elegancia fn 6A

1. ’az a tulajdonság, hogy vki egész megjelenésével, öltözködésével, viselkedésével elegáns, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ Saját nemzeti öltözetök, szokásaik, ’s nyelvök használata, mint elegantiával ’s divattal meg-nem-egyező mellőztetett (1843 Wesselényi Miklós 8528007, 123) | [Halmay Imre színész] eleganciával személyesíté a büszke főurat (1880 Mikszáth Kálmán 8312099, 214) | Hogy bámulták az eleganciádat és gyönyörködtek benne (1933 Csathó Kálmán 9086004, 83) | Szédítő elegancia, nagypapa szép ember (1968 Thury Zsuzsa 9709002, 163) | A szerző [ti. Fernando Arrabal], ez a zseniális, hatvanéves kamasz időközben eljött Budapestre, hogy megnézze drámájának ki tudja hányadik országbeli adaptációját, s hogy villogó tekintetével, extravagáns szellemességével és eleganciájával elbűvölje híveit (1992 Kovács Dezső² 2027040, 42).

1a. ’e tulajdonság megnyilvánulása választékos, ízléses, ill. mutatós, divatos ruházatban’ ❖ mily ellentállhatlan pondus [= fontos dolog] mai világban a divat és kivált az elegántia (1857 Széchenyi István CD1501) | [a férj] tökéletes elegáncziával öltözködve belépett (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 266) | a frakk szokatlan eleganciája (1922 Zilahy Lajos 9799003, 36) | A párisi öltözködés teljes eleganciájában mutatkozott előtte [ti. Bargetonné előtt] (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 132) | az illetőnek eleganciája első látásra kifogástalan (1988 Lengyel Péter 9397008, 283).

1b. ’mértéktartó, kifinomult viselkedést, kecsességet tükröző mozgás, mozdulat stb.’ ❖ Mily finomsággal tudta ő [ti. Melanie] magát viselni; mennyi elegancia volt minden mozdulatában! (1865 Jókai Mór CD18) | [az estélyeken] idegennek, mint magam is valék, alig lehet magasabb ambitiója, mint némi méltósággal és elegancziával unatkozni (1872 Toldy István 8482007, 3) | Kempelen főhadnagy, a hadsegéd, hátravetett fejjel és hátrakulcsolt kézzel, az udvarhoz tartozók hanyag eleganciájával az ajtónak támaszkodik (1931 Sárközi György 9587011, 229) | Krisztián lenn, a tisztás alsó szélén állt, hosszú, leveles ágat tartott a kezében, elmerülten s a reá olyannyira jellemző hányaveti eleganciával dolgozott rajta csontnyelű késével (1986 Nádas Péter 9466003, 235) | a bal kéz csípőn, a jobb könnyed eleganciával előre lendül: méltóságteljes férfi bebocsát valakit egy ajtón (1989 Csengey Dénes 1028001, 7).

1c. ’az a tulajdonság, hogy vki beszédében, gondolkodásában, megnyilvánulásában elegáns, könnyed, es. szellemes’ ❖ Az előkelő társaság szalonjaiban modorának elegancziájával, arczának szépségével és társalgásának bűbájával [Gaston] nagy hatást tudott elérni (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 15) | egy gondtalanított, jómódú úri osztály alakjai játszanak a színpadon, a párbeszéd elmés eleganciájával, elegánsan könnyű erkölcsökkel (1937 Schöpflin Aladár 9590002, 157) | [Paulának] nemcsak az öltözködéséből, hanem a belsejéből is árad az elegancia (1966 Örkény István 9500022, 379) | vannak olyan befolyásos emberek, akiknek tetszik ez a – harmincas éveket: fiatalkorukat idéző – stílus, de neki, Vohusnak, aki magabiztos és kimért eleganciával bánik mindenkivel, valami miatt nem imponál (1989 Kiss Ilona ford.–Voszlenszkij 2024014, 51).

2. ’az a tulajdonság, hogy vmely építmény, dolog, tárgy keresetlenül választékos, igényes (megjelenésű), csiszolt stílusú, könnyed, ill. vminek ilyen volta’ ❖ lehetségessé válik mai rézmetszőinknek, minket eleganzía, nomság, kivitel és szorgalom által első pillanatra elcsábítani (1840 Henszlmann Imre 8609001, 234) | egyfelől azt mondtuk, a szépirodalmi művek nem arra valók, hogy általuk a csinálva csinált szavakat terjeszszük, másfelől igen lényeges hivatásuk, hogy az irodalmi nyelv tisztaságát, nemességét, elegantiáját előmozdítsák és az ízlést e tekintetben is nemesítsék (1856 Salamon Ferenc 8402018, 158) | Elbámultam az elegancián. Itt is az ajtónyi nagy tükrök, nehéz selyemmel kibélelt, skarlát szín damaszt, földig érő függönyök, a butorzat mind mahagoni fából, diványok, nagy és kicsi, szóval minden tündöklött (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102003, 554) | színezésének és rajzának eleganciáját és tisztult nemességét (1923 Hoffmann Edith 9251001, 13) | a műnek eleganciájában van erkölcse (1935 Sík Sándor 9598009, 5) | [az antik asztal] kivitelezése a modern Saartinen repülőgéphangárjainak eleganciáját asszociálta (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 72) | a párizsi miniátorműhelyek kifinomult eleganciája (1984 Eörsi Anna 1042001, 28).

2a. ’elegáns, könnyed, kifinomult, es. ötletes, szellemes nyelvezet, kifejezésmód, fordulat stb.’ ❖ ha jónak látod, arról szólj, hogy nyelvünk mennyire anschmiegolhatja [= hozzáidomíthatja] magát a’ franczia dictio képzelhetetlen elegantiájához (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 357) | az a hanyag eleganciával odavetett néhány vonás, mellyel az író őket [ti. alakjait] jellemzi (1917 Fenyő Miksa CD10) | A népszerű irodalom, a divatok fokmérője, tobzódik az eleganciában (1941 Halász Gábor¹ 9218004, 290) | a precízséget eleganciával párosító elemzés (1973 Poszler György 1124001, 107) | A meghatározás – minden eleganciája ellenére – sok tekintetben elnagyolt (1997 Orthmayr Imre 2047001, 4).

ÖU: stílus~.

Sz: eleganciájú.

Vö. ÉrtSz.; TESz. elegáns; ÉKsz.; IdSz.

elegancia főnév 6A
1.
az a tulajdonság, hogy vki egész megjelenésével, öltözködésével, viselkedésével elegáns, ill. vkinek ilyen volta
Saját nemzeti öltözetök, szokásaik, ’s nyelvök használata, mint elegantiával ’s divattal meg-nem-egyező mellőztetett
(1843 Wesselényi Miklós)
[Halmay Imre színész] eleganciával személyesíté a büszke főurat
(1880 Mikszáth Kálmán)
Hogy bámulták az eleganciádat és gyönyörködtek benne
(1933 Csathó Kálmán)
Szédítő elegancia, nagypapa szép ember
(1968 Thury Zsuzsa)
A szerző [ti. Fernando Arrabal], ez a zseniális, hatvanéves kamasz időközben eljött Budapestre, hogy megnézze drámájának ki tudja hányadik országbeli adaptációját, s hogy villogó tekintetével, extravagáns szellemességével és eleganciájával elbűvölje híveit
(1992 Kovács Dezső²)
1a.
e tulajdonság megnyilvánulása választékos, ízléses, ill. mutatós, divatos ruházatban
mily ellentállhatlan pondus [= fontos dolog] mai világban a divat és kivált az elegántia
(1857 Széchenyi István)
[a férj] tökéletes elegáncziával öltözködve belépett
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
a frakk szokatlan eleganciája
(1922 Zilahy Lajos)
A párisi öltözködés teljes eleganciájában mutatkozott előtte [ti. Bargetonné előtt]
(1954 Benedek Marcell ford.Balzac)
az illetőnek eleganciája első látásra kifogástalan
(1988 Lengyel Péter)
1b.
mértéktartó, kifinomult viselkedést, kecsességet tükröző mozgás, mozdulat stb.
Mily finomsággal tudta ő [ti. Melanie] magát viselni; mennyi elegancia volt minden mozdulatában!
(1865 Jókai Mór)
[az estélyeken] idegennek, mint magam is valék, alig lehet magasabb ambitiója, mint némi méltósággal és elegancziával unatkozni
(1872 Toldy István)
Kempelen főhadnagy, a hadsegéd, hátravetett fejjel és hátrakulcsolt kézzel, az udvarhoz tartozók hanyag eleganciájával az ajtónak támaszkodik
(1931 Sárközi György)
Krisztián lenn, a tisztás alsó szélén állt, hosszú, leveles ágat tartott a kezében, elmerülten s a reá olyannyira jellemző hányaveti eleganciával dolgozott rajta csontnyelű késével
(1986 Nádas Péter)
a bal kéz csípőn, a jobb könnyed eleganciával előre lendül: méltóságteljes férfi bebocsát valakit egy ajtón
(1989 Csengey Dénes)
1c.
az a tulajdonság, hogy vki beszédében, gondolkodásában, megnyilvánulásában elegáns, könnyed, es. szellemes
Az előkelő társaság szalonjaiban modorának elegancziájával, arczának szépségével és társalgásának bűbájával [Gaston] nagy hatást tudott elérni
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
egy gondtalanított, jómódú úri osztály alakjai játszanak a színpadon, a párbeszéd elmés eleganciájával, elegánsan könnyű erkölcsökkel
(1937 Schöpflin Aladár)
[Paulának] nemcsak az öltözködéséből, hanem a belsejéből is árad az elegancia
(1966 Örkény István)
vannak olyan befolyásos emberek, akiknek tetszik ez a – harmincas éveket: fiatalkorukat idéző – stílus, de neki, Vohusnak, aki magabiztos és kimért eleganciával bánik mindenkivel, valami miatt nem imponál
(1989 Kiss Ilona ford.Voszlenszkij)
2.
az a tulajdonság, hogy vmely építmény, dolog, tárgy keresetlenül választékos, igényes (megjelenésű), csiszolt stílusú, könnyed, ill. vminek ilyen volta
lehetségessé válik mai rézmetszőinknek, minket eleganzía, nomság, kivitel és szorgalom által első pillanatra elcsábítani
(1840 Henszlmann Imre)
egyfelől azt mondtuk, a szépirodalmi művek nem arra valók, hogy általuk a csinálva csinált szavakat terjeszszük, másfelől igen lényeges hivatásuk, hogy az irodalmi nyelv tisztaságát, nemességét, elegantiáját előmozdítsák és az ízlést e tekintetben is nemesítsék
(1856 Salamon Ferenc)
Elbámultam az elegancián. Itt is az ajtónyi nagy tükrök, nehéz selyemmel kibélelt, skarlát szín damaszt, földig érő függönyök, a butorzat mind mahagoni fából, diványok, nagy és kicsi, szóval minden tündöklött
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
színezésének és rajzának eleganciáját és tisztult nemességét
(1923 Hoffmann Edith)
a műnek eleganciájában van erkölcse
(1935 Sík Sándor)
[az antik asztal] kivitelezése a modern Saartinen repülőgéphangárjainak eleganciáját asszociálta
(1978 Kabdebó Tamás)
a párizsi miniátorműhelyek kifinomult eleganciája
(1984 Eörsi Anna)
2a.
elegáns, könnyed, kifinomult, es. ötletes, szellemes nyelvezet, kifejezésmód, fordulat stb.
ha jónak látod, arról szólj, hogy nyelvünk mennyire anschmiegolhatja [= hozzáidomíthatja] magát a’ franczia dictio képzelhetetlen elegantiájához
(1805 Kazinczy Ferenc)
az a hanyag eleganciával odavetett néhány vonás, mellyel az író őket [ti. alakjait] jellemzi
(1917 Fenyő Miksa)
A népszerű irodalom, a divatok fokmérője, tobzódik az eleganciában
(1941 Halász Gábor¹)
a precízséget eleganciával párosító elemzés
(1973 Poszler György)
A meghatározás – minden eleganciája ellenére – sok tekintetben elnagyolt
(1997 Orthmayr Imre)
ÖU: stíluselegancia
Sz: eleganciájú
Vö. ÉrtSz.; TESz. elegáns; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások