élelmes mn 15B (pejor is)

’a kedvező lehetőségeket a maga javára gyorsan és ügyesen kihasználó 〈személy, es. állat〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉 v. ilyen személyek által irányított 〈intézmény〉’ ❖ hallván Élelmes Attya’ ſzavát, az’ meſterségre tanúllyon (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 76) | egy élelmes helybeli kereskedő cég [...] összeköttetésbe lépett egy londoni céggel mesterséges módon előállított „első magyar valódi kutyanyelvek” gyártására (1882 Mikszáth Kálmán 8312131, 40) | Ki megy tehát ma hivatalnoknak? Az az élelmes iúság, amelyiknek a könnyű boldogulás volt a célja, az ugyan többé nem (1933 Csathó Kálmán 9086004, 98) | [a széncinegék] nemcsak a fészkelés terén élelmesek és találékonyak (1995 Magyarország állatvilága CD14).

a. ’ilyen személyre jellemző, rá valló 〈megnyilvánulás, magatartás, tulajdonság stb.〉’ ❖ élelmes és érdemes, mostani státussához ſzabott tanátslásiban (1793 Magyar Hírmondó 7444083, 279) | [Szeghő József] élelmes ügyessége és erélyes iparkodása által szép vagyont szerze (1863 Nagy Iván CD31) | Az agybonctan nyilván nem volt élelmesebb vállalkozás a physiologiánál (1925 Ignotus ford.–Freud CD10) | Az élelmesen pályázó országok az éves tagdíjuk összegénél jóval több pénzt visszaforgathatnak a hazai kutatásba és a fejlesztésbe (1999 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~láda.

Sz: élelmesség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. élelem; ÉKsz.; ÚMTsz.

élelmes melléknév 15B (pejor is)
a kedvező lehetőségeket a maga javára gyorsan és ügyesen kihasználó 〈személy, es. állat〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉 v. ilyen személyek által irányított 〈intézmény〉
hallván Élelmes Attya’ ſzavát, az’ meſterségre tanúllyon
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
egy élelmes helybeli kereskedő cég [...] összeköttetésbe lépett egy londoni céggel mesterséges módon előállított „első magyar valódi kutyanyelvek” gyártására
(1882 Mikszáth Kálmán)
Ki megy tehát ma hivatalnoknak? Az az élelmes iúság, amelyiknek a könnyű boldogulás volt a célja, az ugyan többé nem
(1933 Csathó Kálmán)
[a széncinegék] nemcsak a fészkelés terén élelmesek és találékonyak
(1995 Magyarország állatvilága)
a.
ilyen személyre jellemző, rá valló 〈megnyilvánulás, magatartás, tulajdonság stb.〉
élelmes és érdemes, mostani státussához ſzabott tanátslásiban
(1793 Magyar Hírmondó)
[Szeghő József] élelmes ügyessége és erélyes iparkodása által szép vagyont szerze
(1863 Nagy Iván)
Az agybonctan nyilván nem volt élelmesebb vállalkozás a physiologiánál
(1925 Ignotus ford.Freud)
Az élelmesen pályázó országok az éves tagdíjuk összegénél jóval több pénzt visszaforgathatnak a hazai kutatásba és a fejlesztésbe
(1999 Magyar Hírlap)
ÖE: élelmesláda
Sz: élelmesség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. élelem; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások