éleszt ts ige 5b2

1. ’〈élettelennek tűnő személyt (kóros állapotából)〉 eszméletre térít(eni igyekszik)’ ❖ ſemmiképen meg nem tartóztathatják magokat, a’ beteg krl lev emberek hogy veſzteg nézzék annak baját, azért ſzagos vizekkel éleſzthetik, azzal vak ſzemeit [= halántékát]’s tenyerét, moſogathatják (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 510) | Nini! elájul! Éleszszétek őt! (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | A gyermek császármetszéssel született, hosszú negyedóráig nem akart sírni, lázasan élesztették (1969 Konrád György 9351001, 57) | megérkezett a völgybe a helikopteres mentőszolgálat, akik Elsik Álmos barátomat kezdték éleszteni a helyszínen – vajmi kevés sikerrel (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈halottat〉 feltámaszt, 〈életre〉 kelt, ill. 〈élettelen dologból élőt〉 teremt, előhoz’ ❖ Porból férget élesszél (1815 Dessewffy József C2565, 466) | Hegedüs Jánost a holtak közül élesztik életre (1930 Pintér Jenő CD44) | [A halottas játékban] megjelenik a csodadoktor, aki napraforgószárból készített injekciós tűjével – amelyből lisztet fúj ki – éleszti a halottat (1979 NéprajziLex. CD47).

2. (kissé rég, irod is) ’〈élőlényt v. annak testét, (test)részét〉 élénkít(i), frissít(i), elevenebbé tesz(i) vmi v. (vmivel) vki, vmi’ ❖ hamarébb neveltetnek fel azok az óltoványok, a mellyeket mint ſaját gyermekeit ápolgatya, nedveſségével illeſzt [a föld] (1777 Németh Antal¹ ford.–Morvan de Bellegarde C3321, 39) | a’ ſzetska nyáron nagyon friti, és éleſzti a’ lóvakat (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4227, 136) | Reggelenként száraz flanerrel, kefével, vagy posztóval egész Testedet megdörgöld. Az ellankadt gz tsket a’ dörgölés élleszti és a’ még ki nem tisztúlt nedveket kihajtja (1814 Zsoldos János 8541007, 5) | Testet éleszt és táplál a’ Lakoma, De a’ mi a’ lelket adja, Az bora (1842 Vörösmarty Mihály 8524300, 42) | [a kocsiból] egy halom víg gyerek, mint tej a lábosból három oldalról is sistergve kifordul – s ugrálnak, élesztik összezsibbadt lábuk (1931 Illyés Gyula 9274010, 93).

2a. (kissé rég) ’buzdít, lelkesít, (vmire) serkent (vmivel) vkit vki, vmi’ ❖ ö tölle a’ vígaſztaláſokat meg-halgatom vala; mellyekkel engemet éleſzteni igyekezett (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 41) | magunkat az Istenbe való hittel és reménységgel éleszszük (1817 Márton István C3039, 76) | [a lelkész] kérte s élesztette Sinait az állhatatosságra (1896 Szinnyei József CD27) | Nevetséges és félreértett helyzete mellett azonban folyton a nagyra törekvés tüze élesztette és reménykedtette (1914 Hollós István CD10).

3. ’előidéz v. kelt, ill. serkent, erőteljesebbé, élénkebbé tesz, v. így eleven(ebb), hatékony(abb), működő(bb) állapotba hoz vmit vmi v. (vmivel) vki’ ❖ A’ ſzép tudományokat, és haſznos meſterſégeket élleſzti adakozáſával (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 73) | földmüvelésünk hervadoz: azt éleszteni kell (1844 Pesti Hírlap CD61) | a lég üde, Étvágyat éleszt (1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare C3734, 178) | [az asszony] reményeket élesztett benne a jövő iránt (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | tetőket fölperzseltek, falakat ledöntöttek, kolerát, tífuszt és vérhast élesztettek és hurcoltak tova (1924 Nagy Lajos CD10) | [az eretnekmozgalmak] az egyház által szentesített feudalizmus elleni elégedetlenség és harc szellemét élesztették (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 338) | megpróbáljuk a kapcsolatokat úgy éleszteni, hogy vállalati szintű együttműködések jöjjenek létre (2004 Természet Világa CD50).

3a. (kissé rég) ’élettelivé, frissé, elevenné téve vmivé v. vmilyenné változtat vmit vki, vmi’ ❖ az összegyűlt rokonok és ismerősök részvéte és jajongása élesztette élesre fájdalmukat (1912 F. Kernách Ilona CD10) | Nem ismerünk mást a magyar litteraturában, aki az ábrázoltat olyan mélyről és belülről valóságossá tudná éleszteni a szavak médiumán keresztül, mint [Móricz Zsigmond] (1924 Marsovszky Miklós CD10) | ez volna az új nemzedék feladata, felkutatni a múltat, összegyüjteni emlékeit, tudatossá tenni, eleven fluidummá éleszteni a jelen életében (1931 Joó Tibor CD10).

