elfagy tn ige 2a8
1. ’〈növény (része) v. növények tömege〉 fagy miatt súlyos kárt szenved, ill. elhal, tönkremegy’ ❖ gyakorta az els Palánták a’ korabeli vetés, és a’ meleg ágyaknak hideg ellen való elegend védelmezéſeik fogyatkozáſa miatt el-fagynak (1790 Dohánytermesztésről 7406001, 6) | Az elfagyott telelő [szőlő]venyikét megesmerni arról, ha azt ketté vágjuk, ’s ha a’ mettzésen szép zőld, úgy semmi baja sints; de ha fekete vagy barna, – elfagyott (1805 Pethe Ferenc 8364018, 420) | elfagytak egészen amott a kicsiny tulipánok (1938 Radnóti Miklós 9543124, 52) | nem lesz egy szem barack sem az idén, mind a száz fa elfagyott (2001 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’〈termés (egy része)〉 a (virágzó) növény(zete)t ért fagykár miatt az adott évben megsemmisül’ ❖ rosz termés volt, nagy a szárazság, zabunk nem lesz, a kukoricza kiszáradt, a szőlőt elverte a jég, a gyümölcs elfagyott (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Jött a hatvanhárom, akkor volt a nagy fagy, minden termésünk elfagyott (1887 Vasárnapi Újság C7401, 57) | az egész szőlőtermés elfagyott (1912 Pesti Napló okt. 10. C6670, 11) | az elmúlt öt évben kétszer fagyott el a termés 80-90 százaléka (2007 Népszava jan. 22. C7470, 5).
2. ’〈végtag, kiálló testrész〉 fagyást szenved, fagyásossá válik’ ❖ Gyakorta meg-trténik, hogy kemény téli idben embernek keze vagy lába, vagy egyſzer ’s mind a’ kett úgy el-fagy, mint a’ hús a’ ſzabad ſzellön (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 467) | [A télre Zimonynál maradt seregben] kinek keze, kinek lába, kinek órra, ’s füle fagyott el (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 249) | e napon 4 ember vesztette el a századból az orrát: és hánynak fagyott el keze, lába! (1865 e. Jósika Miklós 8212020, 19) | A lábuk vörös volt, a hideg véresre csípte. Szomorú, aggodalmas arccal vizsgálták, mozgatták a hüvelykujjukat, hogy nem fagyott-e még el (1917 Kortsák Jenő CD10) | Csavargásai során a bal lába elfagyott, három ujját amputálni kellett (2001 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rég) ’〈ember v. állat〉 fagyhalált szenved, a nagy hidegtől elpusztul’ ❖ olly havas-eső volt itt, hogy a’ megázott lovak és szarvas marhák közzűl sok megfagyott ’s a’ hozzánk Ujhelyhez 1 1/2 órányira fekvő Rákóczyak Sáros Patakján eggy Compactor [= könyvkötő] (ki épen szüretére ment-ki), a’ gulyás bojtár, két legényke, és még eggy valaki. Öszveséggel öt ember fagya-el Patakon (1825 Kazinczy Ferenc C4936, 447) | [célszerű] töltsér által csöpögtetni be nekik [ti. a méheknek] a’ mézet, hogy ne háborittassanak meg, és el ne fagyjanak (1835 Vajda Péter C4660, 97) | még az őzek is elfagytak az erdőn (1890 Terescsényi Gyula C4116, 110).
2b. (rendsz. ign-i alakban) (ritk) ’〈ember (testrésze)〉 erősen átfázik, átfagy’ ❖ Mivel emezek [ti. a vízből kimentett hajótöröttek] ſzegények egéſzſzen el-fagyottak valának; Royen Uram még le-is vetkezteté nedves ltözetekbl, s maga ruhájába ltözteté ket (1781 Magyar Hírmondó C0269, 240) | nem bírom a gyalogolást, mert már a lábaim el vannak fagyva (1875 Jókai Mór CD18) | Panna elfagyott kezében csak táncolt, reszketett a kulcs, de nem birt a zárba találni (1933 Gelléri Andor Endre 9179003, 44) | percekbe telik, mire sikerül kilazítanom a csatot; Dramburg és Stargard között annyira elfagytak az ujjaim (1971 Mészöly Miklós 9439003, 752).
3. (rég) ’〈víz〉 megfagy, befagy’ ❖ a’ vizek mindenütt úgy el-fagytanak, hogy a’ leg terhesebb szekerek is a’ jégen járhatnak (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, 163) | mind el-fagytanak a’ kútak (1799 Magyar Kurír C0335, 126) | Már vólt két Tél, kétſzer a’ vizünk el-fagyott (1811 György László C1968, 161).
3a. ’〈vízzel működő v. vizet áramoltató (műszaki) eszköz, berendezés stb.〉 a víz megfagyása miatt működésképtelenné válik v. tönkremegy’ ❖ [Eger városában az öt kerekű malom, amely] soha el nem fagy, [...] haszonbérbe adatik (1849 Március Tizenötödike C4809, 168) | [a nyírjákói iskolában] megmaradtak az olcsóbb széntüzelésnél. A még meglévő hárommázsányi tüzelő csak arra elég, hogy a tartós hidegben ne fagyjon el a [fűtő]rendszer (1996 Magyar Hírlap CD09) | Az egyik kereskedő emlékezett rá, Jewell műanyag csöveket vett nála, hogy kicserélje a hétvégi házában elfagyott vízvezeték egy darabját (1996 Magyar Hírlap CD09).
3b. ’〈nedvességet tartalmazó dolog〉 fagyottá(, és emiatt fogyaszthatatlanná, ill. használhatatlanná) válik’ ❖ Ezért a fáért jöttek [a cinegék] minden augusztus végén, szeptember elején messze, messze földről s maradtak, míg a bogyó el nem fagyott (1926 Feszty Árpádné CD10) | az idei télen csak azért nem fagyott el a pincében tárolt élelem, mert enyhébb volt az időjárás (1965 Népszava ápr. 29. C4829, 4) | a mostoha télben mintegy 20 millió [készülő] tégla fagyott el (1980 Népszava máj. 4. C7445, 5).
4. (rég, irod) ’〈vkinek a szíve, lelke〉 érzéketlenné válik, megdermed’ ❖ a’ róllad való gondolat mint olvasztja-fel el-fagyott szívemet (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 8) | elfagyott lélekkel (1832 Fáy András¹ C1704, 71) | Ajánlatodra lelkem elfagyott (1880 Dobsa Lajos C0667, 242).
4a. (kissé rég, irod) ’〈vmely lelki folyamat, megnyilvánulás stb. félelem v. érzelmi megrázkódtatás miatt〉 hirtelen(, megmerevedve) abbamarad, megszakad’ ❖ Nincs piros bor, hogy hevítse keblem, ajkaim közt elfagy a kelő dal (1823 Kölcsey Ferenc 8253019, 118) | a’ serény mükedvelők szivében nem fagyott el a’ tettvágy érzete (1842 Pesti Hírlap CD61) | a nászra, nászra jött a gyász És elfagyott a kacagás (1909 Kosztolányi Dezső 9359044, 47) | [Csabának] a mosolygás egyszerre elfagyott az ajkán. Elhalványult, elsáppadt (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 190) | Csak jókedvem fagyott el, nem a hit, még fordítom sorsomat jóra (1956–1965 Nagy László² 9473082, 46).
Fr: vér.
Vö. CzF. ~, elfagyott; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. elfagyik