elfuserált mn-i ign és mn (biz)

I. mn-i ign → elfuserál.

II. mn 12A

1. ’olyan 〈személy, nemzedék〉, aki v. amely nem olyan, mint amilyennek lennie kellene’ ❖ szomorúan látjuk, hogy a jövő lateinerei nagyon elfuserált, szerencsétlen emberek lesznek (1902 Ady Endre CD0801) | Az elfuserált iúság (1930 Budapesti Hírlap júl. 25. C4718, 4) | A Peterlében ezek járták a szambát, tengerentúli táncot tengerentúli zenére groteszk mozdulatokkal a füstben, haláltáncát egy elfuserált generációnak (1969 Domahidy András 1036005, 145) | Tulajdonképpen elfuserált nő vagyok (1992 Aradi Péter 2027032, 31) | Bill Clinton nem lesz olyan elfuserált demokrata, mint Jimmy Carter volt (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈a jelzett szóval együtt annak kif-ére, hogy vki emlékeztet az alaptagban megjelölt személyre, de annak csak sikerületlen mása〉’ ❖ láttam még néhányszor távolról néhai barátunkat, ezt az elfuserált Savonarolát (1957 Rónai Mihály András 9575003, 497) | A lány buja volt, könnyed, ha egy férfi tetszett neki, azzal le is feküdt. Ez az ember nem tetszett. „Elfuserált néger” (1988 Lengyel Péter 9397009, 462) | olyan volt Mama, mint egy elfuserált indián, valami régi sállal kötötte a fejére a tormalapit, azt mondta, jót tesz a fejfájásnak (2007 Józsa Márta 3150010, 984).

elfuserált melléknévi igenév és melléknév (biz)
I. melléknévi igenévelfuserál
II. melléknév 12A
1.
olyan 〈személy, nemzedék〉, aki v. amely nem olyan, mint amilyennek lennie kellene
szomorúan látjuk, hogy a jövő lateinerei nagyon elfuserált, szerencsétlen emberek lesznek
(1902 Ady Endre)
Az elfuserált iúság
(1930 Budapesti Hírlap júl. 25.)
A Peterlében ezek járták a szambát, tengerentúli táncot tengerentúli zenére groteszk mozdulatokkal a füstben, haláltáncát egy elfuserált generációnak
(1969 Domahidy András)
Tulajdonképpen elfuserált nő vagyok
(1992 Aradi Péter)
Bill Clinton nem lesz olyan elfuserált demokrata, mint Jimmy Carter volt
(1994 Magyar Hírlap)
2.
〈a jelzett szóval együtt annak kif-ére, hogy vki emlékeztet az alaptagban megjelölt személyre, de annak csak sikerületlen mása〉
láttam még néhányszor távolról néhai barátunkat, ezt az elfuserált Savonarolát
(1957 Rónai Mihály András)
A lány buja volt, könnyed, ha egy férfi tetszett neki, azzal le is feküdt. Ez az ember nem tetszett. „Elfuserált néger”
(1988 Lengyel Péter)
olyan volt Mama, mint egy elfuserált indián, valami régi sállal kötötte a fejére a tormalapit, azt mondta, jót tesz a fejfájásnak
(2007 Józsa Márta)

Beállítások