elfogyaszt ts ige 5a2

1. (vál) ’〈ételt, italt, ill. abból bizonyos mennyiséget〉 megeszik v. megiszik, magához vesz’ ❖ Ha már ezen [ti. zsizsikes] ſzénát lasſanként a marhával meg-etetik, nagyobb réſzént a férgek el-fogyaſztatnak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 72) | ha isten éltet, azután is szándékozom esténkint a magam meszelyét elfogyasztani (1859 Arany János C1619, 141) | mától kezdve minden este elfogyasztok egy almát (1907 Gárdonyi Géza 9173005, 63) | nekilátott a kenyérnek. Alig öt perc alatt el is fogyasztotta (1983 Balla László 1010015, 75).

1a. (vál) ’〈vmely szokásos napi étkezését〉 elvégzi, elkölti’ ❖ az ebédet is elfogyasztották (1855 Vas Gereben C4375, 319) | a sakk mellett fogyasztották el ozsonnájukat is, vacsorájukat is (1901 A Vendéglős 2100001, 8) | a kutya, miután elfogyasztotta vacsoráját, éjjelre rendszeresen hazatért gazdájához (1955 Déry Tibor 2051030, 2) | [Söjtörön] divat volt vasárnap [...] kimenni a szőlőbe, két-három sógor-koma-szomszéd famíliával összeállva [...] elfogyasztani az ebédet, aztán a vacsorát, s úgy hazatérni (2000 Buza Péter CD36).

2. ’〈vmely anyagot, dolgot, ill. abból bizonyos mennyiséget〉 elhasznál, felhasznál’ ❖ könnyü őket [ti. a nagy testű vadkacsákat] célba venni még az olyan városi puskásnak is, aki tiz év alatt fogyasztván el száz töltényét, nem csoda, ha elszokott a kapásban lövéstől (1884 Vajda János 8503071, 80) | Éppen elég ceruzát fogyaszt el egy ilyen hosszabb gratuláció (1935 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309084, 67) | megint nincs olaj, doktor Mekalor [ti. az olajkályha] elfogyasztotta (1989 Bólya Péter 1023008, 147) | azzal, hogy hulladékot termelünk, amellett melléktermékként még elfogyasztunk egy csomó, nem újrahasznosuló energiát is (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’〈pénzt, időt, erőt stb. v. abból vmennyit〉 felhasznál, ill. felemészt’ ❖ Igen veſzedelmes vólt [a betegnél] az izzadáſt viſzſza verni, mert azt nyomba kvette a’ belſ réſzek meg-gyuladáſa, melly tſak hamar el-fogygyaſztá életét (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 298) | Betegség elfogyasztá testem’ iú erejét (1841 Eötvös József C1208, 286) | Az asszony sem aludt ezen az éjszakán s a néhány ébren átvergődött óra esztendőket fogyasztott el nyomoruságos életéből (1918 Kassák Lajos 9314001, 51) | [A bank szingapúri ügynöke] milliárdos nagyságrendű spekulációjával elfogyasztotta bankja alaptőkéjét, s az így menthetetlenül összeomlott (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. (tréf v. gúny) ’〈annak kif-ére, hogy vkit v. vmely testületet funkciójában alkalmatlannak talál, és megválik tőle〉’ ❖ [Franciaországban] a Harmadik Köztársaság száz-egynéhány kormányt fogyasztott el (1936 Márai Sándor 9421007, 88) | [a kormány] másfél év alatt elfogyasztott néhány szóvivőt (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az elmúlt öt évben öt elnököt elfogyasztott Országos Idegenforgalmi Hivatal (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’〈embert, állatot〉(tömegével) elpusztít, megöl’ ❖ [a] peſtis, az embereken és a’ barmokon, minden nyavalyák között leg-retteneteebb; és midön az egyſzer a’ nyájban kap, nagyobb réſzént meg-eméſzti és mind el-fogyaſztya (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 143) | a’ mellettök-lév tartományok-is ellenek támadván, ket gyakran nagyon meg-verték, el-is-fogyasztották (1801 Dugonics András C1459, 26) | Dissĭco [...] elfogyasztani, v. pusztítni; verthun (1818 Márton József¹ C3043, 892. hasáb) | [a medve] a’ népesb országokban ’s vidékeken régen elfogyasztatott már, s’ most többnyire a’ Lengyel, Cseh, Erdély, Magyar, és Németországi nagy erdőségekben találtatik (1829 Pák Dienes 8346009, 144) | Ő maga több törököt elfogyasztott, mint az egész görög harcz (1854 Jókai Mór C2245, 114).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elfogyaszthat

elfogyaszt tárgyas ige 5a2
1. (vál)
〈ételt, italt, ill. abból bizonyos mennyiséget〉 megeszik v. megiszik, magához vesz
Ha már ezen [ti. zsizsikes] ſzénát lasſanként a marhával meg-etetik, nagyobb réſzént a férgek el-fogyaſztatnak
(1780 Magyar Hírmondó)
ha isten éltet, azután is szándékozom esténkint a magam meszelyét elfogyasztani
(1859 Arany János)
mától kezdve minden este elfogyasztok egy almát
(1907 Gárdonyi Géza)
nekilátott a kenyérnek. Alig öt perc alatt el is fogyasztotta
(1983 Balla László)
1a. (vál)
〈vmely szokásos napi étkezését〉 elvégzi, elkölti
az ebédet is elfogyasztották
(1855 Vas Gereben)
a sakk mellett fogyasztották el ozsonnájukat is, vacsorájukat is
(1901 A Vendéglős)
a kutya, miután elfogyasztotta vacsoráját, éjjelre rendszeresen hazatért gazdájához
(1955 Déry Tibor)
[Söjtörön] divat volt vasárnap [...] kimenni a szőlőbe, két-három sógor-koma-szomszéd famíliával összeállva [...] elfogyasztani az ebédet, aztán a vacsorát, s úgy hazatérni
(2000 Buza Péter)
2.
〈vmely anyagot, dolgot, ill. abból bizonyos mennyiséget〉 elhasznál, felhasznál
könnyü őket [ti. a nagy testű vadkacsákat] célba venni még az olyan városi puskásnak is, aki tiz év alatt fogyasztván el száz töltényét, nem csoda, ha elszokott a kapásban lövéstől
(1884 Vajda János)
Éppen elég ceruzát fogyaszt el egy ilyen hosszabb gratuláció
(1935 Karinthy Frigyes ford.Milne)
megint nincs olaj, doktor Mekalor [ti. az olajkályha] elfogyasztotta
(1989 Bólya Péter)
azzal, hogy hulladékot termelünk, amellett melléktermékként még elfogyasztunk egy csomó, nem újrahasznosuló energiát is
(2000 Országgyűlési Napló)
2a.
〈pénzt, időt, erőt stb. v. abból vmennyit〉 felhasznál, ill. felemészt
Igen veſzedelmes vólt [a betegnél] az izzadáſt viſzſza verni, mert azt nyomba kvette a’ belſ réſzek meg-gyuladáſa, melly tſak hamar el-fogygyaſztá életét
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Betegség elfogyasztá testem’ iú erejét
(1841 Eötvös József)
Az asszony sem aludt ezen az éjszakán s a néhány ébren átvergődött óra esztendőket fogyasztott el nyomoruságos életéből
(1918 Kassák Lajos)
[A bank szingapúri ügynöke] milliárdos nagyságrendű spekulációjával elfogyasztotta bankja alaptőkéjét, s az így menthetetlenül összeomlott
(1995 Magyar Hírlap)
2b. (tréf v. gúny)
〈annak kif-ére, hogy vkit v. vmely testületet funkciójában alkalmatlannak talál, és megválik tőle〉
[Franciaországban] a Harmadik Köztársaság száz-egynéhány kormányt fogyasztott el
(1936 Márai Sándor)
[a kormány] másfél év alatt elfogyasztott néhány szóvivőt
(1995 Magyar Hírlap)
Az elmúlt öt évben öt elnököt elfogyasztott Országos Idegenforgalmi Hivatal
(1995 Magyar Hírlap)
3. (rég)
〈embert, állatot〉 (tömegével) elpusztít, megöl
[a] peſtis, az embereken és a’ barmokon, minden nyavalyák között leg-retteneteebb; és midön az egyſzer a’ nyájban kap, nagyobb réſzént meg-eméſzti és mind el-fogyaſztya
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
a’ mellettök-lév tartományok-is ellenek támadván, ket gyakran nagyon meg-verték, el-is-fogyasztották
(1801 Dugonics András)
Dissĭco [...] elfogyasztani, v.vagy pusztítni; verthun
(1818 Márton József¹)
[a medve] a’ népesb országokban ’s vidékeken régen elfogyasztatott már, s’ most többnyire a’ Lengyel, Cseh, Erdély, Magyar, és Németországi nagy erdőségekben találtatik
(1829 Pák Dienes)
Ő maga több törököt elfogyasztott, mint az egész görög harcz
(1854 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elfogyaszthat

Beállítások