éles mn és fn 

I. mn 15B

1. ’olyan 〈éllel rendelkező dolog〉, amely jól vág, metsz, vés stb., ill. ilyen eszközzel végrehajtott 〈vágás〉’ ❖ Éles ollóval vagy kéel (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 499) | metsző éles fogaink vannak a hus szabdalására (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 15) | élesen vágó kardok (1882 Jókai Mór CD18) | Éles, hegyes üvegszilánkok (1969 Mándy Iván 9420039, 559) | [a fémművesek] éles vésőkkel pontokat ütöttek vagy vonalakat karcoltak a kidomborított mintára (1991 Magyar néprajz CD47).

1a. (rég) ’érdes, durva 〈textília, szőr(zet)〉’ ❖ [a borz] borzos éles ſzrü; kutya vagy diſznó forma kis hegyeſs orru állat (1787 Mátyus István 7222021, 159) | éles ruhával dörgöljék testét [az ájultnak] (1798 e. Veszelszki Antal C2040, 4) | [Bosznia és Hercegovina juhának] gyapja durvább, gyakran 30 centiméter hosszú éles szőrből s finomabb tulajdonképeni gyapjúból áll (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [A gyapjú válogatását] a gazda maga csinálta tehát. A taplóst, posztóst, az aprót bélnek, az élesebbet, a torzsásabbat szőrnek, a selymesebbet, puhábbat felmenőnek (1927 Luby Margit C6977, 145).

1b. ’a vágás érzetéhez hasonló, erős 〈fájdalom〉, ill. ilyen érzetet keltő, metsző 〈szél, hideg stb.〉’ ❖ a’ fájdalom igen éles (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 293) | éles szél sepri itten fityerészve a’ hegyek tetejét (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 319) | Ami fölébresztett, az a metsző, éles hideg volt (1875 Jókai Mór CD18) | Fején éles nyilallás szaladt keresztül (1919 Déry Tibor CD10) | Éles levegő vágódott be, akárcsak kinyitottak volna egy ablakot (1969 Mándy Iván 9420039, 559).

1c. (vkivel határozottan, keményen szembehelyezkedő,) támadó, bántó, sértő szándékú 〈megnyilvánulás, stílus〉, ill. ilyen megnyilvánulásra hajlamos, kritikus hangú 〈személy〉’ ❖ Ily ſzivre ható, éles beſzédekre […] meg-keſeredet Kriſtina ſzive (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 75) | mind Rajnis, mind Révai élesebbek vóltak, mint óhajtottam vólna (1790 Kazinczy Ferenc C1505, 369) | Andrássy éles lett erre, s mondott neki [ti. Deák Ferencnek] olyanokat, a miket szívesen nem hallott (1867 Deák Ferenc beszédei C1362, 196) | Albert elegánsan és élesen megsértette… és ő ott állt lehajtott fejjel… egy életre megszégyenítve… (1921 Molnár Ferenc² 9453006, 169) | kissé talán éles stílusban reagáltam (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’vmely részén kis szögben elkeskenyedő, élben végződő 〈tárgy, képződmény stb.〉, ill. ilyen tárgyra, képződményre jellemző 〈alak, elhelyezkedés〉’ ❖ valami tompa nem éles teſt, meg-ſérti valamely élö állatnak teſtét (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 452) | [az öreg ludaknak] úgy nevezett élesen kiálló ’s lecsüggő hasok van (1835 Némethy József 8333012, 104) | arczuk élét [ti. a szerbekét] kivált az ívelt sasorr éles metszésűvé teszi (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | éles hegygerinc (1998 Természet Világa CD50).

2a. (nagyon) hegyes, a derékszögnél kisebb 〈szög〉, ill. ilyen szöget alkotó, ilyen szögben hajló, haladó 〈kanyar, lövés stb.〉’ ❖ Ha tehát o-ſzög derék-ſzög lenne, m-ſzögnek-is derék ſzögnek kellene lenni. Ha o-ſzög éles-ſzög, m-ſzög tompa-ſzög léſzen (1784 Dugonics András C1463, 20) | csakis éles fordulóknál […] tétovázott kissé a [vadakat követő vadászkutya]falka (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 5) | Éles szögben látta a kaput – abban egy vékony alakot. Egy lépést tett a labdával – és aztán… – Góóól! – zúgott a közönség (1963 Mándy Iván 9420001, 179) | a helyiérdekű vasút éles kanyarral befordul a Filatori-gáti állomás felé (1986 Nádas Péter 9466005, 525) | Sallói labdájával Mracskó elhúzott a jobb oldalon, élesen középre lőtt (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’hirtelen, váratlan 〈fordulat, változás, mozdulat〉’ ❖ A hölgy éles mozdulattal emelkedék föl fetrengő helyzetéből (1839 Petrichevich Horváth Lázár C1205, 134) | Flóránk Görögország felé lassan, nem oly élesen változik, mint Német és Olaszország felé (1896 PallasLex. CD02) | Amint [Herman Bang] a bérkocsi ülésén végigdőlt, megállapította: – Annát csak én téríthetem el balga szándékától. Én, vagy senki – S hirtelen, éles fordulattal: – Milyen Hamlet voltam? (1927 Hajdu Henrik ford.–Houmark CD10) | [a magyar aktivista mozgalom 1918-as megalakulása] nem jelentett […] éles fordulatot az 1915 novembere óta tevékenykedő magyar avantgardista mozgalom történetében (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 302).

3. ’erős, markáns 〈ellentét, különbség〉’ ❖ uj törvényeink ’s régibb institutióink közötti éles ellentét (1841 Pesti Hírlap CD61) | [I. vagy Szent] László egyházi politikája elég élesen eltért a VII. Gergely által reformált pápaság egyházpolitikai irányától (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | változatos hangszerelés, éles dinamikai kontrasztok (1994 Magyar Hírlap CD09) | a környezetvédelmi-biztonsági és az energetikai szempontok éles szembekerülése (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’felfokozott, feszült, kiélezett 〈helyzet, küzdelem, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ kivált moſtani éles Környlállásokban, mind távolabb lév Fejedelmek, és Nemzetek, vígyázó Szemmel figyelmeznek reánk (1790 Zichy Károly C1506, 213) | [a képviselők] a kötést oly élesen megszegték (1866 Kossuth Lajos CD32) | gyakran a legélesebb polémiák folytak a lapokban (1906 Mikszáth Kálmán CD04) | Már a 10. [sakk]lépés után látszott, hogy Botvinnik igen éles játékot kíván folytatni (1960 Népszabadság ápr. 6. C4812, 12) | „De az nagyon bír verekedni.” „Nyugi. Ha éles a móka, volt ott egy-két haver.” (1979 Esterházy Péter 9129002, 325).

4. (átv is)(bántóan, kellemetlenül) erős, intenzív, heves 〈jelenség, tulajdonság stb.〉’ ❖ ſzája izetlen és keſer, hévſége éles és ſzáraz (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 294) | Élesb lenne az összetöműlt részekben az égés (1870 Fábián Gábor ford.–Lucretius C1657, 23) | Czikkünk élesen megvilágositotta a kifőzések visszaéléseit (1901 A Vendéglős 2100001, 1) | belehelte az orvosságok éles szagát (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 65) | John F. [= Fitzgerald] Kennedy magatartását az 1950-es évek első felében éles antikommunizmus jellemezte (1994 Magyarics Tamás CD17).

4a. (kellemetlenül) magas, erős 〈hang〉, ill. ilyen hang adására képes 〈torok, hangszer stb.〉’ ❖ [a fajdkakasok hajnalban] éles süvltéſeket téſznek (1787 Mátyus István 7222023, 222) | Gyermekkorunkban a legélesebb torok az öcsémé volt az egész faluban (1892 Csoór Gáspár C1340, 7) | Éles a hajósíp (1914 Ady Endre C4959, 592) | Óh tiszta, éles trombita, zengj! (1923 Babits Mihály CD10) | Kiss József éles sípja szól (1930 Móricz Zsigmond CD10) | [a régi úszómesterek tekintélye] jóval nagyobb volt a mostaninál, egy-egy éles sípszóval könnyen rendet lehetett teremteni (1997 Magyar Hírlap CD09).

4b. (átv is) ’feltűnő, erőteljes, élénk 〈szín〉’ ❖ a’ testnek szine-is itt [ti. a valóságos halálban] nem éles (1786 Mátyus István C3067, 36) | [a kép] igen éles szinekkel van festve (1843 Kemény Zsigmond 8235032, 33) | messziről éles pirossággal rajzolódtak az égre az égő falvak lángnyelvei (1917 Kortsák Jenő CD10) | [Jób barátai] éles színekkel kezdik ecsetelni az Istentől elrugaszkodottak sorsát (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

4c. (rég) ’erős, tömény v. szúrós szagú, ill. vmely (káros) összetevőből sokat tartalmazó 〈anyag〉’ ❖ A’ vereſs himlnek mérge igen éles (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 719) | a’ nedves béka-varból nyálas, eves, éles, büdös nedvesség ſzivárkodik (1804 Tolnay Sándor 7351009, 142) | Sokáig kellett ... orra alá éles szeszt tartani, mig ismét magához jött (1862 Kemény Zsigmond C2618, 97) | [ha] a savas hasnyálmirigynedv […] az epével helytelenül keveredve forrott föl, az igy keletkező éles gőzök (halitus) epilepsziát, ájulást, szivdobogást okoztak (1895 PallasLex. CD02).

5. (kissé rég, Nyelvt) ’tartósan hangzó, hosszú 〈magánhangzó〉, ill. ilyen magánhangzót jelölő betűben haszn. 〈ékezet〉’ ❖ Tonus altus. Éles hoszszu Hang (1794 Böjthi Antal ford.–Böjthi C1175, 295) | a magyarban s csehben az acutus (éles ékezet) a hangzónak hosszu voltát fejezi ki (1894 PallasLex. CD02) | a tompa vagy éles ékezettel ellátott e betűktől (1917 Gerhauser Albert C5859, 291) | Nézetünk szerint a tunya a kaj-horvát stúnja ’lusta fráter’ szóból származhatott (az éles ékezet a hosszú magánhangzó jele emelkedő intonációval) (1957 Kiss Lajos² C5897, 203).

5a. (rég, Nyelvt) ’ajakkerekítés nélkül, elöl képzett 〈magánhangzó〉, ill. ilyen magánhangzót tartalmazó 〈szó〉’ ❖ azért még sem szabad az éles verbumokban, mint vet, az i helyett ezen szóban veti, e bett mondanunk (1805 Verseghy Ferenc C4423, 18) | [a magánhangzók] vagy vastagok mint: a, á; o, ó, u, ú, vagy vékonyak mint: e, ė, ö, , ü, , vagy élesek, mint é, i, í (1808 Pápay Sámuel C3422, 115) | [amely szóban a magánhangzók] élesek, éles-szónak híjuk (1813 Kassai József C2495, 29) | Két, vagy több tagú főnevek első szótagjában tiszta éles é hangzik még ezekben: béce (könyv), cégér, cément (1860 Arany János C6505, 559).

6. (átv is) ’határozott, tisztán kirajzolódó 〈körvonal, kontúr stb.〉, ill. ilyen (kör)vonalakat mutató, jól kivehető 〈kép〉’ ❖ Ezek a’ hat éles sebei a’ kaponyának könnyen meg-esmertetnek, mivel a’ seb nyitva vagyon (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 100) | Megemliti a szónok különösen a katonai élelmezést, s éles vonásokkal rajzolván annak nyomasztó súlyait (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [Giambattista della Porta] a fénytörés tüneményének felhasználása által sokkal erősebb és élesebb képet birt előállítani (1897 PallasLex. CD02) | Donnaynál roppant élesen látszik a modern relativismus veszélyessége a drámára (1911 Lukács György² 9405025, 198) | Apáca (Csere János faluja) ringott el épp mellettünk, a szélső házak éles kontúrokkal léptek elő a szürkületből (1989 Annus József 2015018, 20).

6a. ’ilyen képet adó, ill. vmit jól kivehetően, tisztán megjelenítő 〈optikai eszköz, beállítás stb.〉’ ❖ kis kettős távcső […] éles lencsékkel (1893 PallasLex. CD02) | a kamerát ráirányították egy tájszeletkére, élesre állított és optimális expozícióval elkészítették a fölvételt (1980 Fekete J. József 2054039, 462) | [Tordon Ákos] immár az öregkor szemüvegén, de „az emlékezet változatlanul éles optikáján” keresztül látja és láttatja az olvasóval, idézi fel azt a letűnt világot, amely a gyermekkorában körülvette (2000 Új Könyvek CD29).

7. ’vmiket egymástól nagyon jól elhatároló, elkülönítő, egyértelmű 〈határ(vonal)〉, ill. ilyen határ(vonal) segítségével történő 〈szétválás, elkülönülés〉’ ❖ [a különbség a magánjogi tulajdont a] „nyilvánjogi” tulajdontól éles vonalban különválasztja (1841 Kossuth Lajos CD32) | A katonai és polgári osztály élesen el volt választva Augustus óta (1878 Salamon Ferenc 8402012, 344) | kevés helyen találunk oly éles flórahatárt, mint amilyen Sopron városán át húzódik (1941 Kárpáti Zoltán CD52) | A múlt századból áthozott nemzetfogalom […] megnehezíti a társadalom és az állam éles szétválasztását (1991 Révész Sándor 2038001, 11).

8. ’apró részleteket, összefüggéseket világosan érzékelő, felfogó, megkülönböztető 〈érzék(szerv), észlelés v. ész, értelem, gondolkodás〉, ill. ilyen ésszel, értelemmel bíró 〈személy〉 v. rá jellemző, tőle származó 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ egy érdemes Anglus, ki-éles elméjét tſak abban fáraſztotta, hogy lehetne hazájának boldogſágát ’s gazdagſágát hova tovább mind nagyobb ’s nagyobb tökélleteégre vinni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 584) | [a bernáthegyi kutyák] éles szaglásuknál fogva csakhamar rátalálnak […] a hótömeg által leteritett, betemetett szerencsétlenekre (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a legélesebb és legbölcsebb megjegyzés is csak szánó gunymosolyt csalt birám ajkára (1889 Tolnai Lajos C4215, 120) | Dorosmai János gyakorlott mestere ennek a műfajnak; éles megfigyelő, jószemű ember (1942 Ruhmann Jenő¹ CD52) | éles füllel figyeltem (1952 Márai Sándor 9421019, 113) | [a vizsgált emberek 12 százaléka szenvedett] a katasztrófahelyzet bizonyos részleteire kiterjedő fokozott, éles emlékezéstől (hypermnézia) (1995 Magyar Hírlap CD09).

9. (Kat) ’〈a vaktölténnyel szemben is:〉 olyan 〈töltény, lőszer〉, amelynek átütő, romboló hatású lövedéke van, ill. ilyen tölténnyel töltött 〈fegyver〉 v. ilyen töltényt használó 〈gyakorlat, lövés stb.〉’ ❖ [Móga tábornokéknak] 12,000 éles puskatöltények utalványoztattak (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Héj, pandúrok! Szekérre gyorsan! Élesre tölteni a fegyvert (1874 Jókai Mór CD18) | Láthatóan komfortérzetük követeli, hogy vaktöltény helyett éleset tárazzanak be (1979 Népsport márc. 23. C8048, 3) | éles rakétalövészeti gyakorlatok (1995 Figyelő CD2601) | Sokszor még a legfelkészültebb szakértők sem tudják szemmel megkülönböztetni a riasztófegyvereket az élestől (1997 Magyar Hírlap CD09).

9a. (Kat) ’robbanásra kész állapotban levő, élesített 〈robbanószerkezet〉’ ❖ Terrorista (élesre állítja a gyújtószerkezetet) (1990 Orbán Ottó 2001020, 4) | hét különböző típusú éles kézigránátot [...] talált a BRFK szervezett bűnözés elleni szolgálata Budapesten (1997 Tények könyve CD37) | A bomba nem volt éles, a tűzszerészek a központi gyűjtőhelyre szállítják a szerkezetet (2000 Magyar Hírlap CD09).

9b. ’működésre kész állapotban levő 〈eszköz〉’ ❖ Amíg ugyanis a vendéglátó nem ismeri fel, hogy a vendéget fogadni és nem „fejni” kell, addig a fogadó(s) úgy működik, mint egy élesre állított turistariasztó rendszer (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a] világítódióda a riasztó élesre állításakor villog (1997 Magyar Hírlap CD09) | nyugodtan néztem a kormányba rejtett, élesre töltött légzsákot (2000 Magyar Hírlap CD09).

10. ’〈rendsz. a próbaként, gyakorlás céljából végrehajtottal szemben:〉 olyan 〈helyzet, tevékenység, folyamat stb.〉, amelyben vmi a gyakorlatban megvalósul v. már tétre megy, ill. amelyben vki(k)nek ténylegesen cselekedni, dönteni kell’ ❖ voltaképp elit alakulatról volt szó, „élesen” őrizték a zóna végében lapuló lőszerraktárt (1989 Bólya Péter 1023003, 40) | Ilyen helyzeteket természetesen nem lehet előre elképzelni; hogy éles helyzetben mit tennék, nem tudom (1994 Magyar Hírlap CD09) | éles bombariadó (1995 Magyar Hírlap CD09) | [az F–117-es repülőgépről szóló könyv] a közel-keleti bevetések históriáját beszéli el a gép tervezésétől a prototípus kipróbálásán át az éles bevetésekig (1996 Új Könyvek CD29) | mindössze két hónap telt el a rendszertervek és az első éles megrendelés leadása között (2000 Magyar Hírlap CD09).

10a. ’〈rendsz. a tesztelés, próba céljából használttal szemben:〉 tényleges, valódi használatban levő 〈dolog〉’ ❖ Az alkalmazást háromhetes, úgynevezett pilot project keretében, éles adatokkal próbálják ki (1996 Magyar Hírlap CD09) | bevezettek egy Mimix nevű szovert, mely képes az éles adatbázisról online mentést készíteni (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a három számítógép egyikén,] egy 510-es gépen fut az éles rendszer, a másik (egy 500-as) a fejlesztőgép, a harmadik pedig egy tartalékgép (egy Œ-ös) (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 24B8

1. (Kat) ’ átütő, romboló hatású lövedékkel ellátott töltény’ ❖ a nyulak most vígabban élnek, mint a vadász, akinek nem szabad „éles”-sel lőnie (1928 Szini Gyula CD10) | A helyzet az, hogy megint van állítólag miért tévét nézni. Éleset lőnek benne (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Az egyik tank] a figyelmeztető próbalövés után ágyúcsövéből rögtön élessel tüzelt (2008 Benedek István Gábor 3151005, 915).

2. (-ben raggal hsz-szerűen) ’olyan helyzetben, állapotban, amelyben vmi a gyakorlatban megvalósul, v. már tétre megy, ill. amelyben vki(k)nek ténylegesen cselekedni, dönteni kell’ ❖ Nem volt nagyon népszerű a flipper-király. Állitólag csalt. Egy ízben hárman elhatározták, hogy megverik…Élesben (1979 Esterházy Péter 9129002, 315) | [az időközi választások eredményei] minthogy élesben alakultak ki – többnyire erősebben befolyásolják a pártok választási stratégiáját, mint a közvélemény-kutatások adatai (1991 Kőszeg Ferenc 2003027, 9) | Utahban és Floridában már „élesben működik” a digitális aláírások gyakorlata (1998 Byte Magazin CD38).

Ö: borotva~, tű~.

ÖU: penge~.

ÖE: ~látó, ~töltés.

Sz: élesbedik, élesbít, éleskedik, élesség, élesül.

Vö. CzF. élės, élėselme, élėselmű, élėsszög, élėsszögü; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. él²; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

éles melléknév és főnév
I. melléknév 15B
1.
olyan 〈éllel rendelkező dolog〉, amely jól vág, metsz, vés stb., ill. ilyen eszközzel végrehajtott 〈vágás〉
Éles ollóval vagy kéel
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
metsző éles fogaink vannak a hus szabdalására
(1844 Zimmermann Jakab)
élesen vágó kardok
(1882 Jókai Mór)
Éles, hegyes üvegszilánkok
(1969 Mándy Iván)
[a fémművesek] éles vésőkkel pontokat ütöttek vagy vonalakat karcoltak a kidomborított mintára
(1991 Magyar néprajz)
1a. (rég)
érdes, durva 〈textília, szőr(zet)
[a borz] borzos éles ſzrü; kutya vagy diſznó forma kis hegyeſs orru állat
(1787 Mátyus István)
éles ruhával dörgöljék testét [az ájultnak]
(1798 e. Veszelszki Antal)
[Bosznia és Hercegovina juhának] gyapja durvább, gyakran 30 centiméter hosszú éles szőrből s finomabb tulajdonképeni gyapjúból áll
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[A gyapjú válogatását] a gazda maga csinálta tehát. A taplóst, posztóst, az aprót bélnek, az élesebbet, a torzsásabbat szőrnek, a selymesebbet, puhábbat felmenőnek
(1927 Luby Margit)
1b.
a vágás érzetéhez hasonló, erős 〈fájdalom〉, ill. ilyen érzetet keltő, metsző 〈szél, hideg stb.〉
a’ fájdalom igen éles
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
éles szél sepri itten fityerészve a’ hegyek tetejét
(1796 Kisfaludy Sándor)
Ami fölébresztett, az a metsző, éles hideg volt
(1875 Jókai Mór)
Fején éles nyilallás szaladt keresztül
(1919 Déry Tibor)
Éles levegő vágódott be, akárcsak kinyitottak volna egy ablakot
(1969 Mándy Iván)
1c.
(vkivel határozottan, keményen szembehelyezkedő,) támadó, bántó, sértő szándékú 〈megnyilvánulás, stílus〉, ill. ilyen megnyilvánulásra hajlamos, kritikus hangú 〈személy〉
Ily ſzivre ható, éles beſzédekre […] meg-keſeredet Kriſtina ſzive
(1772 Mészáros Ignác ford.)
mind Rajnis, mind Révai élesebbek vóltak, mint óhajtottam vólna
(1790 Kazinczy Ferenc)
Andrássy éles lett erre, s mondott neki [ti. Deák Ferencnek] olyanokat, a miket szívesen nem hallott
(1867 Deák Ferenc beszédei)
Albert elegánsan és élesen megsértette… és ő ott állt lehajtott fejjel… egy életre megszégyenítve…
(1921 Molnár Ferenc²)
kissé talán éles stílusban reagáltam
(1999 Országgyűlési Napló)
2.
vmely részén kis szögben elkeskenyedő, élben végződő 〈tárgy, képződmény stb.〉, ill. ilyen tárgyra, képződményre jellemző 〈alak, elhelyezkedés〉
valami tompa nem éles teſt, meg-ſérti valamely élö állatnak teſtét
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[az öreg ludaknak] úgy nevezett élesen kiálló ’s lecsüggő hasok van
(1835 Némethy József)
arczuk élét [ti. a szerbekét] kivált az ívelt sasorr éles metszésűvé teszi
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
éles hegygerinc
(1998 Természet Világa)
2a.
(nagyon) hegyes, a derékszögnél kisebb 〈szög〉, ill. ilyen szöget alkotó, ilyen szögben hajló, haladó 〈kanyar, lövés stb.〉
Ha tehát o-ſzög derék-ſzög lenne, m-ſzögnek-is derék ſzögnek kellene lenni. Ha o-ſzög éles-ſzög, m-ſzög tompa-ſzög léſzen
(1784 Dugonics András)
csakis éles fordulóknál […] tétovázott kissé a [vadakat követő vadászkutya]falka
(1870 Vadász- és Versenylap)
Éles szögben látta a kaput – abban egy vékony alakot. Egy lépést tett a labdával – és aztán… – Góóól! – zúgott a közönség
(1963 Mándy Iván)
a helyiérdekű vasút éles kanyarral befordul a Filatori-gáti állomás felé
(1986 Nádas Péter)
Sallói labdájával Mracskó elhúzott a jobb oldalon, élesen középre lőtt
(1995 Magyar Hírlap)
2b.
hirtelen, váratlan 〈fordulat, változás, mozdulat〉
A hölgy éles mozdulattal emelkedék föl fetrengő helyzetéből
(1839 Petrichevich Horváth Lázár)
Flóránk Görögország felé lassan, nem oly élesen változik, mint Német és Olaszország felé
(1896 PallasLex.)
Amint [Herman Bang] a bérkocsi ülésén végigdőlt, megállapította: – Annát csak én téríthetem el balga szándékától. Én, vagy senki – S hirtelen, éles fordulattal: – Milyen Hamlet voltam?
(1927 Hajdu Henrik ford.Houmark)
[a magyar aktivista mozgalom 1918-as megalakulása] nem jelentett […] éles fordulatot az 1915 novembere óta tevékenykedő magyar avantgardista mozgalom történetében
(1982 Fehér Erzsébet)
3.
erős, markáns 〈ellentét, különbség〉
uj törvényeink ’s régibb institutióink közötti éles ellentét
(1841 Pesti Hírlap)
[I. vagy Szent] László egyházi politikája elég élesen eltért a VII. Gergely által reformált pápaság egyházpolitikai irányától
(1900 Nagy képes világtörténet)
változatos hangszerelés, éles dinamikai kontrasztok
(1994 Magyar Hírlap)
a környezetvédelmi-biztonsági és az energetikai szempontok éles szembekerülése
(1997 Magyar Hírlap)
3a.
felfokozott, feszült, kiélezett 〈helyzet, küzdelem, megnyilvánulás stb.〉
kivált moſtani éles Környlállásokban, mind távolabb lév Fejedelmek, és Nemzetek, vígyázó Szemmel figyelmeznek reánk
(1790 Zichy Károly)
[a képviselők] a kötést oly élesen megszegték
(1866 Kossuth Lajos)
gyakran a legélesebb polémiák folytak a lapokban
(1906 Mikszáth Kálmán)
Már a 10. [sakk]lépés után látszott, hogy Botvinnik igen éles játékot kíván folytatni
(1960 Népszabadság ápr. 6.)
„De az nagyon bír verekedni.” „Nyugi. Ha éles a móka, volt ott egy-két haver.”
(1979 Esterházy Péter)
4. (átv is)
(bántóan, kellemetlenül) erős, intenzív, heves 〈jelenség, tulajdonság stb.〉
ſzája izetlen és keſer, hévſége éles és ſzáraz
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Élesb lenne az összetöműlt részekben az égés
(1870 Fábián Gábor ford.Lucretius)
Czikkünk élesen megvilágositotta a kifőzések visszaéléseit
(1901 A Vendéglős)
belehelte az orvosságok éles szagát
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
John F. [= Fitzgerald] Kennedy magatartását az 1950-es évek első felében éles antikommunizmus jellemezte
(1994 Magyarics Tamás)
4a.
(kellemetlenül) magas, erős 〈hang〉, ill. ilyen hang adására képes 〈torok, hangszer stb.〉
[a fajdkakasok hajnalban] éles süvltéſeket téſznek
(1787 Mátyus István)
Gyermekkorunkban a legélesebb torok az öcsémé volt az egész faluban
(1892 Csoór Gáspár)
Éles a hajósíp
(1914 Ady Endre)
Óh tiszta, éles trombita, zengj!
(1923 Babits Mihály)
Kiss József éles sípja szól
(1930 Móricz Zsigmond)
[a régi úszómesterek tekintélye] jóval nagyobb volt a mostaninál, egy-egy éles sípszóval könnyen rendet lehetett teremteni
(1997 Magyar Hírlap)
4b. (átv is)
feltűnő, erőteljes, élénk 〈szín〉
a’ testnek szine-is itt [ti. a valóságos halálban] nem éles
(1786 Mátyus István)
[a kép] igen éles szinekkel van festve
(1843 Kemény Zsigmond)
messziről éles pirossággal rajzolódtak az égre az égő falvak lángnyelvei
(1917 Kortsák Jenő)
[Jób barátai] éles színekkel kezdik ecsetelni az Istentől elrugaszkodottak sorsát
(1995 Jubileumi kommentár)
4c. (rég)
erős, tömény v. szúrós szagú, ill. vmely (káros) összetevőből sokat tartalmazó 〈anyag〉
A’ vereſs himlnek mérge igen éles
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ nedves béka-varból nyálas, eves, éles, büdös nedvesség ſzivárkodik
(1804 Tolnay Sándor)
Sokáig kellett ... orra alá éles szeszt tartani, mig ismét magához jött
(1862 Kemény Zsigmond)
[ha] a savas hasnyálmirigynedv […] az epével helytelenül keveredve forrott föl, az igy keletkező éles gőzök (halitus) epilepsziát, ájulást, szivdobogást okoztak
(1895 PallasLex.)
5. (kissé rég, Nyelvt)
tartósan hangzó, hosszú 〈magánhangzó〉, ill. ilyen magánhangzót jelölő betűben haszn. 〈ékezet〉
Tonus altus. Éles hoszszu Hang
(1794 Böjthi Antal ford.Böjthi)
a magyarban s csehben az acutus (éles ékezet) a hangzónak hosszu voltát fejezi ki
(1894 PallasLex.)
a tompa vagy éles ékezettel ellátott e betűktől
(1917 Gerhauser Albert)
Nézetünk szerint a tunya a kaj-horvát stúnja ’lusta fráter’ szóból származhatott (az éles ékezet a hosszú magánhangzó jele emelkedő intonációval)
(1957 Kiss Lajos²)
5a. (rég, Nyelvt)
ajakkerekítés nélkül, elöl képzett 〈magánhangzó〉, ill. ilyen magánhangzót tartalmazó 〈szó〉
azért még sem szabad az éles verbumokban, mint vet, az i helyett ezen szóban veti, e bett mondanunk
(1805 Verseghy Ferenc)
[a magánhangzók] vagy vastagok mint: a, á; o, ó, u, ú, vagy vékonyak mint: e, ė, ö, , ü, , vagy élesek, mint é, i, í
(1808 Pápay Sámuel)
[amely szóban a magánhangzók] élesek, éles-szónak híjuk
(1813 Kassai József)
Két, vagy több tagú főnevek első szótagjában tiszta éles é hangzik még ezekben: béce (könyv), cégér, cément
(1860 Arany János)
6. (átv is)
határozott, tisztán kirajzolódó 〈körvonal, kontúr stb.〉, ill. ilyen (kör)vonalakat mutató, jól kivehető 〈kép〉
Ezek a’ hat éles sebei a’ kaponyának könnyen meg-esmertetnek, mivel a’ seb nyitva vagyon
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
Megemliti a szónok különösen a katonai élelmezést, s éles vonásokkal rajzolván annak nyomasztó súlyait
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
[Giambattista della Porta] a fénytörés tüneményének felhasználása által sokkal erősebb és élesebb képet birt előállítani
(1897 PallasLex.)
Donnaynál roppant élesen látszik a modern relativismus veszélyessége a drámára
(1911 Lukács György²)
Apáca (Csere János faluja) ringott el épp mellettünk, a szélső házak éles kontúrokkal léptek elő a szürkületből
(1989 Annus József)
6a.
ilyen képet adó, ill. vmit jól kivehetően, tisztán megjelenítő 〈optikai eszköz, beállítás stb.〉
kis kettős távcső […] éles lencsékkel
(1893 PallasLex.)
a kamerát ráirányították egy tájszeletkére, élesre állított és optimális expozícióval elkészítették a fölvételt
(1980 Fekete J. József)
[Tordon Ákos] immár az öregkor szemüvegén, de „az emlékezet változatlanul éles optikáján” keresztül látja és láttatja az olvasóval, idézi fel azt a letűnt világot, amely a gyermekkorában körülvette
(2000 Új Könyvek)
7.
vmiket egymástól nagyon jól elhatároló, elkülönítő, egyértelmű 〈határ(vonal), ill. ilyen határ(vonal) segítségével történő 〈szétválás, elkülönülés〉
[a különbség a magánjogi tulajdont a] „nyilvánjogi” tulajdontól éles vonalban különválasztja
(1841 Kossuth Lajos)
A katonai és polgári osztály élesen el volt választva Augustus óta
(1878 Salamon Ferenc)
kevés helyen találunk oly éles flórahatárt, mint amilyen Sopron városán át húzódik
(1941 Kárpáti Zoltán)
A múlt századból áthozott nemzetfogalom […] megnehezíti a társadalom és az állam éles szétválasztását
(1991 Révész Sándor)
8.
apró részleteket, összefüggéseket világosan érzékelő, felfogó, megkülönböztető 〈érzék(szerv), észlelés v. ész, értelem, gondolkodás〉, ill. ilyen ésszel, értelemmel bíró 〈személy〉 v. rá jellemző, tőle származó 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉
egy érdemes Anglus, ki-éles elméjét tſak abban fáraſztotta, hogy lehetne hazájának boldogſágát ’s gazdagſágát hova tovább mind nagyobb ’s nagyobb tökélleteégre vinni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a bernáthegyi kutyák] éles szaglásuknál fogva csakhamar rátalálnak […] a hótömeg által leteritett, betemetett szerencsétlenekre
(1856 Vasárnapi Újság)
a legélesebb és legbölcsebb megjegyzés is csak szánó gunymosolyt csalt birám ajkára
(1889 Tolnai Lajos)
Dorosmai János gyakorlott mestere ennek a műfajnak; éles megfigyelő, jószemű ember
(1942 Ruhmann Jenő¹)
éles füllel figyeltem
(1952 Márai Sándor)
[a vizsgált emberek 12 százaléka szenvedett] a katasztrófahelyzet bizonyos részleteire kiterjedő fokozott, éles emlékezéstől (hypermnézia)
(1995 Magyar Hírlap)
9. (Kat)
〈a vaktölténnyel szemben is:〉 olyan 〈töltény, lőszer〉, amelynek átütő, romboló hatású lövedéke van, ill. ilyen tölténnyel töltött 〈fegyver〉 v. ilyen töltényt használó 〈gyakorlat, lövés stb.〉
[Móga tábornokéknak] 12,000 éles puskatöltények utalványoztattak
(1848 Kossuth Lajos összes munkái)
Héj, pandúrok! Szekérre gyorsan! Élesre tölteni a fegyvert
(1874 Jókai Mór)
Láthatóan komfortérzetük követeli, hogy vaktöltény helyett éleset tárazzanak be
(1979 Népsport márc. 23.)
éles rakétalövészeti gyakorlatok
(1995 Figyelő)
Sokszor még a legfelkészültebb szakértők sem tudják szemmel megkülönböztetni a riasztófegyvereket az élestől
(1997 Magyar Hírlap)
9a. (Kat)
robbanásra kész állapotban levő, élesített 〈robbanószerkezet〉
Terrorista (élesre állítja a gyújtószerkezetet)
(1990 Orbán Ottó)
hét különböző típusú éles kézigránátot [...] talált a BRFKBudapesti Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni szolgálata Budapesten
(1997 Tények könyve)
A bomba nem volt éles, a tűzszerészek a központi gyűjtőhelyre szállítják a szerkezetet
(2000 Magyar Hírlap)
9b.
működésre kész állapotban levő 〈eszköz〉
Amíg ugyanis a vendéglátó nem ismeri fel, hogy a vendéget fogadni és nem „fejni” kell, addig a fogadó(s) úgy működik, mint egy élesre állított turistariasztó rendszer
(1994 Magyar Hírlap)
[a] világítódióda a riasztó élesre állításakor villog
(1997 Magyar Hírlap)
nyugodtan néztem a kormányba rejtett, élesre töltött légzsákot
(2000 Magyar Hírlap)
10.
〈rendsz. a próbaként, gyakorlás céljából végrehajtottal szemben:〉 olyan 〈helyzet, tevékenység, folyamat stb.〉, amelyben vmi a gyakorlatban megvalósul v. már tétre megy, ill. amelyben vki(k)nek ténylegesen cselekedni, dönteni kell
voltaképp elit alakulatról volt szó, „élesen” őrizték a zóna végében lapuló lőszerraktárt
(1989 Bólya Péter)
Ilyen helyzeteket természetesen nem lehet előre elképzelni; hogy éles helyzetben mit tennék, nem tudom
(1994 Magyar Hírlap)
éles bombariadó
(1995 Magyar Hírlap)
[az F–117-es repülőgépről szóló könyv] a közel-keleti bevetések históriáját beszéli el a gép tervezésétől a prototípus kipróbálásán át az éles bevetésekig
(1996 Új Könyvek)
mindössze két hónap telt el a rendszertervek és az első éles megrendelés leadása között
(2000 Magyar Hírlap)
10a.
〈rendsz. a tesztelés, próba céljából használttal szemben:〉 tényleges, valódi használatban levő 〈dolog〉
Az alkalmazást háromhetes, úgynevezett pilot project keretében, éles adatokkal próbálják ki
(1996 Magyar Hírlap)
bevezettek egy Mimix nevű szovert, mely képes az éles adatbázisról online mentést készíteni
(1997 Magyar Hírlap)
[a három számítógép egyikén,] egy 510-es gépen fut az éles rendszer, a másik (egy 500-as) a fejlesztőgép, a harmadik pedig egy tartalékgép (egy Œ-ös)
(1997 Magyar Hírlap)
II. főnév 24B8
1. (Kat)
átütő, romboló hatású lövedékkel ellátott töltény
a nyulak most vígabban élnek, mint a vadász, akinek nem szabad „éles”-sel lőnie
(1928 Szini Gyula)
A helyzet az, hogy megint van állítólag miért tévét nézni. Éleset lőnek benne
(1999 Magyar Hírlap)
[Az egyik tank] a figyelmeztető próbalövés után ágyúcsövéből rögtön élessel tüzelt
(2008 Benedek István Gábor)
2. (-ben raggal hsz-szerűen)
olyan helyzetben, állapotban, amelyben vmi a gyakorlatban megvalósul, v. már tétre megy, ill. amelyben vki(k)nek ténylegesen cselekedni, dönteni kell
Nem volt nagyon népszerű a flipper-király. Állitólag csalt. Egy ízben hárman elhatározták, hogy megverik…Élesben
(1979 Esterházy Péter)
[az időközi választások eredményei] minthogy élesben alakultak ki – többnyire erősebben befolyásolják a pártok választási stratégiáját, mint a közvélemény-kutatások adatai
(1991 Kőszeg Ferenc)
Utahban és Floridában már „élesben működik” a digitális aláírások gyakorlata
(1998 Byte Magazin)
ÖU: pengeéles
ÖE: éleslátó, élestöltés
Sz: élesbedik, élesbít, éleskedik, élesség, élesül
Vö. CzF. élės, élėselme, élėselmű, élėsszög, élėsszögü; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. él²; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások