életunt mn és fn 

I. mn 12A

1. ’életkedv nélküli, fásult, az életben örömet nem találó 〈ember, állat〉, ill. arra jellemző, vele kapcs., hozzá tartozó 〈megnyilatkozás, külső〉’ ❖ Lebenssatt: életunt (1823 Márton József¹ C3048, 105) | [a kapunál] egy bozontos életunt komondor hever láncon, rabságában tökéletesen megnyugodva (1844 Nagy Ignác 8324012, 70) | Életunottan, a mint vagyok, jéghidegséget érzek minden iránt, a mit az élet nyujthat (1894 e. Kossuth Lajos ford. CD32) | Angliának legéletuntabb lordja (1925 Krúdy Gyula CD54) | Spleenes angolszász hölgyek [...]. Életuntan pillantanak a sírra, mintha legszívesebben ők maguk is a halott mellé feküdnének (1974 Rákos Sándor 9550037, 49) | [A sztár] az, aki a rádió büféjében két sonkás molnárka között életunt arccal barackszín emlékkönyvecskékbe skicceli kézjegyének két hangzóra és egy méretes tintakígyóra redukált mását (2001 Népszabadság aug. 14. C7849, 13).

2. (rég) ’öngyilkos(jelölt) 〈személy〉’ ❖ (Rendőri hirek.) Életunt emberek. Egy szerencsétlen elmebajos és tüdővészes ember, Baron Kálmán harminckét esztendős cipészségéd kiugrott ma reggel a régi Szent János-kórház elsőemeleti ablakából s összevissza törte magát. – Bükkardó György negyvenhárom esztendős váltóőr kétszer magára lőtt a kelenföldi pályaudvaron (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 7) | Másnap kurta hír jelenik meg a lapokban az „életunt öregúrról”, Csurgó Károly volt földbirtokosról; „pénzt nem találtak nála; tettének oka ismeretlen” (1947 Rónay György 9573083, 222).

II. fn 2A1 (rég)

’öngyilkos(jelölt) személy’ ❖ E’ napokban egy életunt különös helyet választa az öngyilkolásra; t. i. az emberekkel rakott Buda gőzösről rohant a’ Dunába (1844 Pesti Hírlap CD61) | Életuntak. Peterzilka József, egy öreg hordár tegnap este öngyilkosságot követett el, zsebkésével szíven szúrta magát s rögtön meghalt. Azt gyanítják, hogy a nyomortól való félelem vitte rá a legvégsőre (1912 Földi Mihály CD10) | ezen a ponton válik el, hogy Paula, a te Paulád az életuntak szürke rovatába kerül, vagy egy szenzációs bűnügy középpontjába, hogy statisztikai adat lesz-e belőle, vagy naturalista regények hősnője (1926 Surányi Miklós CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

életunt melléknév és főnév
I. melléknév 12A
1.
életkedv nélküli, fásult, az életben örömet nem találó 〈ember, állat〉, ill. arra jellemző, vele kapcs., hozzá tartozó 〈megnyilatkozás, külső〉
Lebenssatt: életunt
(1823 Márton József¹)
[a kapunál] egy bozontos életunt komondor hever láncon, rabságában tökéletesen megnyugodva
(1844 Nagy Ignác)
Életunottan, a mint vagyok, jéghidegséget érzek minden iránt, a mit az élet nyujthat
(1894 e. Kossuth Lajos ford.)
Angliának legéletuntabb lordja
(1925 Krúdy Gyula)
Spleenes angolszász hölgyek [...]. Életuntan pillantanak a sírra, mintha legszívesebben ők maguk is a halott mellé feküdnének
(1974 Rákos Sándor)
[A sztár] az, aki a rádió büféjében két sonkás molnárka között életunt arccal barackszín emlékkönyvecskékbe skicceli kézjegyének két hangzóra és egy méretes tintakígyóra redukált mását
(2001 Népszabadság aug. 14.)
2. (rég)
öngyilkos(jelölt) 〈személy〉
(Rendőri hirek.) Életunt emberek. Egy szerencsétlen elmebajos és tüdővészes ember, Baron Kálmán harminckét esztendős cipészségéd kiugrott ma reggel a régi Szent János-kórház elsőemeleti ablakából s összevissza törte magát. – Bükkardó György negyvenhárom esztendős váltóőr kétszer magára lőtt a kelenföldi pályaudvaron
(1902 Budapesti Hírlap)
Másnap kurta hír jelenik meg a lapokban az „életunt öregúrról”, Csurgó Károly volt földbirtokosról; „pénzt nem találtak nála; tettének oka ismeretlen”
(1947 Rónay György)
II. főnév 2A1 (rég)
öngyilkos(jelölt) személy
E’ napokban egy életunt különös helyet választa az öngyilkolásra; t. i.tudniillik az emberekkel rakott Buda gőzösről rohant a’ Dunába
(1844 Pesti Hírlap)
Életuntak. Peterzilka József, egy öreg hordár tegnap este öngyilkosságot követett el, zsebkésével szíven szúrta magát s rögtön meghalt. Azt gyanítják, hogy a nyomortól való félelem vitte rá a legvégsőre
(1912 Földi Mihály)
ezen a ponton válik el, hogy Paula, a te Paulád az életuntak szürke rovatába kerül, vagy egy szenzációs bűnügy középpontjába, hogy statisztikai adat lesz-e belőle, vagy naturalista regények hősnője
(1926 Surányi Miklós)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások