elegy mn, fn és hsz  elvegy (rég, ritk)

I. mn 2B (/vál)

1. vmivel elegy ’vmely másik anyaggal keveredő, elegyedő 〈anyag〉’ ❖ ezer, könyvekkel elegy tsokokkal nedvetettem ortzáját (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 54) | korpával elegy ázott kenyér hajjal táplálják vala [az emberek a kutyákat] (1776 Esopus meséi ford. C1642, 138) | a’ földet borral elegy vérpatak borítja (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A néhány megégetett boszorkány] rég por és hamu már, elegy a földdel (1923 Juhász Gyula¹ 9284543, 295) | ízes táppal elegy masszát (1980 Marsall László 1103035, 120).

2. ’különböző elemekből összetevődő, ill. vmivel kever(edet)t, vegyes 〈csoport, képződmény stb.〉’ ❖ Barmok ’s más állatok ne nyomják hellyedet [ti. ahol méhészkedsz], Virágokkal elegy jó ſzagu füvedet (1774 Vesmás Márton C4461, 28) | [a Gondviselés által adott földnek] elegyenn mind teje, méze, legyen (1786 Édes Gergely 7095002, 39) | elegy ajkú laknéptársaink (1832 Jelenkor C0224, 483) | [a szilágysági oláh nők nyakában] két-három sor, csigával elegy régi pénz függ (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a népük [ti. az új alapítású kiskunsági falvaké] is szerencsésen elegy (1941 Erdei Ferenc 9126002, 144).

3. ’olyan 〈jelenség, érzés, tulajdonság〉, amelybe vmely más, hasonló kategóriájú dolog keveredik, vegyül, ill. amely többféle elem, tényező keveredésével, összevegyülésével jön létre’ ❖ Harag éſ engeſztelödéel elegy fénylö ſzemeit forditván azért réája (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 120) | [Batillus] szemöldökére sárkány Haragos sötétet öntvén Kerekítsed homlokáig. Szöme barna, torzon: elvegy Kegyelemmel itt is, ott is (1806 Kazinczy Ferenc C4940, 94) | A’ kévéken elegy színt játszva látni egy Kalász koszorút (1825 Szenvey József C0033, 224) | asszonyi és gyermeki hangok elegy kiáltozása (1892 Jókai Mór CD18) | [a fotográfus] a háborút csak szerencsével túlélt bújkáló rettegéssel elegy kíváncsiságával fényképezte a nyilas vezért (1992 Kincses Károly CD17).

II. fn 3B

1. (Kém is) ’különböző anyagok keveredésével, elegyedésével létrejött(, egynemű) anyag, keverék’ ❖ az éles forrás vize hidegével És mineráléval tellyes elegyével Téſzi a’ Bárányzó Juhokot meddükké (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 55) | sóból és hamuból álló keverék […] csak elegy; minthogy benne a hamu és só részecskék egymástól elkülönözve levén sem egynemű anyagot nem képeznek (1850 Jedlik Ányos 8208002, 37) | [A mosodás] már előre érzi a klór és a kénsav elegyének romboló, fojtó szagát (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 164) | homogén elegy (1987 Tények könyve CD37).

2. (/vál) ’különböző elemekből v. csoportokból felépülő, összetevődő, vegyes csoport, képződmény stb.’ ❖ A bokros erdők mindenfelé igen különböző fanemek elegyéből állanak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | nyüzsög benne [ti. a villamosban] most a Kirándulók elegye (1913 Tóth Árpád CD01) | [a Valóság folyóirat szerkesztősége] sok tekintetben roppantul más, eltérő múltú, habitusú, gondolkodású emberekből jött létre, ötvöződött különös eleggyé (1995 Magyar Hírlap CD09) | [A vendéglakosztályban] mediterrán tónus és a fémes felületek elegye fogadja a belépőt (1999 Lakáskultúra CD39).

3. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’többféle összetevő, elem keveredésével, összevegyülésével létrejött jelenség, érzés, tulajdonság stb.’ ❖ Arczának kifejezése némi elegyét a’ tudnivágynak ’s szenvedélyes bámulatnak mutatá (1838 Jósika Miklós 8212009, 336) | Különös elegye ez a ritmus [ti. Gellért Oszkár költeményeié] a gondolatritmusnak és zeneinek (1930 Németh László² CD10) | miközben a kies, lankás tájak gyönyörködtették a szemet, csupa gondról és nehézségről beszéltek az emberek és a riporterek. Ez a kettősség vonzó elegyet hozott létre: a valóságét (1994 Magyar Hírlap CD09) | a Pentium III [processzor] nem más, mint a hatodik és a hetedik generáció elegye (1999 Byte Magazin ford. CD38).

III. hsz 0 (rég)

1. ’〈vmely anyaggal〉 összekeveredve, vegyítve’ ❖ Némellyek ſer ſepröt mézzel elegy téſznek [csalétkül a méheknek] (1774 Vesmás Márton C4461, 46) | A leányok azt állitják, Bort, pálinkát nem ihatják; De ha a kontyot felcsapták, Bort, pálinkát elegy isszák (1862 Vadrózsák C2827, 197) | [a fenyőillat] a gőzkocsi ablakán kőszénfüsttel elegy becsapkod (1898 Tóth Béla¹ 8485001, 46).

2. ’különböző elemekből v. csoportokból felépülve, elegyes csoportot, halmazt alkotva’ ❖ Harmintzat vagy negyvent [ti. embert] láttunk elötte halva fekünni, Scithakat, Persákkal elegy (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 30) | A’ Frantziák, hogy ízt ſzerezzenek a’ tzékla-leveleknek kerti sóska-levéllel elegy ſzokták kéſzíteni (1787 Mátyus István 7222016, 266) | Idegenekkel elegy élünk (1806 Mátyási József 7221027, 38).

Ö: gyú~.

ÖU: gáz~, gyújtó~, robbanó~.

ÖE: ~búza, ~gabona.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. elegy¹

elegy melléknév, főnév és határozószó
elvegy I. 2B II. 3B III. 0 (rég, ritk)
I. melléknév 2B (/vál)
1. vmivel elegy
vmely másik anyaggal keveredő, elegyedő 〈anyag〉
ezer, könyvekkel elegy tsokokkal nedvetettem ortzáját
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
korpával elegy ázott kenyér hajjal táplálják vala [az emberek a kutyákat]
(1776 Esopus meséi ford.)
a’ földet borral elegy vérpatak borítja
(1841 Pesti Hírlap)
[A néhány megégetett boszorkány] rég por és hamu már, elegy a földdel
(1923 Juhász Gyula¹)
ízes táppal elegy masszát
(1980 Marsall László)
2.
különböző elemekből összetevődő, ill. vmivel kever(edet)t, vegyes 〈csoport, képződmény stb.〉
Barmok ’s más állatok ne nyomják hellyedet [ti. ahol méhészkedsz], Virágokkal elegy jó ſzagu füvedet
(1774 Vesmás Márton)
[a Gondviselés által adott földnek] elegyenn mind teje, méze, legyen
(1786 Édes Gergely)
elegy ajkú laknéptársaink
(1832 Jelenkor)
[a szilágysági oláh nők nyakában] két-három sor, csigával elegy régi pénz függ
(1859 Vasárnapi Újság)
a népük [ti. az új alapítású kiskunsági falvaké] is szerencsésen elegy
(1941 Erdei Ferenc)
3.
olyan 〈jelenség, érzés, tulajdonság〉, amelybe vmely más, hasonló kategóriájú dolog keveredik, vegyül, ill. amely többféle elem, tényező keveredésével, összevegyülésével jön létre
Harag éſ engeſztelödéel elegy fénylö ſzemeit forditván azért réája
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[Batillus] szemöldökére sárkány Haragos sötétet öntvén Kerekítsed homlokáig. Szöme barna, torzon: elvegy Kegyelemmel itt is, ott is
(1806 Kazinczy Ferenc)
A’ kévéken elegy színt játszva látni egy Kalász koszorút
(1825 Szenvey József)
asszonyi és gyermeki hangok elegy kiáltozása
(1892 Jókai Mór)
[a fotográfus] a háborút csak szerencsével túlélt bújkáló rettegéssel elegy kíváncsiságával fényképezte a nyilas vezért
(1992 Kincses Károly)
II. főnév 3B
1. (Kém is)
különböző anyagok keveredésével, elegyedésével létrejött(, egynemű) anyag, keverék
az éles forrás vize hidegével És mineráléval tellyes elegyével Téſzi a’ Bárányzó Juhokot meddükké
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
sóból és hamuból álló keverék […] csak elegy; minthogy benne a hamu és só részecskék egymástól elkülönözve levén sem egynemű anyagot nem képeznek
(1850 Jedlik Ányos)
[A mosodás] már előre érzi a klór és a kénsav elegyének romboló, fojtó szagát
(1931 Gelléri Andor Endre)
homogén elegy
(1987 Tények könyve)
2. (/vál)
különböző elemekből v. csoportokból felépülő, összetevődő, vegyes csoport, képződmény stb.
A bokros erdők mindenfelé igen különböző fanemek elegyéből állanak
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
nyüzsög benne [ti. a villamosban] most a Kirándulók elegye
(1913 Tóth Árpád)
[a Valóság folyóirat szerkesztősége] sok tekintetben roppantul más, eltérő múltú, habitusú, gondolkodású emberekből jött létre, ötvöződött különös eleggyé
(1995 Magyar Hírlap)
[A vendéglakosztályban] mediterrán tónus és a fémes felületek elegye fogadja a belépőt
(1999 Lakáskultúra)
3. (rendsz. birtokszóként) (vál)
többféle összetevő, elem keveredésével, összevegyülésével létrejött jelenség, érzés, tulajdonság stb.
Arczának kifejezése némi elegyét a’ tudnivágynak ’s szenvedélyes bámulatnak mutatá
(1838 Jósika Miklós)
Különös elegye ez a ritmus [ti. Gellért Oszkár költeményeié] a gondolatritmusnak és zeneinek
(1930 Németh László²)
miközben a kies, lankás tájak gyönyörködtették a szemet, csupa gondról és nehézségről beszéltek az emberek és a riporterek. Ez a kettősség vonzó elegyet hozott létre: a valóságét
(1994 Magyar Hírlap)
a Pentium III [processzor] nem más, mint a hatodik és a hetedik generáció elegye
(1999 Byte Magazin ford.)
III. határozószó 0 (rég)
1.
〈vmely anyaggal〉 összekeveredve, vegyítve
Némellyek ſer ſepröt mézzel elegy téſznek [csalétkül a méheknek]
(1774 Vesmás Márton)
A leányok azt állitják, Bort, pálinkát nem ihatják; De ha a kontyot felcsapták, Bort, pálinkát elegy isszák
(1862 Vadrózsák)
[a fenyőillat] a gőzkocsi ablakán kőszénfüsttel elegy becsapkod
(1898 Tóth Béla¹)
2.
különböző elemekből v. csoportokból felépülve, elegyes csoportot, halmazt alkotva
Harmintzat vagy negyvent [ti. embert] láttunk elötte halva fekünni, Scithakat, Persákkal elegy
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
A’ Frantziák, hogy ízt ſzerezzenek a’ tzékla-leveleknek kerti sóska-levéllel elegy ſzokták kéſzíteni
(1787 Mátyus István)
Idegenekkel elegy élünk
(1806 Mátyási József)
Ö: gyúelegy
ÖU: gázelegy, gyújtóelegy, robbanóelegy
ÖE: elegybúza, elegygabona
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. elegy¹

Beállítások