elegyes mn 15B2egyeles (rég, nyj) , egyveles (rég)

1. ’olyan 〈anyag〉, amely különböző anyagok keveredésével, elegyedésével jött létre, ill. amelybe vmely anyag bele van kever(ed)ve’ ❖ róſa etzettel elegyes fris vizben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 165) | Termés timsó találtatik, de igen kevés Magyar Orſzagott; fldes pedig a’ Torjai büdös hegyen, puha agyaggal elegyesen (1809 Gergelyffi András 8569001, 141) | a kolostor tömjénfüsttel, konyhai gőzzel elegyes nehéz szaga (1894 Papp Dániel 8354002, 119) | széntörmelékkel elegyes por (1923 Babits Mihály 9014131, 243) | [Kalotaszegen] a tiszta kendervászon mellett igen kedvelik az egyelesnek mondott pamuttal kevert, valamint a tiszta pamutvásznakat is (1979 NéprajziLex. CD47).

2. ’különböző elemekből v. csoportokból felépülő, összetevődő, vegyes 〈csoport, képződmény stb.〉’ ❖ elöl-járó ſeregeknek elegyeſeknek kell lenniek. Példának-okáért 2000. Huſzárok. 1500 Dragonyoſok (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 48) | Kuttenberg egy nagy Város egy Hegy oldalon, az Épületek bene igen egyvelesek a szépek a rútakkal, a jók a roszakkal (1790 Kazinczy László C2555, 129) | ha elegyes virág van a’ fánn, már akkor nints kéttség a’ mag termékenységében (1805 Pethe Ferenc 8364019, 584) | tiszta és elegyes tölgyerdők (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Politonov, Sisku, Somov, Bielenicky, Bakula és az orosz művészet egyéb java alakjainak remekei [voltak a teremben]. Velük elegyesen egész sereg francia festő munkája (1931 Adorján Andor CD10) | hidrokultúrákkal elegyes száraz-gazdaság (1997 Hoffmann Tamás CD58).

2a. ’ilyen csoport által végzett 〈tevékenység〉, ill. ilyen csoportra v. vegyes összetételű képződményre, helyre stb. jellemző, vele kapcs. 〈állapot, folyamat stb.〉’ ❖ minden rendbeli papok elegyesleg (1779 Rettegi György 7282005, 406) | Az elegyes házaſſágokból ſzületett, vagy ſzületénd magzatok, ha az Attyok Katholikus: annak vallását köveſſék (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 790) | elegyes ülés nyitá meg a hallgatást s felolvastatott a királyi feddő-irat (1839 Vachott Sándor 8499031, 66) | [vonuláskor a hím és tojó erdei pintyek] külön-külön utaznak, ritkán elegyesen (1899 Chernel István CD34) | közép-kori fürdőházak, a melyekben férfiak s nők elegyesen zeneszó és játék mellett mulattak és szórakoztak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a király a balonyi harangozók földjét az azzal elegyesen fekvő 40 hold várfölddel [gyarapította 1284-ben] (1994 Solymosi László CD58).

3. ’olyan 〈jelenség, érzés, tulajdonság〉, amelybe vmely más, hasonló kategóriájú dolog keveredik, vegyül, ill. amely többféle elem, tényező keveredésével, összevegyülésével jön létre’ ❖ [a harangláb] virága kék és piros, egyveles ſzinü (1775 Csapó József 7062001, 57) | Ha a’ trttszám eltt nints egész szám, úgy tiszta, p. o. ½: de ha egész szám-is van eltte, úgy elegyes (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 75) | Az öſzve elegyedett gyengeségben (in debilitate mixta) az orvoslás-is elegyes (1801 Rácz Sámuel ford. 7278017, 172) | Képzelhetni a megriadt gyermekeknek rettegéssel elegyes örömét a hajszán (1882 Rákosi Jenő 8385011, 104) | Sikerük is elegyes volt, mert az elismerésbe sok kritika vegyült (1927 Elek Artúr CD10) | rendkívül elegyes és gazdag tartalmú elméleti és tapasztalati anyag [Balázs Sándor filozófus műve] (1996 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF. egyeles, egyelesleg, egyveles, egyvelesleg, ~, elvegyes; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; SzT. ~, elegyesen, elegyesleg; ÚMTsz.

elegyes melléknév 15B2
egyeles 15B2 (rég, nyj)
egyveles 15B2 (rég)
1.
olyan 〈anyag〉, amely különböző anyagok keveredésével, elegyedésével jött létre, ill. amelybe vmely anyag bele van kever(ed)ve
róſa etzettel elegyes fris vizben
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Termés timsó találtatik, de igen kevés Magyar Orſzagott; fldes pedig a’ Torjai büdös hegyen, puha agyaggal elegyesen
(1809 Gergelyffi András)
a kolostor tömjénfüsttel, konyhai gőzzel elegyes nehéz szaga
(1894 Papp Dániel)
széntörmelékkel elegyes por
(1923 Babits Mihály)
[Kalotaszegen] a tiszta kendervászon mellett igen kedvelik az egyelesnek mondott pamuttal kevert, valamint a tiszta pamutvásznakat is
(1979 NéprajziLex.)
2.
különböző elemekből v. csoportokból felépülő, összetevődő, vegyes 〈csoport, képződmény stb.〉
elöl-járó ſeregeknek elegyeſeknek kell lenniek. Példának-okáért 2000. Huſzárok. 1500 Dragonyoſok
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Kuttenberg egy nagy Város egy Hegy oldalon, az Épületek bene igen egyvelesek a szépek a rútakkal, a jók a roszakkal
(1790 Kazinczy László)
ha elegyes virág van a’ fánn, már akkor nints kéttség a’ mag termékenységében
(1805 Pethe Ferenc)
tiszta és elegyes tölgyerdők
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Politonov, Sisku, Somov, Bielenicky, Bakula és az orosz művészet egyéb java alakjainak remekei [voltak a teremben]. Velük elegyesen egész sereg francia festő munkája
(1931 Adorján Andor)
hidrokultúrákkal elegyes száraz-gazdaság
(1997 Hoffmann Tamás)
2a.
ilyen csoport által végzett 〈tevékenység〉, ill. ilyen csoportra v. vegyes összetételű képződményre, helyre stb. jellemző, vele kapcs. 〈állapot, folyamat stb.〉
minden rendbeli papok elegyesleg
(1779 Rettegi György)
Az elegyes házaſſágokból ſzületett, vagy ſzületénd magzatok, ha az Attyok Katholikus: annak vallását köveſſék
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
elegyes ülés nyitá meg a hallgatást s felolvastatott a királyi feddő-irat
(1839 Vachott Sándor)
[vonuláskor a hím és tojó erdei pintyek] külön-külön utaznak, ritkán elegyesen
(1899 Chernel István)
közép-kori fürdőházak, a melyekben férfiak s nők elegyesen zeneszó és játék mellett mulattak és szórakoztak
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a király a balonyi harangozók földjét az azzal elegyesen fekvő 40 hold várfölddel [gyarapította 1284-ben]
(1994 Solymosi László)
3.
olyan 〈jelenség, érzés, tulajdonság〉, amelybe vmely más, hasonló kategóriájú dolog keveredik, vegyül, ill. amely többféle elem, tényező keveredésével, összevegyülésével jön létre
[a harangláb] virága kék és piros, egyveles ſzinü
(1775 Csapó József)
Ha a’ trttszám eltt nints egész szám, úgy tiszta, p. o.példának okáért ½: de ha egész szám-is van eltte, úgy elegyes
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
Az öſzve elegyedett gyengeségben (in debilitate mixta) az orvoslás-is elegyes
(1801 Rácz Sámuel ford.)
Képzelhetni a megriadt gyermekeknek rettegéssel elegyes örömét a hajszán
(1882 Rákosi Jenő)
Sikerük is elegyes volt, mert az elismerésbe sok kritika vegyült
(1927 Elek Artúr)
rendkívül elegyes és gazdag tartalmú elméleti és tapasztalati anyag [Balázs Sándor filozófus műve]
(1996 Új Könyvek)
Vö. CzF. egyeles, egyelesleg, egyveles, egyvelesleg, ~, elvegyes; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; SzT. ~, elegyesen, elegyesleg; ÚMTsz.

Beállítások