elhárítás fn 4A

1. ’az elhárít igével kifejezett cselekvés’ ❖ további kárnak el-hárítása végett minden gazda a szántó földjeit [...] fel-szántsa (1780 Magyar Hírmondó C0268, 587).

2. (Kat) ’katonai támadások megakadályozását, kivédését végző katonai alakulat(ok összessége), ill. annak feladatköre, tevékenysége’ ❖ [Az idei angol hadgyakorlaton] különös figyelmet szentelnek a légi elhárítás problémájának (1925 Budapesti Hírlap máj. 20. C4713, 4) | [Sopronban] a támadók megzavarása egyre inkább csak a földi elhárításra várt, a légtér az év [ti. 1944] végére teljesen az angolszászok uralma alá került (1965 Lovas Gyula CD52) | részben a rossz idő, részben az erős elhárítás okozott gondot (és veszteségeket) a támadóknak (1994 Hárs József CD52).

3. (Pol) ’ellenséges hírszerző v. más titkos tevékenység felderítésére és kivédésére létrehozott állami szervezet, ill. annak feladatköre, tevékenysége’ ❖ A kémek alattomos, földalatti munkájával szemben [...] az egész polgárságnak, az otthon minden egyes tagjának kell részt vállalnia az elhárítás állandó figyelmet és fegyelmet igénylő munkájában (1942 Népszava szept. 15. C7510, 7) | A német elhárításnak pontos értesülései voltak „Niki” [ti. iabb Horthy Miklós] náciellenes kijelentéseiről (1984 Vigh Károly 1162002, 258) | [Medgyessy Péter] visszautasította, hogy ügynök lett volna. Utalt arra is, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a III/III-as csoport ügynökei (belső elhárítás), és a III/II-es (külső elhárítás) „szakemberei” közé (2002 Utolsó Figyelmeztetés 3331001, 4).

4. (Pszich) ’tudattalanul v. akaratlanul működésbe lépő, a valóság megismerését befolyásoló lelki folyamat, művelet (vmelyik formája), amelynek segítségével az egyén védi magát a számára elviselhetetlen, szorongáskeltő v. társadalmilag kínos élmények közvetlen hatásától’ ❖ A kínos feszültségek csökkentésére, az azonnaliság megkerülésére irányuló belső folyamat az elhárítás (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 103) | az elviselhetetlenül nyomasztó élményanyag elhárítás tárgya lesz, a gyászt kísérő agresszív indulatok kitolódnak és projiciálódnak, és az énfejlődés átmenetileg elakad (1984 Vikár György 1164002, 115) | Primitívebb, ill. a személyiségfejlődés korábbi időszakához kapcsolt elhárítások pl. a tagadás, a primitív projekció v. az introjekció. Fejlettebb, a személyiségfejlődés során később megjelenő elhárítások pl. az elfojtás, a racionalizáció v. az identifikáció (1997 PedagógiaiLex. C6809, 345).

Ö: hiba~, kém~, lég~, terror~, zavar~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. háramlik; ÉKsz.; SzT.

elhárítás főnév 4A
1.
az elhárít igével kifejezett cselekvés
további kárnak el-hárítása végett minden gazda a szántó földjeit [...] fel-szántsa
(1780 Magyar Hírmondó)
2. (Kat)
katonai támadások megakadályozását, kivédését végző katonai alakulat(ok összessége), ill. annak feladatköre, tevékenysége
[Az idei angol hadgyakorlaton] különös figyelmet szentelnek a légi elhárítás problémájának
(1925 Budapesti Hírlap máj. 20.)
[Sopronban] a támadók megzavarása egyre inkább csak a földi elhárításra várt, a légtér az év [ti. 1944] végére teljesen az angolszászok uralma alá került
(1965 Lovas Gyula)
részben a rossz idő, részben az erős elhárítás okozott gondot (és veszteségeket) a támadóknak
(1994 Hárs József)
3. (Pol)
ellenséges hírszerző v. más titkos tevékenység felderítésére és kivédésére létrehozott állami szervezet, ill. annak feladatköre, tevékenysége
A kémek alattomos, földalatti munkájával szemben [...] az egész polgárságnak, az otthon minden egyes tagjának kell részt vállalnia az elhárítás állandó figyelmet és fegyelmet igénylő munkájában
(1942 Népszava szept. 15.)
A német elhárításnak pontos értesülései voltak „Niki” [ti. iabb Horthy Miklós] náciellenes kijelentéseiről
(1984 Vigh Károly)
[Medgyessy Péter] visszautasította, hogy ügynök lett volna. Utalt arra is, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a III/III-as csoport ügynökei (belső elhárítás), és a III/II-es (külső elhárítás) „szakemberei” közé
(2002 Utolsó Figyelmeztetés)
4. (Pszich)
tudattalanul v. akaratlanul működésbe lépő, a valóság megismerését befolyásoló lelki folyamat, művelet (vmelyik formája), amelynek segítségével az egyén védi magát a számára elviselhetetlen, szorongáskeltő v. társadalmilag kínos élmények közvetlen hatásától
A kínos feszültségek csökkentésére, az azonnaliság megkerülésére irányuló belső folyamat az elhárítás
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
az elviselhetetlenül nyomasztó élményanyag elhárítás tárgya lesz, a gyászt kísérő agresszív indulatok kitolódnak és projiciálódnak, és az énfejlődés átmenetileg elakad
(1984 Vikár György)
Primitívebb, ill.illetve a személyiségfejlődés korábbi időszakához kapcsolt elhárítások pl.például a tagadás, a primitív projekció v.vagy az introjekció. Fejlettebb, a személyiségfejlődés során később megjelenő elhárítások pl.például az elfojtás, a racionalizáció v.vagy az identifikáció
(1997 PedagógiaiLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. háramlik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások