elferdít ts ige 4b4

1. ’〈egyenes állású, ill. szabályos alakú dolgot〉 ferdévé, ill. szabálytalanná tesz vki, vmi’ ❖ Ha már a’ királyutcza kövezetét javitandják, kivánatos volna egyszersmind, hogy azon igen előretolakodó két ronda házat, melly a’ királyutcza szép egyenes vonalát annyira elferdíti, ’s a’ közlekedést olly rutul akadályozza, rendre igazitsák, belebb vigyék (1843 Pesti Hírlap CD61) | vigyázzunk, nehogy az ujjak elferditve varródjanak be [az attilába], mert különben még a darabot helyes állásából is kiforgatja (1861 Jámbor Endre 8620001, 8) | [a Vierwaldstätti-tó] alakja egy elferdített keresztéhez hasonló (1926 RévaiNagyLex. C5715, 226) | [a köszvény] elferdíti az emberi végtagokat (1931 Krúdy Gyula CD54) | a százados felém fordította fejét, és elferdített szájjal ezt mondta: – A feleségem – s mutatott ujjal a nagy épület sarkára (1964 Cseres Tibor 9088001, 140).

1a. (rég) ’elcsúfít, eltorzít vkit, vmit vmi(vel vki)’ ❖ halvány beteges arcz, mellynek vonásait himlőhelyek ferditék el (1845 Eötvös József C1583, 172) | [Erdődy Gábor egri püspök a templomot] téglarakássá változtatá, s még külsejét is holmi sárga-veres mázolással ferdité el (1854 Magyarország és Erdély Képekben C2965, 172) | Jól meg volt rakva e nő keleti gyöngyökkel és ékszerekkel, de ezek még kirivóbban elferdítették (1862 Bartalus István C0850, 151).

2. (kissé rég) ’〈külső megjelenést, kézírást stb.〉 szándékosan elváltoztat, felismerhetetlenné tesz vki’ ❖ Gloster és Buckingham rozsdás vértezetben s elferdítő öltözetben (1867 Szigligeti Ede ford.–Shakespeare CD11) | Az irást, habár elferditve volt is, rögtön fölismertem (1884 Szentpály Janka C3965, 43) | [Hilda az apja] háta mögé lopózott s két kezével befogta szemét. – Ki az? – kérdezte tőle, hangját elferdítve (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 117) | Városról városra bujdosik. Álruha, álszakáll, elferdített beszéd: mind csak azt a célt szolgálja, hogy megmentse puszta életét (1928 Szini Gyula CD10).

2a. ’〈(idegen nyelvű) szót, (beszéd)hangot stb.〉 nem helyesen ejt ki v. hibásan szólaltat meg, ill. 〈szóalakot, szöveget stb.〉 az eredeti v. a közmegegyezéses formától eltérve megváltoztat, eltorzít’ ❖ A fordítótól igen szerencsétlen gondolat volt […] egykét elferdített magyar közmondás, mint „kis cseberből nagy cseberbe”, „cseberből vederbe” helyett (1841 Bajza József C0717, 94) | a német, kivált a bécsi, […] nem képes d és t, b és p közt különbséget tenni, sőt még más betűket is legizetlenebbűl elferdit (1857 Széchenyi István CD1501) | Rútul danoltak. A nő el is ferdítette olykor a hangot (1913 Gárdonyi Géza C1850, 164) | [egyesek szerint] az arabok ferdítették el Egyiptom régi nevét és ebből származik a kopt elnevezés (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 94) | Elferdítve a klasszikus idézetet, azt mondhatom, hogy én semmiképpen nem temetni jöttem ide, de különösebben dicsérni sem akarom ezt a törvényjavaslatot (1993 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’〈vmely állítást, gondolatot stb.〉 eredeti értelméből (szándékosan) kiforgat, meghamisít vki v. vmi’ ❖ [az alperes] tagadja, hogy pártosan elhallgatta vagy elferdítette volna valamelly rész beszédét (1838 Kossuth Lajos CD32) | „Hallatlan vesztegetés” czím alatt jelent meg leirva az egész historia, persze elferditve (1872 Mikszáth Kálmán C3156, 171) | [a románok] a történt dolgokat előnyök kicsikarása és hangulatkeltés céljából tudatosan elferdítve és felfújva hozták az antant tudomására (1942 Bánlaky József CD16) | Az áldozat édesanyja szerint megrendezett gyilkosság történt, és a vizsgálat számtalan fontos tényt elhallgatott, illetve elferdített (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’eredeti jellegétől nemkívánatos módon eltérítve megváltoztat vmit, es. vkit’ ❖ a’ türelmetlenség’ ördögétül el nem ferditett és eredeti tisztaságban hűn megőrizett keresztény vallásnak alaptörvényeit, alapoktatásit [tekintsük mércének] (1841 Széchenyi István C3876, 177) | Művészetemet mint egy rablót nézem, ki anyámnak a természetnek karjaiból elragadt, s ölén annyira elferditett, hogy édesanyám többé rám nem ismer! (1845 Czakó Zsigmond C1225, 21) | az intézmények és emberek által elferdített erkölcsi rend miért bír mégis győzedelmeskedni? (1903 Ferenczi Zoltán CD55) | [a csapatkapitány szerint a sok vereség] elferdíti a jellemet, az ellentétek hamarabb csapnak át személyeskedésbe (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. elferdít · elferdit; ÉrtSz.; ÉKsz.

elferdít tárgyas ige 4b4
1.
〈egyenes állású, ill. szabályos alakú dolgot〉 ferdévé, ill. szabálytalanná tesz vki, vmi
Ha már a’ királyutcza kövezetét javitandják, kivánatos volna egyszersmind, hogy azon igen előretolakodó két ronda házat, melly a’ királyutcza szép egyenes vonalát annyira elferdíti, ’s a’ közlekedést olly rutul akadályozza, rendre igazitsák, belebb vigyék
(1843 Pesti Hírlap)
vigyázzunk, nehogy az ujjak elferditve varródjanak be [az attilába], mert különben még a darabot helyes állásából is kiforgatja
(1861 Jámbor Endre)
[a Vierwaldstätti-tó] alakja egy elferdített keresztéhez hasonló
(1926 RévaiNagyLex.)
[a köszvény] elferdíti az emberi végtagokat
(1931 Krúdy Gyula)
a százados felém fordította fejét, és elferdített szájjal ezt mondta: – A feleségem – s mutatott ujjal a nagy épület sarkára
(1964 Cseres Tibor)
1a. (rég)
elcsúfít, eltorzít vkit, vmit vmi(vel vki)
halvány beteges arcz, mellynek vonásait himlőhelyek ferditék el
(1845 Eötvös József)
[Erdődy Gábor egri püspök a templomot] téglarakássá változtatá, s még külsejét is holmi sárga-veres mázolással ferdité el
(1854 Magyarország és Erdély Képekben)
Jól meg volt rakva e nő keleti gyöngyökkel és ékszerekkel, de ezek még kirivóbban elferdítették
(1862 Bartalus István)
2. (kissé rég)
〈külső megjelenést, kézírást stb.〉 szándékosan elváltoztat, felismerhetetlenné tesz vki
Gloster és Buckingham rozsdás vértezetben s elferdítő öltözetben
(1867 Szigligeti Ede ford.Shakespeare)
Az irást, habár elferditve volt is, rögtön fölismertem
(1884 Szentpály Janka)
[Hilda az apja] háta mögé lopózott s két kezével befogta szemét. – Ki az? – kérdezte tőle, hangját elferdítve
(1925 Kosztolányi Dezső)
Városról városra bujdosik. Álruha, álszakáll, elferdített beszéd: mind csak azt a célt szolgálja, hogy megmentse puszta életét
(1928 Szini Gyula)
2a.
(idegen nyelvű) szót, (beszéd)hangot stb.〉 nem helyesen ejt ki v. hibásan szólaltat meg, ill. 〈szóalakot, szöveget stb.〉 az eredeti v. a közmegegyezéses formától eltérve megváltoztat, eltorzít
A fordítótól igen szerencsétlen gondolat volt […] egykét elferdített magyar közmondás, mint „kis cseberből nagy cseberbe”, „cseberből vederbe” helyett
(1841 Bajza József)
a német, kivált a bécsi, […] nem képes d és t, b és p közt különbséget tenni, sőt még más betűket is legizetlenebbűl elferdit
(1857 Széchenyi István)
Rútul danoltak. A nő el is ferdítette olykor a hangot
(1913 Gárdonyi Géza)
[egyesek szerint] az arabok ferdítették el Egyiptom régi nevét és ebből származik a kopt elnevezés
(1927 TolnaiÚjLex.)
Elferdítve a klasszikus idézetet, azt mondhatom, hogy én semmiképpen nem temetni jöttem ide, de különösebben dicsérni sem akarom ezt a törvényjavaslatot
(1993 Országgyűlési Napló)
2b.
〈vmely állítást, gondolatot stb.〉 eredeti értelméből (szándékosan) kiforgat, meghamisít vki v. vmi
[az alperes] tagadja, hogy pártosan elhallgatta vagy elferdítette volna valamelly rész beszédét
(1838 Kossuth Lajos)
„Hallatlan vesztegetés” czím alatt jelent meg leirva az egész historia, persze elferditve
(1872 Mikszáth Kálmán)
[a románok] a történt dolgokat előnyök kicsikarása és hangulatkeltés céljából tudatosan elferdítve és felfújva hozták az antant tudomására
(1942 Bánlaky József)
Az áldozat édesanyja szerint megrendezett gyilkosság történt, és a vizsgálat számtalan fontos tényt elhallgatott, illetve elferdített
(1995 Magyar Hírlap)
3.
eredeti jellegétől nemkívánatos módon eltérítve megváltoztat vmit, es. vkit
a’ türelmetlenség’ ördögétül el nem ferditett és eredeti tisztaságban hűn megőrizett keresztény vallásnak alaptörvényeit, alapoktatásit [tekintsük mércének]
(1841 Széchenyi István)
Művészetemet mint egy rablót nézem, ki anyámnak a természetnek karjaiból elragadt, s ölén annyira elferditett, hogy édesanyám többé rám nem ismer!
(1845 Czakó Zsigmond)
az intézmények és emberek által elferdített erkölcsi rend miért bír mégis győzedelmeskedni?
(1903 Ferenczi Zoltán)
[a csapatkapitány szerint a sok vereség] elferdíti a jellemet, az ellentétek hamarabb csapnak át személyeskedésbe
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. elferdít · elferdit; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások