elégséges mn, fn és hsz 

I. mn 15B2

1. ’elegendő 〈mennyiség, mérték, nagyság〉, ill. ilyen mennyiségű, mértékű, nagyságú 〈dolog〉 v. ilyen mennyiségű 〈személy〉’ ❖ Ha az ér vágás vagy kéſö vagy nem elégſéges mértékben eſet […], ollyankor a’ gyuladáſtól fogott réſzek s-azok’ vékony eretskéi az öket meg dugó nedveégektöl meg nem ſzabadúlhatnak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 76) | Az őszi gabonát most gyakran meg kell tekinteni, ha vallyon megérett-e elégségesen (1835 Némethy József 8333016, 226) | [Oroszországnak] egypár derék kikötője van, de majd semmi partkereskedése, majd semmi biztositéka jó és elégséges matrózok’ szerzésére (1843 Kemény Zsigmond 8235003, 94) | honnan vennék az elégséges vizet? (1933 Nagy Lajos 9472015, 19) | nincsenek megfelelően képzett, korszerű ízléssel bíró nyomdai szakemberek, elégséges számban (1956 Szíj Rezső 2005090, 819) | a biztosító alapításához viszonylag szerény alaptőke is elégséges volt (2001 Népszabadság okt. 15. C7849, 30).

1a. ’olyan 〈dolog, es. személy〉, amely, ill. aki (az adott helyzetben, célra v. vki számára) már megfelelő, amelyen, akin kívül más nem szükséges’ ❖ ha a’ ſzerentse ötet közben-járó ſegedelme által, ismét Frantzia Orſzágba vinné, olly ajándékot küldend néki, melly még élne, a’ hálá-adó ſzivének elégséges bizonysága, és emlékezete lenne (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 249) | csak szorgalom egyedül nem elégséges; legyünk állhatatosak, kitartók (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Komplikációk esetén persze az állatorvost hívatják, egyébként elégséges Takács (1937 Nagy Lajos 9472004, 64) | Amikor én is kezdtem, negyvenöt körül, elégséges volt, hogy legyen egy kis igazolványocska a zsebben, aztán máris gyárigazgató lehetett az emberből (1967 Maróti Lajos 9427002, 138) | a szocializmus és a kapitalizmus pozitív megközelítésű jellemzésénél, a lehető legkevesebb karakterisztikumot keresem – a szükséges és elégséges feltételeket (2007 Kornai János 3194002, 310).

1b. ’tartalmában (vmely célnak, elvárásnak, ill. vkinek) már megfelelő, kielégítő’ ❖ Egy hires ’s nagy tudományú Anglus Dillenius in Hiſtoria muſcorum, mellyet Oxoniumban 1745-dik eſztendöben ki-adott, az 29-dik paginában [ti. oldalon], ezt fai tüdö-füvet helyeen le-rajzolta; E’ mellett a’ fellyebb le-irott Crantz Ur le-rajzoláſa-is elégséges (1775 Csapó József 7062001, 290) | ezen hirlők [ti. iskolai értesítők], hahogy csak a vizsgálatra valók, hogy azokbol a tanulók nevei, a tanulmányok és az oktatók megismertessenek, akkor elégségesek és igen célszerüek; de ha egyszersmind netalán arra is számitvák, hogy értesitésül szolgáljanak olyanoknak, kik az intézet teljes életével kivánnának megismerkedni […] akkor azt kell mondanom, hogy nem elégségesek (1848 Tavasi Lajos 8469011, 135) | A marxista valláselmélet elégséges magyarázatát adja a természetfölötti létrejöttének és funkciójának (1977 Gecse Gusztáv 1057009, 393) | Ebben kétségtelenül igaza van. Arra a kérdésre azonban, hogy mégis miért játszik Németország ilyen speciális szerepet a szóban forgó országok külkereskedelmében, ez nem elégséges válasz (2003 Köves András 3192001, 769).

1c. (kissé rég) ’vmire alkalmas, képes 〈dolog, személy〉’ ❖ ebben áll valoságos szerentsétlenségem, hogy az Iſtenek annyira engedték meg gyözettetéſemet, hogy ſoha magamot, aztot tenéked viszontaglani elégségesnek nem látom (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 33) | Ha a’ földi Atyákis elkövetnek mindent, gyermekeik’ életek fentartására, azoknak boldogittására: sokkal inkább elhihetjük a’ mindenekre elégséges Istenről (1831 Bodola Sámuel 8062003, 71) | Az Ararát hegye tetején van egy felséges nagy palota, aminek leírásához emberi szavak nem elégségesek (1879 Jókai Mór CD18) | ez a réteg egyedül már nem elégséges arra, hogy a maga szervező erejével a katonai és közigazgatási hatalom birtokában oly támaszt nyujtson a trónnak, mint azelőtt (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | a névsorolvasó, műsoroló, fölleltározó fejezetek csupán arra elégségesek, hogy fölidézzék a tanulókban ismereteik vázlatát, melyet nekik kell részletesebb tartalommal kitölteniük (1998 Új Könyvek CD29).

2. ’〈értékelő skálán:〉(a legalacsonyabbnál, azaz az elégtelennél egy fokkal jobbat,) az éppen elfogadhatót jelentő osztályzattal minősített 〈dolog〉, ill. ilyen osztályzatú 〈tanulmányi eredmény〉’ ❖ Visszament tehát Pécsre, ahol az érettségi vizsgálatot elégséges eredménnyel le is tette (1885 Budapesti Hírlap ápr. 4. C4732, 5) | A fiú gyöngén tanul s az iskolai év végén csak nehezen kapja meg elégséges bizonyítványát (1933 Pintér Jenő CD44) | Az első évzárón az igazgató értékelést mondott, sorolta a statisztikát, megemlítette, hogy alsóban két elégséges magatartás lett (2010 Magyar Narancs 3220003, 26).

2a. ’olyan 〈tanuló〉, akinek (összesítve) ilyen a tanulmányi eredménye’ ❖ aki egyszer nála elégséges tanuló hírébe keveredett, az fújhatta a leckét, mint a miatyánkot, s bebiflázhatta a példát az utolsó tizedestörtig, mégse kapott jobbat, mint elégségest (1914 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Hatvanban és környékén lakó gyerekeket gyűjtöttek össze, összesen negyvenet. Nem nézték, hogy ki jeles, ki közepes, ki elégséges (1973 Czine Mihály 2042050, 78).

3. (kissé vál) ’nem kevés v. nem kicsi’ ❖ Ö néki igen ſzerentsésnek kell lenni, ha az ajtón álló a’ házba tejendö elsö lépését meg-nem gátolja. És bátor egéſzſen az elsö ſzobáig verekedik-is, tehát a’ ſok ſzolga, elégséges akádályt ſzerez még-is ö néki (1786 Sándor István ford.–Rabener 7287011, 133) | Nem sokára vissza térének többféle gyümölcsel megrakodva, mellyet jó kedvel elköltöttek. Hogy a’ vezér’ pártfogoltjának is elégséges rész juta a’ prédából, azt szükségtelen mondanom (1845 Kis János¹ 8240002, 31) | A húszas évek inflációja, a harmincas évek világválsága, a negyvenes évek világháborúja elégséges baj volt sok nemzedék számára (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4B (jelzőként is)

’〈értékelő skálán:〉(a legalacsonyabbnál, azaz az elégtelennél egy fokkal jobbat,) az értékelt dolog éppen elfogadható voltát jelentő osztályzat, ill. érdemjegy’ ❖ Háromféle kalkulust szoktak az ügyvédi diplomában osztogatni: praeclarumot (kitűnő), laudabilét (dicséretes) és sufficienst (elégséges) (1872 Jókai Mór CD18) | [Tamási Áron] az udvarhelyi gimnáziumban tesz hadi érettségit. Magyarból elégségest szerez (1943 Juhász Géza¹ 9283006, 40) | Az elégséges osztályzathoz legkevesebb 18 pont szükséges (1996 Magyar Hírlap CD09) | az elégtelent kapott tanulók 80–81 százaléka aztán a szóbelin elégségesre javította érettségi jegyét (2002 Magyar Hírlap CD09).

III. hsz 0 (rég, ritk)

’annyira, olyan mértékben, ami (vmely célra v. vkinek) már megfelelő’ ❖ Az ember nem rakhattya maga elejbe elégséges nagy képit terméſzetinek, ſe ellenben elégséges kitn vóltát érdemének (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley 7097002, 144) | mostani állásomban elégséges erősnek érzem magamat az ellenség e részrőli előnyomulását visszatartani (1849 Klapka György CD58).

Vö. CzF. elégségės, elégségėsen; ÉrtSz.; TESz. elég; ÉKsz.; SzT. ~, elégségesen

elégséges melléknév, főnév és határozószó
I. melléknév 15B2
1.
elegendő 〈mennyiség, mérték, nagyság〉, ill. ilyen mennyiségű, mértékű, nagyságú 〈dolog〉 v. ilyen mennyiségű 〈személy〉
Ha az ér vágás vagy kéſö vagy nem elégſéges mértékben eſet […], ollyankor a’ gyuladáſtól fogott réſzek s-azok’ vékony eretskéi az öket meg dugó nedveégektöl meg nem ſzabadúlhatnak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Az őszi gabonát most gyakran meg kell tekinteni, ha vallyon megérett-e elégségesen
(1835 Némethy József)
[Oroszországnak] egypár derék kikötője van, de majd semmi partkereskedése, majd semmi biztositéka jó és elégséges matrózok’ szerzésére
(1843 Kemény Zsigmond)
honnan vennék az elégséges vizet?
(1933 Nagy Lajos)
nincsenek megfelelően képzett, korszerű ízléssel bíró nyomdai szakemberek, elégséges számban
(1956 Szíj Rezső)
a biztosító alapításához viszonylag szerény alaptőke is elégséges volt
(2001 Népszabadság okt. 15.)
1a.
olyan 〈dolog, es. személy〉, amely, ill. aki (az adott helyzetben, célra v. vki számára) már megfelelő, amelyen, akin kívül más nem szükséges
ha a’ ſzerentse ötet közben-járó ſegedelme által, ismét Frantzia Orſzágba vinné, olly ajándékot küldend néki, melly még élne, a’ hálá-adó ſzivének elégséges bizonysága, és emlékezete lenne
(1772 Mészáros Ignác ford.)
csak szorgalom egyedül nem elégséges; legyünk állhatatosak, kitartók
(1854 Vasárnapi Újság)
Komplikációk esetén persze az állatorvost hívatják, egyébként elégséges Takács
(1937 Nagy Lajos)
Amikor én is kezdtem, negyvenöt körül, elégséges volt, hogy legyen egy kis igazolványocska a zsebben, aztán máris gyárigazgató lehetett az emberből
(1967 Maróti Lajos)
a szocializmus és a kapitalizmus pozitív megközelítésű jellemzésénél, a lehető legkevesebb karakterisztikumot keresem – a szükséges és elégséges feltételeket
(2007 Kornai János)
1b.
tartalmában (vmely célnak, elvárásnak, ill. vkinek) már megfelelő, kielégítő
Egy hires ’s nagy tudományú Anglus Dillenius in Hiſtoria muſcorum, mellyet Oxoniumban 1745-dik eſztendöben ki-adott, az 29-dik paginában [ti. oldalon], ezt fai tüdö-füvet helyeen le-rajzolta; E’ mellett a’ fellyebb le-irott Crantz Ur le-rajzoláſa-is elégséges
(1775 Csapó József)
ezen hirlők [ti. iskolai értesítők], hahogy csak a vizsgálatra valók, hogy azokbol a tanulók nevei, a tanulmányok és az oktatók megismertessenek, akkor elégségesek és igen célszerüek; de ha egyszersmind netalán arra is számitvák, hogy értesitésül szolgáljanak olyanoknak, kik az intézet teljes életével kivánnának megismerkedni […] akkor azt kell mondanom, hogy nem elégségesek
(1848 Tavasi Lajos)
A marxista valláselmélet elégséges magyarázatát adja a természetfölötti létrejöttének és funkciójának
(1977 Gecse Gusztáv)
Ebben kétségtelenül igaza van. Arra a kérdésre azonban, hogy mégis miért játszik Németország ilyen speciális szerepet a szóban forgó országok külkereskedelmében, ez nem elégséges válasz
(2003 Köves András)
1c. (kissé rég)
vmire alkalmas, képes 〈dolog, személy〉
ebben áll valoságos szerentsétlenségem, hogy az Iſtenek annyira engedték meg gyözettetéſemet, hogy ſoha magamot, aztot tenéked viszontaglani elégségesnek nem látom
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Ha a’ földi Atyákis elkövetnek mindent, gyermekeik’ életek fentartására, azoknak boldogittására: sokkal inkább elhihetjük a’ mindenekre elégséges Istenről
(1831 Bodola Sámuel)
Az Ararát hegye tetején van egy felséges nagy palota, aminek leírásához emberi szavak nem elégségesek
(1879 Jókai Mór)
ez a réteg egyedül már nem elégséges arra, hogy a maga szervező erejével a katonai és közigazgatási hatalom birtokában oly támaszt nyujtson a trónnak, mint azelőtt
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
a névsorolvasó, műsoroló, fölleltározó fejezetek csupán arra elégségesek, hogy fölidézzék a tanulókban ismereteik vázlatát, melyet nekik kell részletesebb tartalommal kitölteniük
(1998 Új Könyvek)
2.
〈értékelő skálán:〉 (a legalacsonyabbnál, azaz az elégtelennél egy fokkal jobbat,) az éppen elfogadhatót jelentő osztályzattal minősített 〈dolog〉, ill. ilyen osztályzatú 〈tanulmányi eredmény〉
Visszament tehát Pécsre, ahol az érettségi vizsgálatot elégséges eredménnyel le is tette
(1885 Budapesti Hírlap ápr. 4.)
A fiú gyöngén tanul s az iskolai év végén csak nehezen kapja meg elégséges bizonyítványát
(1933 Pintér Jenő)
Az első évzárón az igazgató értékelést mondott, sorolta a statisztikát, megemlítette, hogy alsóban két elégséges magatartás lett
(2010 Magyar Narancs)
2a.
olyan 〈tanuló〉, akinek (összesítve) ilyen a tanulmányi eredménye
aki egyszer nála elégséges tanuló hírébe keveredett, az fújhatta a leckét, mint a miatyánkot, s bebiflázhatta a példát az utolsó tizedestörtig, mégse kapott jobbat, mint elégségest
(1914 Tersánszky Józsi Jenő)
Hatvanban és környékén lakó gyerekeket gyűjtöttek össze, összesen negyvenet. Nem nézték, hogy ki jeles, ki közepes, ki elégséges
(1973 Czine Mihály)
3. (kissé vál)
nem kevés v. nem kicsi
Ö néki igen ſzerentsésnek kell lenni, ha az ajtón álló a’ házba tejendö elsö lépését meg-nem gátolja. És bátor egéſzſen az elsö ſzobáig verekedik-is, tehát a’ ſok ſzolga, elégséges akádályt ſzerez még-is ö néki
(1786 Sándor István ford.Rabener)
Nem sokára vissza térének többféle gyümölcsel megrakodva, mellyet jó kedvel elköltöttek. Hogy a’ vezér’ pártfogoltjának is elégséges rész juta a’ prédából, azt szükségtelen mondanom
(1845 Kis János¹)
A húszas évek inflációja, a harmincas évek világválsága, a negyvenes évek világháborúja elégséges baj volt sok nemzedék számára
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév 4B (jelzőként is)
〈értékelő skálán:〉 (a legalacsonyabbnál, azaz az elégtelennél egy fokkal jobbat,) az értékelt dolog éppen elfogadható voltát jelentő osztályzat, ill. érdemjegy
Háromféle kalkulust szoktak az ügyvédi diplomában osztogatni: praeclarumot (kitűnő), laudabilét (dicséretes) és sufficienst (elégséges)
(1872 Jókai Mór)
[Tamási Áron] az udvarhelyi gimnáziumban tesz hadi érettségit. Magyarból elégségest szerez
(1943 Juhász Géza¹)
Az elégséges osztályzathoz legkevesebb 18 pont szükséges
(1996 Magyar Hírlap)
az elégtelent kapott tanulók 80–81 százaléka aztán a szóbelin elégségesre javította érettségi jegyét
(2002 Magyar Hírlap)
III. határozószó 0 (rég, ritk)
annyira, olyan mértékben, ami (vmely célra v. vkinek) már megfelelő
Az ember nem rakhattya maga elejbe elégséges nagy képit terméſzetinek, ſe ellenben elégséges kitn vóltát érdemének
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
mostani állásomban elégséges erősnek érzem magamat az ellenség e részrőli előnyomulását visszatartani
(1849 Klapka György)
Vö. CzF. elégségės, elégségėsen; ÉrtSz.; TESz. elég; ÉKsz.; SzT. ~, elégségesen

Beállítások