életvíz fn 5B

1. ’〈a népi hiedelemben, (nép)mesékben:〉 gyógyító v. a halálból feltámasztó, rendsz. italként haszn. varázserejű folyadék’ ❖ [János vitéz] az életviznek tavába vet egy rózsát, mellyet kedvese sirjáról [...] szakitott (1846 Petőfi napjai C1573, 215) | [Wekerle Sándor] ahányszor visszatér, mint a Ptielus megsebzett sárkánya, egy korsó életvizet hoz magával (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | Valami különös jóérzés borzongott rajtam át. Mintha a mesebeli életvizzel öntöttek volna végig (1912 Gárdonyi Géza C1840, 121) | A költő a csengő életvíz megkeresésére indul, [...] csillapíthatatlanul vágyódik erre a halhatatlanná tévő italra (1958 Rónay György 9573140, 217) | Karácsony éjjelén merítették az ún. aranyos vizet vagy más néven életvizet[, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak] (1990 Magyar néprajz CD47).

2. (nyj)(édes, házi) pálinka, es. borszesz’ ❖ tsináltt édes külömb-külömbféle élet-vizek, és meg annyi nem borok helyett, moſt egéz kanna hideg vizet iſzik (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ C0965, 129) | [A táblabíró] megtiltá gabonát égetni kazánokon, és nagy Áldozatokkal erős szeszgyárt hoza létre falunkban, Honnan az életvíz olcsón juta póri torokba (1845 Arany János CD01) | életviz, édes pálinka (1893 PallasLex. CD02) | [Észak-Európában a lakodalmakon az asztalról] az életvize = részegítő ital nem szokott hiányozni, – nálunk is: életvíz = pálinka (1934 Viski Károly C5218, 339) | [II. József császár udvarában] előszeretettel emlegették a páratlan italt [ti. az Unicumot], eau de vie d’herbes – füvekből életvíz – néven is, amelyet nem csak orvosságként kortyolgattak (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÚMTsz.

életvíz főnév 5B
1.
〈a népi hiedelemben, (nép)mesékben:〉 gyógyító v. a halálból feltámasztó, rendsz. italként haszn. varázserejű folyadék
[János vitéz] az életviznek tavába vet egy rózsát, mellyet kedvese sirjáról [...] szakitott
(1846 Petőfi napjai)
[Wekerle Sándor] ahányszor visszatér, mint a Ptielus megsebzett sárkánya, egy korsó életvizet hoz magával
(1894 Mikszáth Kálmán)
Valami különös jóérzés borzongott rajtam át. Mintha a mesebeli életvizzel öntöttek volna végig
(1912 Gárdonyi Géza)
A költő a csengő életvíz megkeresésére indul, [...] csillapíthatatlanul vágyódik erre a halhatatlanná tévő italra
(1958 Rónay György)
Karácsony éjjelén merítették az ún.úgynevezett aranyos vizet vagy más néven életvizet[, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak]
(1990 Magyar néprajz)
2. (nyj)
(édes, házi) pálinka, es. borszesz
tsináltt édes külömb-külömbféle élet-vizek, és meg annyi nem borok helyett, moſt egéz kanna hideg vizet iſzik
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
[A táblabíró] megtiltá gabonát égetni kazánokon, és nagy Áldozatokkal erős szeszgyárt hoza létre falunkban, Honnan az életvíz olcsón juta póri torokba
(1845 Arany János)
életviz, édes pálinka
(1893 PallasLex.)
[Észak-Európában a lakodalmakon az asztalról] az életvize = részegítő ital nem szokott hiányozni, – nálunk is: életvíz = pálinka
(1934 Viski Károly)
[II. József császár udvarában] előszeretettel emlegették a páratlan italt [ti. az Unicumot], eau de vie d’herbes – füvekből életvíz – néven is, amelyet nem csak orvosságként kortyolgattak
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások