyan jó, mint amilyet maga szokott enni, de ha éhes, ez is elcsúszik
(1907 Gárdonyi Géza)
2.
〈ember (kétkerekű járművel) v. állat síkos, csúszós felületen〉 egyensúlyából kibillen(, és elesik)
az a’ ki áll, el-tsúſzhatik, el-tántorodhatik, el-eshetik és nagyot eshetik
(1777 Molnár János)
„A’ menkő üsse meg, itt is viz!” – kiáltott a’ gulyás, gyeplőjén visszarántva lovait, mellyeknek egyike elcsuszva lebukott
(1845 Eötvös József)
E perczben Margit kissé elcsuszott, Ernő karjaival kapta fel a sugár alakot
(1877 Wohl Janka)
[a paraszt] attól félt, hogy elcsúszik a viaszkkal síkált parketten
(1925 Kosztolányi Dezső)
[Cataniában] tilos a motorral való közlekedés is, miután a vulkáni hamun többen is elcsúsztak járművükkel
(2002 Magyar Hírlap)
2a. (ritk)
téved, hibázik vki
Teutsch úr, iszonyúan törve bár nyelvünket, szerencsésen végére ér az árkusnak. Csak éppen a „nemzetiségem” szóban csúszott el néhányszor, melyet hol „nemzetemségem”-nek, hol „nemzetesiségem”-nek mondott
(1891 Mikszáth Kálmán)
a rokon nyelvek ismerete nem minden esetben elég egy adott nyelv megfejtésére. Épp azon a területen csúszhat el a kutató, ahol egy adott nyelv más, mint a többi, ami megkülönbözteti a legközelebbi rokontól is
(1995 BibliaiLex.)
2b. (ritk)
vmely vétséget elkövetve becsületét veszti, elbukik vki
[némely írók] megfeledkeztek magukról, a szívükben hordott ideálokról, arról a nemességről, amely szinte együtt járt valaha az írói mesterséggel. […] Elcsúsztak, megbuktak, pedig némelyik már érhetett volna közöttük valamit
(1924 Krúdy Gyula)
Az amerikai ember könnyen elcsúszik Európában, ha nem vigyáz magára, mert pénze révén az óvilág legsikosabb rétegeibe jut
(1934 Schöpflin Aladár)
2c. (biz)
rajtaveszt vmin vki, lebukik
Az egyik [csaló] társaság olyan apróságon csúszott el, hogy a fantomcég nevére szóló bélyegző készítésének költségeit egy valós vállalkozásban számolták el
(1997 Magyar Hírlap)
[a büntetés fizetésére kötelezett bank] elmondása szerint egy aránylag szűk körzetben terjesztett személyikölcsön-hirdetésen csúsztak el, amelyen semmilyen hitelfeltétel nem szerepelt
(2001 Magyar Hírlap)
2d.
〈terv, elgondolás stb.〉 meghiúsul vmin, ill. kudarcot vall vmi miatt
[a színdarab] legfőbb baja: nem szerves, nem a karakterek és események kérlelhetetlen logikája vezeti a cselekvényt, hanem az író elgondolása. […] Ezért esik abba a két hibába, amelyeken elcsúszik
(1928 Schöpflin Aladár)
a kormány ilyen módon próbálja elejét venni annak a lehetőségnek is, hogy akármin az utolsó pillanatban elcsússzon az, amit tervez
(1998 Országgyűlési Napló)
Mindössze egyetlen pontját kifogásolta a NATONorth Atlantic Treaty Organisation ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’ biztonsági beruházási programjában való magyar részvételhez szükséges törvénymódosító javaslatoknak az MSZPMagyar Szocialista Párt. Ezen azonban elcsúszhat a kétharmados jogszabály-változtatás
(2000 Magyar Hírlap)
3.
〈tárgy, dolog megszokott v. kívánt helyéről〉 félre, oldalra csúszik
az én reszketö térdeim el-tsúsznak testem alól
(1775 Zechenter Antal ford.Euripidész)
Rylejeff csuklyájáról felakasztása közben a kötél elcsuszott s ő földre esett
(1894 e. Kossuth Lajos)
ádáz összecsapásokból tépetten, elcsúszott nyakkendővel […] rohantak pauza nélkül új viaskodásra
(1924 M. Pogány Béla)
[A motorban] a furcsa hangot egy elcsúszott rugó okozta. Visszaillesztve azonnal megszűnt a mormogás
(2002 Magyar Hírlap)
3a.
(mozgó) tárgy, dolog〉 a szándékolt iránytól eltér, félremegy, ill. így elhalad vhol
[Fennimor] kardja elcsúszott Abellino válla felett
(1853 Jókai Mór)
Borzongás, az az érzés, mely beáll, ha hátunkat hideg vizzel leöntjük, v.vagy ha tányéron késünk vágás közben elcsúszik
(1893 PallasLex.)
a két párhuzamos vonal közül az egyik egy pillanatra egy darabon elcsúszik
(1934 Szentkuthy Miklós)
Egyik lábról a másikra szállt a labda […]. Akkor a nagy Opra cipője orráról elcsúszott – ki a pálya szélére
(1969 Mándy Iván)
3b.
a helyes v. a korábbi iránytól vmely (nemkívánatos) irányba eltér(ve eltolódik, ill. rossz irányban fejlődik) vmi, es. vki
Mácsik rontotta el a Laczkókat. Az ő nagyravágyásán csúszott el az esze, akié kificamodott
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
nálunk vidéken elcsúsznak a hatáskörök
(1900 Ady Endre)
[a szociáldemokrata párt] politikailag elcsúszott jobbra
(1991 Szelényi Iván–Szelényi Szonja)
A további magyarázkodástól eltekintenék: nem akarok a közönséges stílus felé elcsúszni
(1997 Magyar Hírlap)
A kereskedelmi televíziókkal vívott, rosszul értelmezett versenyben [a Magyar Televízió műsorai] elcsúsztak a szórakoztatás irányába, s ez rossz irány
(2005 Országgyűlési Napló)
Fr: nyelv, száj
Vö. CzF. elcsúsz, elcsuszik; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elcsúsztat

Beállítások