életerő fn 6C

1. (átv is) ’élőlény testi, ill. lelki, szellemi frissessége, elevensége, belső ereje, energiája’ ❖ Az illyen környül állo dolgokban az emlitett Báró Ur Boerhaavénak tanátſábol sáfrány tincturát ada, a’ melly az élet erejét nem tſak fel ſerkenti, hanem opiumos ereje által az inaknak, nervuſoknak háborodáſátis meg tſendeſiti (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 118) | a fák kérgét 3–4 lábnyira a földtől körülfaragják; a fa életereje ez által megszakadva, kiaszik, s csakhamar rothadva hajtja le századokon át büszkén hordozott üstökét (1869 Orbán Balázs CD22) | Azon ingerek tehát, melyek a lélek életerejét fokozzák, jóltevőleg hatnak reá, a kellemesség, a jóllét érzését idézik elő (1876 Beniczky Irma 8042001, 7) | Egy állás sem emészti el oly gyorsan az életerőt és életet, mint a tanári (1902 Margalits Ede 8293003, 39) | A lázbeteg is takarékoskodik életerejével, készül a komolyabb, a végső kalandra (1936 Márai Sándor 9421007, 100) | lenyűgöző életerő, humor, valódi kifinomultság árad a nyolcvanhét éves fekete jazz-énekesnő Adelaide Hall személyéből (1990 Létay Vera 2011015, 57).

1a. ’vmely közösség, csoport, intézmény érvényesülését, életképes működését lehetővé tevő vitalitás, lendület’ ❖ ezen M. T. Társaság [...] rövid ideig tartana, élet-ert nem kaphatván magába (1808 Fejér György C1740, 64) | A tanulók létszáma már eddig 80, melly szám erős bizonyitványa az iskola életerejének (1855 Vasárnapi Újság CD56) | az ellátás elemei, eljárásuk szabályoztassék, de szabályoztassék a nélkül, hogy az önkormányzati intézvény attributumain csorba üttetnék s organikus életereje megzsibbasztatnék (1883 Kossuth Lajos CD32) | Magyarországon legújabban aggodalommal figyelik a parasztság életerejét, s a kisebbség szokatlan hévvel osztozik e kutatásokban (1937 Szvatkó Pál 2045044, 170) | A lakosság életerejét bizonyítja, hogy még a tűzvész esztendejében helyreállították a károkat (2000 Erdős Ferenc CD36).

1b. ’vminek, pl. tudománynak, művészetnek a létét, működőképességét, fejlődését stb. lehetővé tevő tényező’ ❖ [a csatorna] uj életerővel töltené el a’ haza’ központját ’s minden részeit (1838 Széchenyi István CD1501) | A régi ének, ballada és monda Európa minden tartományában életre szökkent, oly frissen, oly ragyogóan, mint a tündérvilág, melyet képviselnek, s új életerőben, mint az egyiptomi mumiák poláiban [= pólyáiban] talált gabnaszemek, melyek, annyi századon keresztűl, túlélték az enyészetet és a feledést (1861 Arany János C6505, 65) | A halálraítélt erdélyi magyar kultúra megfellebbezte az ítéletet és szinte csodával határos bizonyítékát adta törhetetlen életerejének (1940 Makkai László CD22) | a matematikai tudomány életereje egy mélyen gyökerező egyetemesség következménye (1998 Természet Világa CD50).

1c. (ritk) ’〈ereje teljében levő, életerős személy megnevezéseként〉’ ❖ [A nagyarányú munkanélküliség miatt] nagy a vértolulás országunk szivében [ti. Budapesten]. Más irányokba kell terelni a középpont felé törekvő életerőket (1901 Budapesti Hírlap júl. 19. C0056, 3) | [Freewille] neve szó szerint szabad-várost jelent és ezt a nevet csakugyan megérdemli, amenyiben a bün és nyomor rabságában sinylődő fiatal életerőket nevel becsületes, munkás, szabad állampolgárokká (1910 Délmagyarország 2103001, 20) | De látva a falu népét, az ott kallódó sok tehetséget és friss életerőt, feltetszett előttünk egy a népből újjászületett, művelt Magyarország képe (1955 Kodály Zoltán 9341025, 462).

1d. (átv is) ’vmely dologra, kül. emberi szervre, testrészre v. növény(i rész)re jellemző életképesség, vitalitás’ ❖ ’S ezen hely a’ Magyarnak nem lehet egyéb, mint a’ természettül kijelelt Buda ’s Pest, mert ez a’ haza szive, – – ’s legyen az rendben ’s dobogjon teljes életerővel, majd kilövelli a’ haza minden ereibe az élesztő vért (1831 Széchenyi István CD1501) | a harmadik legelőbb is felforralta a szeledéket s fél óráig főzte, hogy, a mint képzelte, a növényi életerőt amortizálja, s a mit ezzel egynek tartott, az éledési tehetséget is (1846 Hetilap CD61) | A hajhullás egy második oka a fejbőr túlságos szárazsága, mely a hajnak nem szolgáltatván elégséges táplálékot, annak életerejét tönkreteszi (1885 Wohl Janka 8529005, 258) | ebben a vén [fa]törzsben még mindig annyi életerő van, hogy valamennyiünket túlél, akik alatta megpihenünk (1927 Krúdy Gyula CD54) | a természetben lüktető ütem megdobogtatta és ismét életerőt adott szívembe (1938 Weinberger G. Adolf CD52).

2. ’művészi ábrázolás(mód)ban megnyilvánuló belső erő, lendület, elevenség’ ❖ A’ láthatlan élet-erőt a’ müvészetekben (1840 Henszlmann Imre 8609001, 223) | a gondolatok tétova, szervetlen kapcsolódásából kiválik egy eleven, életízű és életerővel teljes gondolat (1913 Schöpflin Aladár CD10) | [Ránki Györgynek] sikerült operája életerőtől és plebejus humortól duzzadó zenei anyagának legjavát igazán átütő erejűvé sűrítenie (1956 Kovács János 2051068, 62) | [Szécsi Margit verseiből] szenvedélyes életerő és önfeledt játékosság sugárzik (1986 A magyar irodalom története CD53) | a rutinná csontosodó bonyolult formákból fokozatosan kiszikkad az élő nyelv, hogy azután a köznyelvben megmártózott és új életerőre kapott költői beszéd ismét a kötöttebb formák irányába fejlődhessen, finomodhasson tovább (2004 Várady Szabolcs 3254001, 8).

3. (Fil is) ’〈bizonyos elképzelések szerint:〉 az a természetfeletti erő, amely a világmindenséget, ill. az élővilágot és benne az életet működteti, mozgatja’ ❖ Az egéſz terméſetben munkálkodik az a’ képzelhetetlen er, az-az Iſtenségnek eſzköz nélkl való ki-folyáſa, az Élet-er (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland 7197003, 3) | Gaubius különös élet erőbe (vis vitalis) helyezteté az élet okait, melly a’ nedvességekkel, és kemény részekkel egyesűlve, az élő testet teszi (1822 Hasznos Mulatságok C0185, 114) | Vitalizmus, filozófiai irány, mely a világ – nevezetesen az élő világ – jelenségeinek magyarázatához egy közelebbről nem ismeretes „életerőt”– vis vitalist – tételez fel (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 97) | India ősi tanai szerint a prána a mindenütt jelenlevő életerő, amely „a tudat energiájaként” erős koncentrációval fejleszthető és irányítható (2000 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

életerő főnév 6C
1. (átv is)
élőlény testi, ill. lelki, szellemi frissessége, elevensége, belső ereje, energiája
Az illyen környül állo dolgokban az emlitett Báró Ur Boerhaavénak tanátſábol sáfrány tincturát ada, a’ melly az élet erejét nem tſak fel ſerkenti, hanem opiumos ereje által az inaknak, nervuſoknak háborodáſátis meg tſendeſiti
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
a fák kérgét 3–4 lábnyira a földtől körülfaragják; a fa életereje ez által megszakadva, kiaszik, s csakhamar rothadva hajtja le századokon át büszkén hordozott üstökét
(1869 Orbán Balázs)
Azon ingerek tehát, melyek a lélek életerejét fokozzák, jóltevőleg hatnak reá, a kellemesség, a jóllét érzését idézik elő
(1876 Beniczky Irma)
Egy állás sem emészti el oly gyorsan az életerőt és életet, mint a tanári
(1902 Margalits Ede)
A lázbeteg is takarékoskodik életerejével, készül a komolyabb, a végső kalandra
(1936 Márai Sándor)
lenyűgöző életerő, humor, valódi kifinomultság árad a nyolcvanhét éves fekete jazz-énekesnő Adelaide Hall személyéből
(1990 Létay Vera)
1a.
vmely közösség, csoport, intézmény érvényesülését, életképes működését lehetővé tevő vitalitás, lendület
ezen M.Magyar T.Tudós Társaság [...] rövid ideig tartana, élet-ert nem kaphatván magába
(1808 Fejér György)
A tanulók létszáma már eddig 80, melly szám erős bizonyitványa az iskola életerejének
(1855 Vasárnapi Újság)
az ellátás elemei, eljárásuk szabályoztassék, de szabályoztassék a nélkül, hogy az önkormányzati intézvény attributumain csorba üttetnék s organikus életereje megzsibbasztatnék
(1883 Kossuth Lajos)
Magyarországon legújabban aggodalommal figyelik a parasztság életerejét, s a kisebbség szokatlan hévvel osztozik e kutatásokban
(1937 Szvatkó Pál)
A lakosság életerejét bizonyítja, hogy még a tűzvész esztendejében helyreállították a károkat
(2000 Erdős Ferenc)
1b.
vminek, pl. tudománynak, művészetnek a létét, működőképességét, fejlődését stb. lehetővé tevő tényező
[a csatorna] uj életerővel töltené el a’ haza’ központját ’s minden részeit
(1838 Széchenyi István)
A régi ének, ballada és monda Európa minden tartományában életre szökkent, oly frissen, oly ragyogóan, mint a tündérvilág, melyet képviselnek, s új életerőben, mint az egyiptomi mumiák poláiban [= pólyáiban] talált gabnaszemek, melyek, annyi századon keresztűl, túlélték az enyészetet és a feledést
(1861 Arany János)
A halálraítélt erdélyi magyar kultúra megfellebbezte az ítéletet és szinte csodával határos bizonyítékát adta törhetetlen életerejének
(1940 Makkai László)
a matematikai tudomány életereje egy mélyen gyökerező egyetemesség következménye
(1998 Természet Világa)
1c. (ritk)
〈ereje teljében levő, életerős személy megnevezéseként〉
[A nagyarányú munkanélküliség miatt] nagy a vértolulás országunk szivében [ti. Budapesten]. Más irányokba kell terelni a középpont felé törekvő életerőket
(1901 Budapesti Hírlap júl. 19.)
[Freewille] neve szó szerint szabad-várost jelent és ezt a nevet csakugyan megérdemli, amenyiben a bün és nyomor rabságában sinylődő fiatal életerőket nevel becsületes, munkás, szabad állampolgárokká
(1910 Délmagyarország)
De látva a falu népét, az ott kallódó sok tehetséget és friss életerőt, feltetszett előttünk egy a népből újjászületett, művelt Magyarország képe
(1955 Kodály Zoltán)
1d. (átv is)
vmely dologra, kül. emberi szervre, testrészre v. növény(i rész)re jellemző életképesség, vitalitás
’S ezen hely a’ Magyarnak nem lehet egyéb, mint a’ természettül kijelelt Buda ’s Pest, mert ez a’ haza szive, – – ’s legyen az rendben ’s dobogjon teljes életerővel, majd kilövelli a’ haza minden ereibe az élesztő vért
(1831 Széchenyi István)
a harmadik legelőbb is felforralta a szeledéket s fél óráig főzte, hogy, a mint képzelte, a növényi életerőt amortizálja, s a mit ezzel egynek tartott, az éledési tehetséget is
(1846 Hetilap)
A hajhullás egy második oka a fejbőr túlságos szárazsága, mely a hajnak nem szolgáltatván elégséges táplálékot, annak életerejét tönkreteszi
(1885 Wohl Janka)
ebben a vén [fa]törzsben még mindig annyi életerő van, hogy valamennyiünket túlél, akik alatta megpihenünk
(1927 Krúdy Gyula)
a természetben lüktető ütem megdobogtatta és ismét életerőt adott szívembe
(1938 Weinberger G. Adolf)
2.
művészi ábrázolás(mód)ban megnyilvánuló belső erő, lendület, elevenség
A’ láthatlan élet-erőt a’ müvészetekben
(1840 Henszlmann Imre)
a gondolatok tétova, szervetlen kapcsolódásából kiválik egy eleven, életízű és életerővel teljes gondolat
(1913 Schöpflin Aladár)
[Ránki Györgynek] sikerült operája életerőtől és plebejus humortól duzzadó zenei anyagának legjavát igazán átütő erejűvé sűrítenie
(1956 Kovács János)
[Szécsi Margit verseiből] szenvedélyes életerő és önfeledt játékosság sugárzik
(1986 A magyar irodalom története)
a rutinná csontosodó bonyolult formákból fokozatosan kiszikkad az élő nyelv, hogy azután a köznyelvben megmártózott és új életerőre kapott költői beszéd ismét a kötöttebb formák irányába fejlődhessen, finomodhasson tovább
(2004 Várady Szabolcs)
3. (Fil is)
〈bizonyos elképzelések szerint:〉 az a természetfeletti erő, amely a világmindenséget, ill. az élővilágot és benne az életet működteti, mozgatja
Az egéſz terméſetben munkálkodik az a’ képzelhetetlen er, az-az Iſtenségnek eſzköz nélkl való ki-folyáſa, az Élet-er
(1799 Kováts Mihály ford.Hufeland)
Gaubius különös élet erőbe (vis vitalis) helyezteté az élet okait, melly a’ nedvességekkel, és kemény részekkel egyesűlve, az élő testet teszi
(1822 Hasznos Mulatságok)
Vitalizmus, filozófiai irány, mely a világ – nevezetesen az élő világ – jelenségeinek magyarázatához egy közelebbről nem ismeretes „életerőt”– vis vitalist – tételez fel
(1930 TolnaiÚjLex.)
India ősi tanai szerint a prána a mindenütt jelenlevő életerő, amely „a tudat energiájaként” erős koncentrációval fejleszthető és irányítható
(2000 Új Könyvek)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások