élet fn 7B5

1. (Biol) ’az anyagnak az a megjelenési formája v. vmely biológiai rendszernek az a létezési módja, amelyet az ún. életkritériumoknak való megfelelés jellemez, ill. vmely élőlénynek az az állapota, amelyben életjelenségeket mutat’ ❖ [A rajba tartozó méhek] azon vannak, hogy a’ leg-termékenyeb [méhanya] maradjon életben (1775 Molnár János 7232028, 185) | hathatós orvosi segély következtében életben tartatott (1842 Pesti Hírlap CD61) | A protoplazma sejtek és az azokból felépített összetettebb állati és növényi szervezetek élete bizonyos feltételekhez van kötve (1894 PallasLex. CD02) | az ember ma már úgy tekinthető, mint az élő élet legmagasabb formája (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 66) | még mindig lehetett észlelni rajta az élet jeleit (1933 Az állatok világa ford. CD46) | élet elleni bűncselekmény (1972 Kertész Imre¹ 1079001, 127) | Van-e élet a Földön kívül? (1995 Természet Világa CD50).

1a. ’vmely egyedi élőlény élőként való létezése (mint folyamat) v. annak vmely szakasza, ill. e létezésnek a születéssel v. egy bizonyos időponttal kezdődő és a halállal, pusztulással végződő v. a jelen időpontig tartó ideje’ ❖ Mondd meg hát, barátom, hova folyamodjunk, E rövid életben mihez ragaszkodjunk? (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 51) | soha a nap melege miatt annyit életembe nem szenvedtem, mint itt (1790 Héczei Dániel 7139001, 185) | Noha a’ szarvas’ élete több esztendőre terjed, szarvaiban mindazáltal csak egyre (1829 Pák Dienes 8346008, 118) | életének 38-ik évében majus 26-kán meghalt (1843 Pesti Hírlap CD61) | egy párbajban életét veszté (1852 Szilágyi Virgil 8449002, 343) | vagyonát még éltében rád ruházni készül (1872 Jókai Mór CD18) | Elvetted kardját? van még elég kard a világon! De élete csak egy van (1889 Tábori Róbert 8459002, 64) | életem legszebb évei (1903 Krúdy Gyula CD54) | Még kevésbé önálló és külön célú az egyes ember, állat vagy növény élete (1923 Gáspár Kornél CD10) | [Gárdonyi Géza] házassága fiatalságának életre szóló tragikus tévedése volt (1935 Schöpflin Aladár CD10) | Élete alkonyán keletkezett regényeiben (1965 Nagy Miklós CD53) | a fák élete véges (1993 Hiller István¹–Mastalírné Zádor Márta CD52) | a hazáért életét áldozó király (2007 János-Szatmári Szabolcs 3164001, 105) életet ad vkinek (vonzat n. is) (vál) ’〈annak kif-ére, hogy anya gyermeket világra hoz, megszül〉’ ❖ ide helyheztetett annak az édes Anyának teste, a’ ki akkor hólt meg, a’ mikor másnak életet adott (1790 Péczeli József ford.–Hervey 7267019, 113) | Őrködjék a gondviselés a leendő anya felett ama nehéz, de magasztos perczekben, midőn a nő a teremtőhöz legközelebb áll, mert életet ad (1867 Kossuth Lajos CD32) | az anyaságot jelentette, az örökké új életet adó örök emberi anyát fejezte ki Mária éppen úgy, mint a pogány „Földanya” (1932 Kós Károly¹ 9358004, 52) | egészséges leánygyermeknek adott életet (1992 Országgyűlési Napló CD62) | mondja ám a nő, hogy előtte nyolc magzatnak nem sikerült életet adnia. Aztán a kilencedik, ugye, életben maradt (2002 Magyar Hírlap CD09) életbe vágó ’vkit v. vkinek az életét, érdekét közvetlenül érintő(, rendkívül fontos)’ ❖ életbe vágó jogok, ’s erkölcsi érdekek (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 219) | olykor kétségbeejtő pillanatok szoktak megelőzni minden életbevágóbb fordulatot (1887 Tóvölgyi Titusz 8492004, 26) | rám nézve életbe vágó ügyben (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | életbe vágóan sürgős és halaszthatatlan a csónakázás (1960 Kellér Dezső 9318002, 78) | nagyon sürgős! Életbe vágó! (1982 Jékely Zoltán 9278103, 34) | [amíg] csak néhány százezer [bank]kártya van forgalomban, életbevágó, hogy a bankok elfogadják egymás termékeit (1995 Magyar Hírlap CD09) | az inzulin és más életbe vágóan fontos hormonok felfedezése (2003 Természet Világa CD50).

1b. (minőség- v. mennyiségjelzővel) ’élő ember, ritk. állat’ ❖ Azt hiszed, az én leányom szégyenét eltemette a hullám: oh nem, ki dobta az öngyilkost, s elárulta, hogy magával két életet ölt meg (1863 Szigligeti Ede 8446014, 16) | Mennyi fiatal élet pusztul el, egészséges, értékes fiatal élet(1914 Moly Tamás CD10) | A divat régebben kalapdísznek is használta a kolibrik kitömött bőrét és rengeteg kis élet esett áldozatul ennek a szeszélynek (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 28) | hány ártatlan életet áldoznak fel hány ártatlan élet kedvéért (1992 Kis János² 2058004, 205).

1c. ’〈bizonyos (vallásos) meggyőződés szerint:〉 az a létmód, amelyben az ember v. a lelke mint személyiséggel rendelkező lény a halál után létezik, ill. az embernek v. lelkének ebben a létmódban való léte’ ❖ Keserves, de rettenetes dolog is edj oljan embernek halálos nyavalyábann nyögni, [...] ki világi élete utánn magának életet nem reményl (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044009, 95) | a halál utáni élet örök élet (1872 Jókai Mór CD18) | [a kelta] vallás követelményeinek megfelelő temetés elmulasztása kihatással volt a túlvilági boldogságra, a vélt túlvilági életre (1957 Sági Károly² CD52) | A görögök általában vallották a lélek másvilági életét, csak a test feltámadása volt új tétel (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202) élet fája a) (Vall) ’〈a Bibliában és más vallások mitológiájában:〉 az a fa, amely(nek gyümölcse) örök életet ad az embernek’ ❖ Nevele ott [ti. a Paradicsomban] az Ur Iſten a’ földböl minden ſzép tekéntetü, és ételre édes fát; de két fája leg nevezeteebb: az egyik élet-fájának neveztetett; a mák a’ jó, és gonoſz tudás fájának hivattatott (1782 Molnár János 7232030, 6) | Babylon két városból állott, az Euphrates két partján: Ka-Dimirra, az isten kapuja, és Dintirra, az élet fájának helye (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | a régi egyiptomiak hittek az élet fájában, melynek törzséből egy emberalakú istenség nő ki, aki kezében az élet-vizének korsóját tartja (1925 RévaiNagyLex. C5713, 525) | hogy [az ember] ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, kiűzte az Úristen az Éden kertjéből (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) b) (irod) ’〈az élet(öröm) jelképeként〉’ ❖ Tsak ez az egy ſzeplötelen virág ſzáll [ti. Mária], tsak ez az élet fája-is, tsak ez az egy gyümölts-is, melly nékünk a’ moſtanyi és jövendö örömünknek ’s életünknek oka (1777 Molnár János C3195, 221) | A fájdalom nem éles fejsze, melynek Csapásától az élet fája dől (1845 Petőfi Sándor CD01) | elragadta a háború és lehullott, piros alma az élet fájáról... (1932 Nyugat ford. CD10) | Élet fája, hajtsd ki ágadat fölém! (1941 Vas István CD10) | Szívedbe ne költözzék félelem, ne verjen tanyát e hideg üregben. Légy pszeudoturista, és megkapod az élet fáját cserébe ingyen (1992 Németh Gábor 2027049, 48) c) (nyj) ’a lakodalom alkalmából (a menyasszony számára) készített, rendsz. kaláccsal, gyümölccsel körülrakott v. feldíszített gally, ill. fácska; életfa’ ❖ [a pálcába] 3–4 vagy több helyen is vékony kis pálczikákat dugnak fölváltott sorban; a pálczikákat körül tekerik tésztával, a melyet különféleképen alakítva czifráznak [...]. Ha jó keményre rásült már a tészta, kiveszik és szépen földíszítik: virágot, rozmaringot, szalagokat kötöznek rá, fönt pedig a végébe egy szép piros almát dugnak. Ez az „élet fája”, melyet az esküvőre menés alkalmával az első nász visz (1900 Nagy József² C6915, 321) d) (régAnat) ’a kisagy féreg nevű részének középsíkú metszete (arbor vitae), ill. annak elágazó fára emlékeztető rajzolata; életfa’ ❖ Arbor vitae (lat.), az élet fája, Thuja occidentalis; így nevezik a kisagyvelő középrészének (vermis) nyílirányú metszetén látható, a fehér és szürke velő különös eloszlása által okozott, a thuja lombjához hasonló rajzolatot (1911 RévaiNagyLex. C5698, 33) | [Az ún. féreg] belsejében faszerűen elágozódó fehér velőállomány van (Élet fája, arbor vitae) (1913 RévaiNagyLex. C5703, 410).

2. ’Lét, létezés.’

2a. ’〈vmely szellemi, érzelmi, tárgyi stb. dologra, jelenségre vonatkoztatva:〉 lét, létezés’ ❖ Ma kezd új életre kapni bóldogſágtok (1790 Gvadányi József 7125004, 212) | az eszme, az irány, melyet ő [ti. Petőfi] megállapított, életben tartandó (1877 Jókai Mór CD18) | A fogalom és a szó, amelyet megjelölésére használunk, két különböző dolog. Mindegyiknek megvan a saját élete (1939 Domanovszky Sándor CD43) | egy-két világi lírai termék máig tartó életéről a Szerémségben (1988 Magyar néprajz CD47) | az e célra életre hívott Iparművészeti Vállalat (2008 Vadas József 3008006, 284).

2b. ’〈gyakr. az elmélettel, ill. a képzelettel, a művészettel stb. szemben:〉 a valóság mint a létező világ és az abban (meg)levő viszonyok, abban végbemenő történések, abban zajló folyamatok összessége’ ❖ a nők egészen máskép festetnek az énekekben, mint amilyenek az életben (1827 Toldy Ferenc 8481036, 208) | arcképét reád hagyom, emlékezetből festettem, de azért hasonlít, csak életben még szebb (1912 Réti Ödön CD10) | élettől idegen képzelet (1934 Babits Mihály 9014132, 183) | az irodalom sok tekintetben még mindig elmarad az élettől (1951 Darvas József 9101002, 103) | az életből merített példák (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2c. ’〈intézkedésre, törvényre, rendelkezésre stb. vonatkoztatva:〉 érvény, hatály’ ❖ a’ megyei igazgatás nélkülözhetlen garantiájának életbe léptetése (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Costa Ricában] az alkotmányt 1870. hirdették ki, tényleg azonban csak 1882 óta van életben (1912 RévaiNagyLex. C5700, 683) | 1990-től 1995-ig egy átmeneti törvény volt életben (1996 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’vmely embernek v. közösségnek (vmely időszakban) vmely helyen, módon, körülmények között való élése, ill. az a mód, az az életforma, ahogyan, amely szerint él(nek) vki(k)’ ❖ [az egyre gyakoribb meddő házasságoknak] mi az oka? én kettöt találtam fel; ugy mint a’ kevély és a’ buja életet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 6) | követek henyél életet (1790 Mátyási József 7221019, 183) | Szép az élet az erdőben (1828 Vörösmarty Mihály 8524181, 31) | irtódzom a nős élettől (1846 Obernyik Károly 8339001, 6) | [Tolsztoj] megtagadta osztálya fényűző életét (1929 Németh László² CD10) | Igen szigorú szabályai vannak a „románesznek”, azaz a cigány módon való életnek (1994 Új Könyvek CD29) | A két világháború közötti élet sajátosságát az adta, hogy az immár magyar többségűvé vált faluban, a határmentiség körülményei közepette és a hivatalos magyar nemzeti politika hatására módosult a faluban élő nemzetiségek egymáshoz való viszonya (2000 Marjanucz László CD36).

3a. (birtokszóként) ’〈folyamatként:〉 mindaz, amit életútja (vmely időszaka) során megélt, ill. cselekedett, alkotott vki’ ❖ Auguſtus Tſáſzárnak életét le iro Svetoniuſt (1775 Szeli Károly ford.–Haen 7315001, 42) | a’ jobb íróknak munkájit és azoknak bélyegét, azonkívül életjekbül azt, a’ mi tanúságos, adnád elő (1817 Dessewffy József C2568, 408) | Kudarcokkal tele élete egy végsőkig elkeseredett pillanatában (1965 Julow Viktor CD53) | Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1980 NéprajziLex. CD47) élete párja (vál v. gúny) ’házastárs, hitves, ill. élettárs’ ❖ Felséged kedves élete párjának és nékem kegyelmes Aſzſzonyomnak (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 61) | Tuba Sándor uramnak volt mit hallgatni egy hétig kedves élete párjától, hogy lám, a Máki Jucinak arany függőt tudott venni az apja (1855 Jókai Mór CD18) | Ficsor megfeledkezve a köteles tiszteletről könyökével oldalba bökte vastag élete párját s röhögött (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | műtéttel megmenthették volna a [balett-táncosi] pályafutásomat, de egy fiatal orvos volt az életem párja, aki lebeszélt az operációról (1997 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’azoknak az eseményeknek, feladatoknak, lehetőségeknek stb. az összessége mint folyamat, amelyek (vmely időszakban) az ember számára adódnak’ ❖ e szellemi vetélkedésből mindig több több javitások, uj találmányok erednek, mellyek az életet könnyítik, a lelket vidámitják (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [ha] előre tudnánk húsz éves korunkban, milyen megpróbáltatások és fáradalmak következnek még […] aligha mernénk az elkövetkező életet vállalni (1921 Füst Milán CD10) | Minek még jobban bonyolítani az életet? (1973 Marosán György 9425003, 56) | Fájhat, ha valakit elhagy a legnagyobb szerelme huszonéves korában. De még előtte az élet (1995 Magyar Hírlap CD09).

3c. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’személy létének vmely területen való megnyilvánulása, megvalósulása, ill. vmely közösség, intézmény, szervezet működése v. vmely területen folyó tevékenységeinek összessége’ ❖ áldott léſzen a’ mi Házaſsági életünk (1776 Weszprémi István ford.–Wood 7384014, 4) | a mindennapi élet unalmai közt örömest találkoznék olyanokkal, kiknek szíveik felsőbb szépségek érzésére nyitva állanak (1813 Kölcsey Ferenc 8253058, 75) | A lelki élet fejlődése (1864 Peregriny Elek 8360028, 45) | érdeklik a nemi élet dolgai (1908 Schöpflin Aladár CD10) | Szavak halnak, szavak születnek – lélektani okokból vagy a nyelvközösség művelődési, gazdasági, társadalmi és politikai életének szüntelen hullámverésében (1937 Zsirai Miklós 9805002, 28) | lényeges változás nem történt a bánya életében (1961 Faller Jenő CD52) | az iskola életének mindennapjait jellemzi (1979 Tandori Dezső 9703052, 175) | hazai zenei élet (1994 Magyar Hírlap CD09) | a gazdasági és a tudományos élet képviselői (2010 Magyar Narancs 3220001, V).

3d. (azonosító szerkezetben egysz-ú birtokszóként) ’vkinek a létét (teljesen) kitöltő, számára (a leg)értékes(ebb), (leg)fontos(abb) tevékenység’ ❖ A’ te egéſz életed nem egyéb, hanem a’ régi Görög, Római, és mái Túdóſokkal való barátkozás (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267012, 211) | [Pálffy Béla] harcias, bátor, mert eleme, élete a harc (1901 Ady Endre CD0801) | egy bolygás az élete, hol Pesten tűnik fel, hol Erdélyben (1961 Csatkai Endre CD52) | Aki ismer, tudja, hogy a sport az életem (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’Az ember(i lét) társadalmi, ill. természeti közege.’

4a. ’a társadalom, az (együtt élő) emberi közösség (és viszonyainak összessége) mint az ember környezete, ill. annak változása, fejlődése’ ❖ [bátyám] a minő jártas könyvekben és tudományokban, olly tapasztalatlanúl kezde életbe lépni Pestre érkeztekor (1840 Nagy Ignác 8324005, 21) | [Ady] Debrecenben kezdi írói pályáját, Biharban vívja első csatáit az élettel és a hatalmasokkal (1910 Oláh Gábor 9487065, 137) | Ha a Madarász László Kollégium lépést akar tartani az élettel, el kell sajátítania a dialektikus gondolkozást (1948 Szabad Nép ápr. 27. C4871, 2) | miként boldoguljon az életben (2003 Vecsernyés Gábor 3335002, 73).

4b. ’a társadalom (élénk) kapcsolatokban, mozgásban, munkában, aktív tevékenységben megnyilvánuló működése’ ❖ Sorvadozék [...] távol az élettől, puszta kietlen uton (1830 Vörösmarty Mihály 8524198, 84) | vasárnap megáll az élet (1906 Ady Endre CD0801) | [Kassán] teljes a forgalom, zajlik az élet, s csak a figyelmes szemlélő láthatja meg azokat a jeleket, melyek mutatják, hogy ez az ősi magyar város nem is olyan régen borzalmas légitámadást élt át (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 2) | Könnyen elképzelhető, hogy milyen virágzó élet lehetett itt, amikor a falu a tó partján állt (2004 Természet Világa CD50).

4c. ’az adott személy v. közösség akaratától függetlenül működő, sorsának alakulását befolyásoló külső tényezők, erők összessége’ ❖ Előre-hátra engem Az élet hányt-vetett (1847 Petőfi Sándor CD01) | Figyelhettük: hogy gombolyította, fölhúzta, lerántotta, csavarta, röpítette, rángatta az élet [Bródy Sándort] (1930 Feszty Árpádné CD10) | Tévedsz, ez csak az élet rendje. Mindenki meghal előbb-utóbb (1987 Márton László 1107003, 170) | Az élet nehéz, nagyon megvisel mindenkit (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. ’a létfenntartás anyagi feltételeinek összessége, megélhetés’ ❖ drága az élet (1808 Dessewffy József C2558, 475) | Ő csak nem találhatja el innen a „Mátyus földéről”, hogy mibe kerül az élet Taljánországban (1872 Jókai Mór CD18) | [falun] sem olcsóbb az élet (1937 Nagy Lajos 9472004, 69) | [Budapesten] a könyvesboltokban vannak jó könyvek, a szolgáltatások tűrhetőek, a tömegközlekedés használható, nekem az élet itt olcsó (1989 Konrád György 9351006, 369).

5a. (rég v. nyj) ’élelem, táplálék’ ❖ élet [=] eledel, élelmény, élelem (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 20) | [a hegyi pásztorok] ſovány élethez ſzoktak, ha pálinkájok vagyon, ſoha kávéra, tsokoládéra nem vágynak, könyny járó, és a’ hegyeket hágni tudó legények (1789 Gvadányi József 7125001, 134) | Táp, tápszer h. élet, élelem (1901 Magyar Nyelvőr C5241, 593).

5b. (/nyj) ’vmely gabonaféle, kül. búza mint növény (vmely területen növő összessége), ill. megtermelt gabona’ ❖ Ted a ganéjt ollyan földre, melly már soványsága szerint, életet nem hoz, tapasztalni fogod, hogy kövér búzát terem (1779 Bessenyei György¹ C1082, 51) | [a farkas] setét erdőkben, rétben, fennálló életekben, kukoriczában, sűrű bokrok közt, zsombékos, gödrös, nádas helyeken tartózkodik (1829 Pák Dienes 8346009, 146) | a mostani drágaság nem természetes, hanem csak mesterségesen kicsinált drágaság volt, a gabona-uzsorások [...] müve, mert ha nem mesterkélt volna a drágaság, akkor képzelni sem lehet, hogy az élet ujig megolcsulhatna (1847 Hetilap CD61) | [a túzok] friss növényhajtásokkal él, rájár a repczére, de a szemes életre is (1901 Herman Ottó CD34) | A cséplőgép felbúg lágyan, zsákokba ömlik az élet (1947 Szabad Föld jan. 1. C1537, 20).

6. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kedveskedő v. bensőséges megszólításként, ritk. megnevezésként, rendsz. szoros kapcsolatban levő személyek között〉’ ❖ Irene! kedvesem! hát így, így végeztél? (Reá borul.) Irene! édes életem! (1820 Kisfaludy Károly 8242029, 269) | Szűz Mária hét sebeire kérlek, édes uram, egyetlenegy boldogságom, életem, mindenem (1882 Jókai Mór CD18) | Ő a szerelmem, vágyam csillaga, Az életem, az álmom ő maga (1913 Juhász Gyula¹ 9284330, 61) | Igaz meggyógyulsz életem? Aludj drága beteglelkű gyermekem! (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

Ö: agglegény~, arany~, betyár~, cigány~, csend~, diák~, elő~, ember~, gyöngy~, házas~, hit~, köz~, kultúr~, magán~, nép~, ösztön~, utó~, vándor~, világéletében; az -élet címszó alatt: bányász~, börtön~, dzsessz~, foci~, front~, futball~, gyermek~, hajós~, hangverseny~, huszár~, katona~, klub~, koncert~, láger~, leány~, legény~, média~, opera~, páholy~, sakk~, sport~, szalon~, tánc~.

ÖU: asszony~, család~, növény~, paraszt~, pásztor~, rab~, remete~.

ÖE: ~ábrázolás, ~akarás, ~akarat, ~alakítás, ~anyag, ~áram, ~biztonság, ~biztosító, ~boldogság, ~bölcselet, ~csőd, ~delelő, ~egység, ~éhség, ~élmény, ~energia, ~érdek, ~érték, ~értelem, ~érzék, ~érzet, ~esemény, ~eszmény, ~fájdalom, ~feltétel, ~fenntartás, ~foglalkozás, ~fok, ~fonal, ~fordulat, ~forrás, ~gyakorlat, ~gyökér, ~habzsoló, ~hajsza, ~hangulat, ~harc, ~hazugság, ~hit, ~ideál, ~igenlő, ~igény, ~imádó, ~irat, ~ismerő, ~ízű, ~játszma, ~jog, ~kezdés, ~környezet, ~küzdelem, ~látás, ~láz, ~lendület, ~megvetés, ~meleg, ~menet, ~minta, ~mohóság, ~mozzanat, ~nívó, ~nyilvánulás, ~oltó, ~ölő, ~probléma, ~program, ~recept, ~sík, ~sors, ~stratégia, ~szerep, ~szeretet, ~szerető, ~szerv, ~szféra, ~szint, ~szokás, ~szükség, ~tapasztalás, ~tartalom, ~teher, ~tempó, ~tény, ~teremtő, ~típus, ~törvény, ~tűz, ~ütem, ~valóság, ~veszélyeztető.

Sz: életes.

Vö. CzF. ~, élte; ÉrtSz. ~, életbevágó, pár¹; SzólKm.; TESz. él¹; ÉKsz. ~, életbevágó, pár¹; SzT. élet², élte; ÚMTsz. ~, életfája, élte

élet főnév 7B5
1. (Biol)
az anyagnak az a megjelenési formája v. vmely biológiai rendszernek az a létezési módja, amelyet az ún. életkritériumoknak való megfelelés jellemez, ill. vmely élőlénynek az az állapota, amelyben életjelenségeket mutat
[A rajba tartozó méhek] azon vannak, hogy a’ leg-termékenyeb [méhanya] maradjon életben
(1775 Molnár János)
hathatós orvosi segély következtében életben tartatott
(1842 Pesti Hírlap)
A protoplazma sejtek és az azokból felépített összetettebb állati és növényi szervezetek élete bizonyos feltételekhez van kötve
(1894 PallasLex.)
az ember ma már úgy tekinthető, mint az élő élet legmagasabb formája
(1922 Karinthy Frigyes)
még mindig lehetett észlelni rajta az élet jeleit
(1933 Az állatok világa ford.)
élet elleni bűncselekmény
(1972 Kertész Imre¹)
Van-e élet a Földön kívül?
(1995 Természet Világa)
1a.
vmely egyedi élőlény élőként való létezése (mint folyamat) v. annak vmely szakasza, ill. e létezésnek a születéssel v. egy bizonyos időponttal kezdődő és a halállal, pusztulással végződő v. a jelen időpontig tartó ideje
Mondd meg hát, barátom, hova folyamodjunk, E rövid életben mihez ragaszkodjunk?
(1772 Barcsay Ábrahám)
soha a nap melege miatt annyit életembe nem szenvedtem, mint itt
(1790 Héczei Dániel)
Noha a’ szarvas’ élete több esztendőre terjed, szarvaiban mindazáltal csak egyre
(1829 Pák Dienes)
életének 38-ik évében majus 26-kán meghalt
(1843 Pesti Hírlap)
egy párbajban életét veszté
(1852 Szilágyi Virgil)
vagyonát még éltében rád ruházni készül
(1872 Jókai Mór)
Elvetted kardját? van még elég kard a világon! De élete csak egy van
(1889 Tábori Róbert)
életem legszebb évei
(1903 Krúdy Gyula)
Még kevésbé önálló és külön célú az egyes ember, állat vagy növény élete
(1923 Gáspár Kornél)
[Gárdonyi Géza] házassága fiatalságának életre szóló tragikus tévedése volt
(1935 Schöpflin Aladár)
Élete alkonyán keletkezett regényeiben
(1965 Nagy Miklós)
a fák élete véges
(1993 Hiller István¹–Mastalírné Zádor Márta)
a hazáért életét áldozó király
(2007 János-Szatmári Szabolcs)
életet ad vkinek (vonzat n. is) (vál)
〈annak kif-ére, hogy anya gyermeket világra hoz, megszül〉
ide helyheztetett annak az édes Anyának teste, a’ ki akkor hólt meg, a’ mikor másnak életet adott
(1790 Péczeli József ford.Hervey)
Őrködjék a gondviselés a leendő anya felett ama nehéz, de magasztos perczekben, midőn a nő a teremtőhöz legközelebb áll, mert életet ad
(1867 Kossuth Lajos)
az anyaságot jelentette, az örökké új életet adó örök emberi anyát fejezte ki Mária éppen úgy, mint a pogány „Földanya”
(1932 Kós Károly¹)
egészséges leánygyermeknek adott életet
(1992 Országgyűlési Napló)
mondja ám a nő, hogy előtte nyolc magzatnak nem sikerült életet adnia. Aztán a kilencedik, ugye, életben maradt
(2002 Magyar Hírlap)
életbe vágó
vkit v. vkinek az életét, érdekét közvetlenül érintő(, rendkívül fontos)
életbe vágó jogok, ’s erkölcsi érdekek
(1841 Vörösmarty Mihály)
olykor kétségbeejtő pillanatok szoktak megelőzni minden életbevágóbb fordulatot
(1887 Tóvölgyi Titusz)
rám nézve életbe vágó ügyben
(1899 Mikszáth Kálmán)
életbe vágóan sürgős és halaszthatatlan a csónakázás
(1960 Kellér Dezső)
nagyon sürgős! Életbe vágó!
(1982 Jékely Zoltán)
[amíg] csak néhány százezer [bank]kártya van forgalomban, életbevágó, hogy a bankok elfogadják egymás termékeit
(1995 Magyar Hírlap)
az inzulin és más életbe vágóan fontos hormonok felfedezése
(2003 Természet Világa)
1b. (minőség- v. mennyiségjelzővel)
élő ember, ritk. állat
Azt hiszed, az én leányom szégyenét eltemette a hullám: oh nem, ki dobta az öngyilkost, s elárulta, hogy magával két életet ölt meg
(1863 Szigligeti Ede)
Mennyi fiatal élet pusztul el, egészséges, értékes fiatal élet
(1914 Moly Tamás)
A divat régebben kalapdísznek is használta a kolibrik kitömött bőrét és rengeteg kis élet esett áldozatul ennek a szeszélynek
(1927 TolnaiÚjLex.)
hány ártatlan életet áldoznak fel hány ártatlan élet kedvéért
(1992 Kis János²)
1c.
〈bizonyos (vallásos) meggyőződés szerint:〉 az a létmód, amelyben az ember v. a lelke mint személyiséggel rendelkező lény a halál után létezik, ill. az embernek v. lelkének ebben a létmódban való léte
Keserves, de rettenetes dolog is edj oljan embernek halálos nyavalyábann nyögni, [...] ki világi élete utánn magának életet nem reményl
(1773–1775 Bessenyei György¹)
a halál utáni élet örök élet
(1872 Jókai Mór)
[a kelta] vallás követelményeinek megfelelő temetés elmulasztása kihatással volt a túlvilági boldogságra, a vélt túlvilági életre
(1957 Sági Károly²)
A görögök általában vallották a lélek másvilági életét, csak a test feltámadása volt új tétel
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
élet fája
a) (Vall)
〈a Bibliában és más vallások mitológiájában:〉 az a fa, amely(nek gyümölcse) örök életet ad az embernek
Nevele ott [ti. a Paradicsomban] az Ur Iſten a’ földböl minden ſzép tekéntetü, és ételre édes fát; de két fája leg nevezeteebb: az egyik élet-fájának neveztetett; a mák a’ jó, és gonoſz tudás fájának hivattatott
(1782 Molnár János)
Babylon két városból állott, az Euphrates két partján: Ka-Dimirra, az isten kapuja, és Dintirra, az élet fájának helye
(1899 Nagy képes világtörténet)
a régi egyiptomiak hittek az élet fájában, melynek törzséből egy emberalakú istenség nő ki, aki kezében az élet-vizének korsóját tartja
(1925 RévaiNagyLex.)
hogy [az ember] ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, kiűzte az Úristen az Éden kertjéből
(1995 Protestáns Biblia ford.)
b) (irod)
〈az élet(öröm) jelképeként〉
Tsak ez az egy ſzeplötelen virág ſzáll [ti. Mária], tsak ez az élet fája-is, tsak ez az egy gyümölts-is, melly nékünk a’ moſtanyi és jövendö örömünknek ’s életünknek oka
(1777 Molnár János)
A fájdalom nem éles fejsze, melynek Csapásától az élet fája dől
(1845 Petőfi Sándor)
elragadta a háború és lehullott, piros alma az élet fájáról...
(1932 Nyugat ford.)
Élet fája, hajtsd ki ágadat fölém!
(1941 Vas István)
Szívedbe ne költözzék félelem, ne verjen tanyát e hideg üregben. Légy pszeudoturista, és megkapod az élet fáját cserébe ingyen
(1992 Németh Gábor)
c) (nyj)
a lakodalom alkalmából (a menyasszony számára) készített, rendsz. kaláccsal, gyümölccsel körülrakott v. feldíszített gally, ill. fácska; életfa
[a pálcába] 3–4 vagy több helyen is vékony kis pálczikákat dugnak fölváltott sorban; a pálczikákat körül tekerik tésztával, a melyet különféleképen alakítva czifráznak [...]. Ha jó keményre rásült már a tészta, kiveszik és szépen földíszítik: virágot, rozmaringot, szalagokat kötöznek rá, fönt pedig a végébe egy szép piros almát dugnak. Ez az „élet fája”, melyet az esküvőre menés alkalmával az első nász visz
(1900 Nagy József²)
d) (régAnat)
a kisagy féreg nevű részének középsíkú metszete (arbor vitae), ill. annak elágazó fára emlékeztető rajzolata; életfa
Arbor vitae (lat.latin), az élet fája, Thuja occidentalis; így nevezik a kisagyvelő középrészének (vermis) nyílirányú metszetén látható, a fehér és szürke velő különös eloszlása által okozott, a thuja lombjához hasonló rajzolatot
(1911 RévaiNagyLex.)
[Az ún. féreg] belsejében faszerűen elágozódó fehér velőállomány van (Élet fája, arbor vitae)
(1913 RévaiNagyLex.)
2.
Lét, létezés.
2a.
〈vmely szellemi, érzelmi, tárgyi stb. dologra, jelenségre vonatkoztatva:〉 lét, létezés
Ma kezd új életre kapni bóldogſágtok
(1790 Gvadányi József)
az eszme, az irány, melyet ő [ti. Petőfi] megállapított, életben tartandó
(1877 Jókai Mór)
A fogalom és a szó, amelyet megjelölésére használunk, két különböző dolog. Mindegyiknek megvan a saját élete
(1939 Domanovszky Sándor)
egy-két világi lírai termék máig tartó életéről a Szerémségben
(1988 Magyar néprajz)
az e célra életre hívott Iparművészeti Vállalat
(2008 Vadas József)
2b.
〈gyakr. az elmélettel, ill. a képzelettel, a művészettel stb. szemben:〉 a valóság mint a létező világ és az abban (meg)levő viszonyok, abban végbemenő történések, abban zajló folyamatok összessége
a nők egészen máskép festetnek az énekekben, mint amilyenek az életben
(1827 Toldy Ferenc)
arcképét reád hagyom, emlékezetből festettem, de azért hasonlít, csak életben még szebb
(1912 Réti Ödön)
élettől idegen képzelet
(1934 Babits Mihály)
az irodalom sok tekintetben még mindig elmarad az élettől
(1951 Darvas József)
az életből merített példák
(1999 Országgyűlési Napló)
2c.
〈intézkedésre, törvényre, rendelkezésre stb. vonatkoztatva:〉 érvény, hatály
a’ megyei igazgatás nélkülözhetlen garantiájának életbe léptetése
(1841 Pesti Hírlap)
[Costa Ricában] az alkotmányt 1870. hirdették ki, tényleg azonban csak 1882 óta van életben
(1912 RévaiNagyLex.)
1990-től 1995-ig egy átmeneti törvény volt életben
(1996 Országgyűlési Napló)
3.
vmely embernek v. közösségnek (vmely időszakban) vmely helyen, módon, körülmények között való élése, ill. az a mód, az az életforma, ahogyan, amely szerint él(nek) vki(k)
[az egyre gyakoribb meddő házasságoknak] mi az oka? én kettöt találtam fel; ugy mint a’ kevély és a’ buja életet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
követek henyél életet
(1790 Mátyási József)
Szép az élet az erdőben
(1828 Vörösmarty Mihály)
irtódzom a nős élettől
(1846 Obernyik Károly)
[Tolsztoj] megtagadta osztálya fényűző életét
(1929 Németh László²)
Igen szigorú szabályai vannak a „románesznek”, azaz a cigány módon való életnek
(1994 Új Könyvek)
A két világháború közötti élet sajátosságát az adta, hogy az immár magyar többségűvé vált faluban, a határmentiség körülményei közepette és a hivatalos magyar nemzeti politika hatására módosult a faluban élő nemzetiségek egymáshoz való viszonya
(2000 Marjanucz László)
3a. (birtokszóként)
〈folyamatként:〉 mindaz, amit életútja (vmely időszaka) során megélt, ill. cselekedett, alkotott vki
Auguſtus Tſáſzárnak életét le iro Svetoniuſt
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
a’ jobb íróknak munkájit és azoknak bélyegét, azonkívül életjekbül azt, a’ mi tanúságos, adnád elő
(1817 Dessewffy József)
Kudarcokkal tele élete egy végsőkig elkeseredett pillanatában
(1965 Julow Viktor)
Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban
(1980 NéprajziLex.)
élete párja (vál v. gúny)
házastárs, hitves, ill. élettárs
Felséged kedves élete párjának és nékem kegyelmes Aſzſzonyomnak
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Tuba Sándor uramnak volt mit hallgatni egy hétig kedves élete párjától, hogy lám, a Máki Jucinak arany függőt tudott venni az apja
(1855 Jókai Mór)
Ficsor megfeledkezve a köteles tiszteletről könyökével oldalba bökte vastag élete párját s röhögött
(1926 Kosztolányi Dezső)
műtéttel megmenthették volna a [balett-táncosi] pályafutásomat, de egy fiatal orvos volt az életem párja, aki lebeszélt az operációról
(1997 Magyar Hírlap)
3b.
azoknak az eseményeknek, feladatoknak, lehetőségeknek stb. az összessége mint folyamat, amelyek (vmely időszakban) az ember számára adódnak
e szellemi vetélkedésből mindig több több javitások, uj találmányok erednek, mellyek az életet könnyítik, a lelket vidámitják
(1854 Vasárnapi Újság)
[ha] előre tudnánk húsz éves korunkban, milyen megpróbáltatások és fáradalmak következnek még […] aligha mernénk az elkövetkező életet vállalni
(1921 Füst Milán)
Minek még jobban bonyolítani az életet?
(1973 Marosán György)
Fájhat, ha valakit elhagy a legnagyobb szerelme huszonéves korában. De még előtte az élet
(1995 Magyar Hírlap)
3c. (minőségjelzővel v. birtokszóként)
személy létének vmely területen való megnyilvánulása, megvalósulása, ill. vmely közösség, intézmény, szervezet működése v. vmely területen folyó tevékenységeinek összessége
áldott léſzen a’ mi Házaſsági életünk
(1776 Weszprémi István ford.Wood)
a mindennapi élet unalmai közt örömest találkoznék olyanokkal, kiknek szíveik felsőbb szépségek érzésére nyitva állanak
(1813 Kölcsey Ferenc)
A lelki élet fejlődése
(1864 Peregriny Elek)
érdeklik a nemi élet dolgai
(1908 Schöpflin Aladár)
Szavak halnak, szavak születnek – lélektani okokból vagy a nyelvközösség művelődési, gazdasági, társadalmi és politikai életének szüntelen hullámverésében
(1937 Zsirai Miklós)
lényeges változás nem történt a bánya életében
(1961 Faller Jenő)
az iskola életének mindennapjait jellemzi
(1979 Tandori Dezső)
hazai zenei élet
(1994 Magyar Hírlap)
a gazdasági és a tudományos élet képviselői
(2010 Magyar Narancs)
3d. (azonosító szerkezetben egysz-ú birtokszóként)
vkinek a létét (teljesen) kitöltő, számára (a leg)értékes(ebb), (leg)fontos(abb) tevékenység
A’ te egéſz életed nem egyéb, hanem a’ régi Görög, Római, és mái Túdóſokkal való barátkozás
(1788 Péczeli József ford.Aiszóposz)
[Pálffy Béla] harcias, bátor, mert eleme, élete a harc
(1901 Ady Endre)
egy bolygás az élete, hol Pesten tűnik fel, hol Erdélyben
(1961 Csatkai Endre)
Aki ismer, tudja, hogy a sport az életem
(2000 Magyar Hírlap)
4.
Az ember(i lét) társadalmi, ill. természeti közege.
4a.
a társadalom, az (együtt élő) emberi közösség (és viszonyainak összessége) mint az ember környezete, ill. annak változása, fejlődése
[bátyám] a minő jártas könyvekben és tudományokban, olly tapasztalatlanúl kezde életbe lépni Pestre érkeztekor
(1840 Nagy Ignác)
[Ady] Debrecenben kezdi írói pályáját, Biharban vívja első csatáit az élettel és a hatalmasokkal
(1910 Oláh Gábor)
Ha a Madarász László Kollégium lépést akar tartani az élettel, el kell sajátítania a dialektikus gondolkozást
(1948 Szabad Nép ápr. 27.)
miként boldoguljon az életben
(2003 Vecsernyés Gábor)
4b.
a társadalom (élénk) kapcsolatokban, mozgásban, munkában, aktív tevékenységben megnyilvánuló működése
Sorvadozék [...] távol az élettől, puszta kietlen uton
(1830 Vörösmarty Mihály)
vasárnap megáll az élet
(1906 Ady Endre)
[Kassán] teljes a forgalom, zajlik az élet, s csak a figyelmes szemlélő láthatja meg azokat a jeleket, melyek mutatják, hogy ez az ősi magyar város nem is olyan régen borzalmas légitámadást élt át
(1941 Nemzeti Figyelő)
Könnyen elképzelhető, hogy milyen virágzó élet lehetett itt, amikor a falu a tó partján állt
(2004 Természet Világa)
4c.
az adott személy v. közösség akaratától függetlenül működő, sorsának alakulását befolyásoló külső tényezők, erők összessége
Előre-hátra engem Az élet hányt-vetett
(1847 Petőfi Sándor)
Figyelhettük: hogy gombolyította, fölhúzta, lerántotta, csavarta, röpítette, rángatta az élet [Bródy Sándort]
(1930 Feszty Árpádné)
Tévedsz, ez csak az élet rendje. Mindenki meghal előbb-utóbb
(1987 Márton László)
Az élet nehéz, nagyon megvisel mindenkit
(1997 Magyar Hírlap)
5.
a létfenntartás anyagi feltételeinek összessége, megélhetés
drága az élet
(1808 Dessewffy József)
Ő csak nem találhatja el innen a „Mátyus földéről”, hogy mibe kerül az élet Taljánországban
(1872 Jókai Mór)
[falun] sem olcsóbb az élet
(1937 Nagy Lajos)
[Budapesten] a könyvesboltokban vannak jó könyvek, a szolgáltatások tűrhetőek, a tömegközlekedés használható, nekem az élet itt olcsó
(1989 Konrád György)
5a. (rég v. nyj)
élelem, táplálék
élet [=] eledel, élelmény, élelem
(1784 Baróti Szabó Dávid)
[a hegyi pásztorok] ſovány élethez ſzoktak, ha pálinkájok vagyon, ſoha kávéra, tsokoládéra nem vágynak, könyny járó, és a’ hegyeket hágni tudó legények
(1789 Gvadányi József)
Táp, tápszer h.helyett élet, élelem
(1901 Magyar Nyelvőr)
5b. (/nyj)
vmely gabonaféle, kül. búza mint növény (vmely területen növő összessége), ill. megtermelt gabona
Ted a ganéjt ollyan földre, melly már soványsága szerint, életet nem hoz, tapasztalni fogod, hogy kövér búzát terem
(1779 Bessenyei György¹)
[a farkas] setét erdőkben, rétben, fennálló életekben, kukoriczában, sűrű bokrok közt, zsombékos, gödrös, nádas helyeken tartózkodik
(1829 Pák Dienes)
a mostani drágaság nem természetes, hanem csak mesterségesen kicsinált drágaság volt, a gabona-uzsorások [...] müve, mert ha nem mesterkélt volna a drágaság, akkor képzelni sem lehet, hogy az élet ujig megolcsulhatna
(1847 Hetilap)
[a túzok] friss növényhajtásokkal él, rájár a repczére, de a szemes életre is
(1901 Herman Ottó)
A cséplőgép felbúg lágyan, zsákokba ömlik az élet
(1947 Szabad Föld jan. 1.)
6. (egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈kedveskedő v. bensőséges megszólításként, ritk. megnevezésként, rendsz. szoros kapcsolatban levő személyek között〉
Irene! kedvesem! hát így, így végeztél? (Reá borul.) Irene! édes életem!
(1820 Kisfaludy Károly)
Szűz Mária hét sebeire kérlek, édes uram, egyetlenegy boldogságom, életem, mindenem
(1882 Jókai Mór)
?
Ő a szerelmem, vágyam csillaga, Az életem, az álmom ő maga
(1913 Juhász Gyula¹)
Igaz meggyógyulsz életem? Aludj drága beteglelkű gyermekem!
(1999 e. Kocsis Rózsi)
ÖU: asszonyélet, családélet, növényélet, parasztélet, pásztorélet, rabélet, remeteélet
ÖE: életábrázolás, életakarás, életakarat, életalakítás, életanyag, életáram, életbiztonság, életbiztosító, életboldogság, életbölcselet, életcsőd, életdelelő, életegység, életéhség, életélmény, életenergia, életérdek, életérték, életértelem, életérzék, életérzet, életesemény, életeszmény, életfájdalom, életfeltétel, életfenntartás, életfoglalkozás, életfok, életfonal, életfordulat, életforrás, életgyakorlat, életgyökér, élethabzsoló, élethajsza, élethangulat, életharc, élethazugság, élethit, életideál, életigenlő, életigény, életimádó, életirat, életismerő, életízű, életjátszma, életjog, életkezdés, életkörnyezet, életküzdelem, életlátás, életláz, életlendület, életmegvetés, életmeleg, életmenet, életminta, életmohóság, életmozzanat, életnívó, életnyilvánulás, életoltó, életölő, életprobléma, életprogram, életrecept, életsík, életsors, életstratégia, életszerep, életszeretet, életszerető, életszerv, életszféra, életszint, életszokás, életszükség, élettapasztalás, élettartalom, életteher, élettempó, élettény, életteremtő, élettípus, élettörvény, élettűz, életütem, életvalóság, életveszélyeztető
Sz: életes
Vö. CzF. ~, élte; ÉrtSz. ~, életbevágó, pár¹; SzólKm.; TESz. él¹; ÉKsz. ~, életbevágó, pár¹; SzT. élet², élte; ÚMTsz. ~, életfája, élte

Beállítások