elegyest hsz 0 (rég)

1. ’〈vmely anyaggal〉 összekeveredve, vegyítve’ ❖ A’ Vérhas-is has-folyásnak neme, és tsak annyiban külömböz attól, hogy itt az emésztett vérrel egyvelest mégyen-ki a belekböl (1791 Csapó József C1251, 160) | egy üsttel készen legyen forró zsír, elegyest forralva szurokkal (1855 Magyar népmesegyűjtemény ford. C1783, 15).

2. ’különböző elemekből v. csoportokból felépülve, elegyes csoportot, halmazt alkotva’ ❖ Borsa. Alsó Borsa. Tót falu Poson Vármegyében, […] lakosai Magyarok, Totokkal [!] elegyest (1796 Vályi András C4336, 250) | nem külön tanteremben, hanem ugyanazon teremben a fiukkal elegyest oktattatván a leány gyermekek (1868 Kossuth Lajos CD32) | Kecskemét egyik pusztáján, a Nyíren, 2-3000 db. ezüst és aranypénzeket ástak ki, melyek szakértők vizsgálatai szerint a keresztes hadjáratok idejéből valók, s mindenféle nemzetek akkori pénznemeiből állanak, elegyest (1873 Századok CD57) | Bilincs zörren sarkantyuval elegyest (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 7).

3. ’vmely más jelenséggel, érzéssel, tulajdonsággal stb. együtt, keverten, vegyesen’ ❖ jóval, a’ roszsz is, elegyest méretik (1793 Endrődy János C1577, [13]) | Számtalan családi és vagyoni viszonyról is ír ugyan e levelekben elegyest (1875 Thaly Kálmán CD57).

Vö. CzF. egyvelest, ~; ÚMTsz.

elegyest határozószó 0 (rég)
1.
〈vmely anyaggal〉 összekeveredve, vegyítve
A’ Vérhas-is has-folyásnak neme, és tsak annyiban külömböz attól, hogy itt az emésztett vérrel egyvelest mégyen-ki a belekböl
(1791 Csapó József)
egy üsttel készen legyen forró zsír, elegyest forralva szurokkal
(1855 Magyar népmesegyűjtemény ford.)
2.
különböző elemekből v. csoportokból felépülve, elegyes csoportot, halmazt alkotva
Borsa. Alsó Borsa. Tót falu Poson Vármegyében, […] lakosai Magyarok, Totokkal [!] elegyest
(1796 Vályi András)
nem külön tanteremben, hanem ugyanazon teremben a fiukkal elegyest oktattatván a leány gyermekek
(1868 Kossuth Lajos)
Kecskemét egyik pusztáján, a Nyíren, 2-3000 db.darab ezüst és aranypénzeket ástak ki, melyek szakértők vizsgálatai szerint a keresztes hadjáratok idejéből valók, s mindenféle nemzetek akkori pénznemeiből állanak, elegyest
(1873 Századok)
Bilincs zörren sarkantyuval elegyest
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
3.
vmely más jelenséggel, érzéssel, tulajdonsággal stb. együtt, keverten, vegyesen
jóval, a’ roszsz is, elegyest méretik
(1793 Endrődy János)
Számtalan családi és vagyoni viszonyról is ír ugyan e levelekben elegyest
(1875 Thaly Kálmán)
Vö. CzF. egyvelest, ~; ÚMTsz.

Beállítások