4. ’〈tüzet〉 szít, gerjeszt, v. 〈parazsat, éghető anyagot〉 lángra lobbant, lángolni segít, ill. 〈lángot, fényforrást〉 meggyújt v. táplál’ ❖ Kén-követ hint ez, más eleven ſzenet: erre vetődvén Némelly társaival Notus, ezt éleſzti, vegyítti (1786 Baróti Szabó Dávid C0817, 215) | Tartódban is csak akkor szabadott gyergyát gyujtani, mikor Firtos magas tornyában világot élesztettek (1868 Orbán Balázs CD22) | [a kocsis] erős szippantásokkal kezdé tüzre éleszteni a nedves kapadohányt (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 172) | Tűzhely lángját éleszteni (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521006, 151) | A kovácsvasgyártás régen frissítő eljárással ment végbe, vagyis széllel élesztett tűzben való kiégetése által a széntartalomnak (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 297) | [a kovács] fújtatva éleszti a tűzben a parazsat (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

5. (tárgy n. is) ’〈tésztát vmely anyag v. (azzal) vki〉 keleszt, dagadni, duzzadni segít, ill. 〈sört vmely anyaggal〉 erjeszt, v. 〈kovászt〉 élesztőanyaggal készít vki’ ❖ Ama régi kovász a’ téſztát éleszti (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 68) | [a sört] főzés után komlóval élesztik (1862 Jakab Sándor C2827, 533) | korpakovászszal élesztett kenyér (1872 Nyáry Albert¹ CD57) | Lisztet kell készíteni és kovászt tenni, éleszteni, dagasztani, fűteni, szakasztani, berakni, kiszedni (1901 Eötvös Károly C1612, 35) | Levesbe gyúrni tésztát, Kovászt éleszteni (1915 e. Baksay Sándor C0735, 246) | [A reneszánsz konyhában] a mai köretek helyett is a cipóké és a gyúrt – nem élesztett – pogácsáké volt a főszerep (2003 Népszabadság aug. 1. C7851, 8).

Ö: fel~, újjá~, újra~.

ÖU: meg~.

Sz: élesztget.

Vö. CzF. ~, élesztő¹; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT. élesztő

éleszt tárgyas ige 5b2
1.
〈élettelennek tűnő személyt (kóros állapotából) eszméletre térít(eni igyekszik)
ſemmiképen meg nem tartóztathatják magokat, a’ beteg krl lev emberek hogy veſzteg nézzék annak baját, azért ſzagos vizekkel éleſzthetik, azzal vak ſzemeit [= halántékát]’s tenyerét, moſogathatják
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Nini! elájul! Éleszszétek őt!
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
A gyermek császármetszéssel született, hosszú negyedóráig nem akart sírni, lázasan élesztették
(1969 Konrád György)
megérkezett a völgybe a helikopteres mentőszolgálat, akik Elsik Álmos barátomat kezdték éleszteni a helyszínen – vajmi kevés sikerrel
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
〈halottat〉 feltámaszt, 〈életre〉 kelt, ill. 〈élettelen dologból élőt〉 teremt, előhoz
Porból férget élesszél
(1815 Dessewffy József)
Hegedüs Jánost a holtak közül élesztik életre
(1930 Pintér Jenő)
[A halottas játékban] megjelenik a csodadoktor, aki napraforgószárból készített injekciós tűjével – amelyből lisztet fúj ki – éleszti a halottat
(1979 NéprajziLex.)
2. (kissé rég, irod is)
〈élőlényt v. annak testét, (test)részét〉 élénkít(i), frissít(i), elevenebbé tesz(i) vmi v. (vmivel) vki, vmi
hamarébb neveltetnek fel azok az óltoványok, a mellyeket mint ſaját gyermekeit ápolgatya, nedveſségével illeſzt [a föld]
(1777 Németh Antal¹ ford.Morvan de Bellegarde)
a’ ſzetska nyáron nagyon friti, és éleſzti a’ lóvakat
(1786 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
Reggelenként száraz flanerrel, kefével, vagy posztóval egész Testedet megdörgöld. Az ellankadt gz tsket a’ dörgölés élleszti és a’ még ki nem tisztúlt nedveket kihajtja
(1814 Zsoldos János)
Testet éleszt és táplál a’ Lakoma, De a’ mi a’ lelket adja, Az bora
(1842 Vörösmarty Mihály)
[a kocsiból] egy halom víg gyerek, mint tej a lábosból három oldalról is sistergve kifordul – s ugrálnak, élesztik összezsibbadt lábuk
(1931 Illyés Gyula)
2a. (kissé rég)
buzdít, lelkesít, (vmire) serkent (vmivel) vkit vki, vmi
ö tölle a’ vígaſztaláſokat meg-halgatom vala; mellyekkel engemet éleſzteni igyekezett
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
magunkat az Istenbe való hittel és reménységgel éleszszük
(1817 Márton István)
[a lelkész] kérte s élesztette Sinait az állhatatosságra
(1896 Szinnyei József)
Nevetséges és félreértett helyzete mellett azonban folyton a nagyra törekvés tüze élesztette és reménykedtette
(1914 Hollós István)
3.
előidéz v. kelt, ill. serkent, erőteljesebbé, élénkebbé tesz, v. így eleven(ebb), hatékony(abb), működő(bb) állapotba hoz vmit vmi v. (vmivel) vki
A’ ſzép tudományokat, és haſznos meſterſégeket élleſzti adakozáſával
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
földmüvelésünk hervadoz: azt éleszteni kell
(1844 Pesti Hírlap)
a lég üde, Étvágyat éleszt
(1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
[az asszony] reményeket élesztett benne a jövő iránt
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
tetőket fölperzseltek, falakat ledöntöttek, kolerát, tífuszt és vérhast élesztettek és hurcoltak tova
(1924 Nagy Lajos)
[az eretnekmozgalmak] az egyház által szentesített feudalizmus elleni elégedetlenség és harc szellemét élesztették
(1977 Gecse Gusztáv)
megpróbáljuk a kapcsolatokat úgy éleszteni, hogy vállalati szintű együttműködések jöjjenek létre
(2004 Természet Világa)
3a. (kissé rég)
élettelivé, frissé, elevenné téve vmivé v. vmilyenné változtat vmit vki, vmi
az összegyűlt rokonok és ismerősök részvéte és jajongása élesztette élesre fájdalmukat
(1912 F. Kernách Ilona)
Nem ismerünk mást a magyar litteraturában, aki az ábrázoltat olyan mélyről és belülről valóságossá tudná éleszteni a szavak médiumán keresztül, mint [Móricz Zsigmond]
(1924 Marsovszky Miklós)
ez volna az új nemzedék feladata, felkutatni a múltat, összegyüjteni emlékeit, tudatossá tenni, eleven fluidummá éleszteni a jelen életében
(1931 Joó Tibor)
4.
〈tüzet〉 szít, gerjeszt, v. 〈parazsat, éghető anyagot〉 lángra lobbant, lángolni segít, ill. 〈lángot, fényforrást〉 meggyújt v. táplál
Kén-követ hint ez, más eleven ſzenet: erre vetődvén Némelly társaival Notus, ezt éleſzti, vegyítti
(1786 Baróti Szabó Dávid)
Tartódban is csak akkor szabadott gyergyát gyujtani, mikor Firtos magas tornyában világot élesztettek
(1868 Orbán Balázs)
[a kocsis] erős szippantásokkal kezdé tüzre éleszteni a nedves kapadohányt
(1872 Tóvölgyi Titusz)
Tűzhely lángját éleszteni
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
A kovácsvasgyártás régen frissítő eljárással ment végbe, vagyis széllel élesztett tűzben való kiégetése által a széntartalomnak
(1930 TolnaiÚjLex.)
[a kovács] fújtatva éleszti a tűzben a parazsat
(1996 Katolikus Biblia ford.)
5. (tárgy n. is)
〈tésztát vmely anyag v. (azzal) vki〉 keleszt, dagadni, duzzadni segít, ill. 〈sört vmely anyaggal〉 erjeszt, v. 〈kovászt〉 élesztőanyaggal készít vki
Ama régi kovász a’ téſztát éleszti
(1789 Bécsi Magyar Múzsa)
[a sört] főzés után komlóval élesztik
(1862 Jakab Sándor)
korpakovászszal élesztett kenyér
(1872 Nyáry Albert¹)
Lisztet kell készíteni és kovászt tenni, éleszteni, dagasztani, fűteni, szakasztani, berakni, kiszedni
(1901 Eötvös Károly)
Levesbe gyúrni tésztát, Kovászt éleszteni
(1915 e. Baksay Sándor)
[A reneszánsz konyhában] a mai köretek helyett is a cipóké és a gyúrt – nem élesztett – pogácsáké volt a főszerep
(2003 Népszabadság aug. 1.)
ÖU: megéleszt
Sz: élesztget
Vö. CzF. ~, élesztő¹; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT. élesztő

Beállítások