éléstár fn 2A11

1. (átv is) ’élelmiszer-tárolásra szolgáló kisebb helyiség’ ❖ Látni majorságot, konyhába tekénteni, nézni Élés-tárt, Dámák’ tiſztivel egybe nem áll (1786 Baróti Szabó Dávid 7021022, 85) | tárva nyitva állt a jó barát pinczéje és éléstára boldognak, boldogtalannak (1853 Jókai Mór C2240, 85) | a kamcsatkai liliom gyüjtését a kamcsatkai patkány (Hypudaeus oeconomus) is megkönnyíti, mert saját éléstárában szokta felhalmozni (1895 PallasLex. CD02) | Csendesen felnyitotta az ajtót s kiment az éléstárba. Hideg húst és gyümölcsöt talált (1915 Földi Mihály CD10) | Ott az éléstár – mutat Mari a szemközti tartópillér fölötti résre –, a víz, a ker, a tejföl, a kenyér (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’nagyobb élelmiszerraktár, es. gabonaraktár, magtár’ ❖ Élés-tároknak a’ Bánátban lejend épittése (1787 Magyar Kurír C0312, 317) | ezentul az itt szállásoló katonaság maga fogja az éléstárakból mind a’ zabot, mind a’ szénát 5 naponkint elhordani (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Nádasdy Ferenc] a szegény nép számára mindig nyitva tartotta éléstárait (1928 Szekfű Gyula CD42) | A tartósított hal a 16–17. században a katonákat, cselédeket ellátó nagy éléstárak gyakori tétele volt (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vmely ország, birodalom, terület stb. mezőgazdasági terményekben, élelmiszerekben leggazdagabb része, amely az egész országot, birodalmat, területet stb. ellátja ilyen terményekkel, élelmiszerekkel’ ❖ [ez a vidék] a havas közeli falvak éléstára, innen jön a fél Erdély szükségleteit fedező deszka és zsendely (1868 Orbán Balázs CD22) | [Nagy Justinianus halála után] Róma sohasem kapta vissza legbecsesebb kultúrföldjét és éléstárát, Afrikát (1936 Váczy Péter CD42) | [Magyarország a 19. században] elmaradott ország volt, alig fejlett iparral, és Ausztria éléstárként használta ki (1975 Aczél György 9809003, 132).

J: élésház, éléskamra.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

éléstár főnév 2A11
1. (átv is)
élelmiszer-tárolásra szolgáló kisebb helyiség
Látni majorságot, konyhába tekénteni, nézni Élés-tárt, Dámák’ tiſztivel egybe nem áll
(1786 Baróti Szabó Dávid)
tárva nyitva állt a jó barát pinczéje és éléstára boldognak, boldogtalannak
(1853 Jókai Mór)
a kamcsatkai liliom gyüjtését a kamcsatkai patkány (Hypudaeus oeconomus) is megkönnyíti, mert saját éléstárában szokta felhalmozni
(1895 PallasLex.)
Csendesen felnyitotta az ajtót s kiment az éléstárba. Hideg húst és gyümölcsöt talált
(1915 Földi Mihály)
Ott az éléstár – mutat Mari a szemközti tartópillér fölötti résre –, a víz, a ker, a tejföl, a kenyér
(1994 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
nagyobb élelmiszerraktár, es. gabonaraktár, magtár
Élés-tároknak a’ Bánátban lejend épittése
(1787 Magyar Kurír)
ezentul az itt szállásoló katonaság maga fogja az éléstárakból mind a’ zabot, mind a’ szénát 5 naponkint elhordani
(1842 Pesti Hírlap)
[Nádasdy Ferenc] a szegény nép számára mindig nyitva tartotta éléstárait
(1928 Szekfű Gyula)
A tartósított hal a 16–17. században a katonákat, cselédeket ellátó nagy éléstárak gyakori tétele volt
(1997 Magyar néprajz)
3. (rendsz. birtokszóként) (vál)
vmely ország, birodalom, terület stb. mezőgazdasági terményekben, élelmiszerekben leggazdagabb része, amely az egész országot, birodalmat, területet stb. ellátja ilyen terményekkel, élelmiszerekkel
[ez a vidék] a havas közeli falvak éléstára, innen jön a fél Erdély szükségleteit fedező deszka és zsendely
(1868 Orbán Balázs)
[Nagy Justinianus halála után] Róma sohasem kapta vissza legbecsesebb kultúrföldjét és éléstárát, Afrikát
(1936 Váczy Péter)
[Magyarország a 19. században] elmaradott ország volt, alig fejlett iparral, és Ausztria éléstárként használta ki
(1975 Aczél György)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások