elhasal tn ige 1a

1. (biz) ’〈ember, es. állat〉 hasra esik, hasra esve elvágódik, elterül (vhol)’ ❖ [a részeg rabszolga] danol és kecsketáncot jár, a gyerekek csúfolják, s mikor el-elhasal, nagy visítással kacagnak fölötte (1886 Jókai Mór CD18) | A csere szélén megvillan a róka vöröses bundája, tüzet okád feléje a legközelebb álló vadász fegyvere; a róka elhasal a havon (1894 Bársony István C0838, 129) | [Pinokkió] futni akart, de csak támolygott, kettőt-hármat botlott, és teljes hosszában elhasalt a földön (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 25) | Látta a rozsnyói vasúti restiben elhasalni részegen (1981 Grendel Lajos 1060002, 100).

1a. ’〈ember v. állat〉 hasra veti magát(, hogy ne látszódjék), ill. elnyúlva hason fekszik (vhol)’ ❖ [nem messze a kisbérestől] nehány jármos ökör kérődzik elhasalván a mezőn (1856 Vas Gereben C4376, 32) | ajánlható a vadásznak, hogy vagy a fűben vagy bokor mögött hasaljon el, miután a farkas magasabban szokta meg az embert, s igy gyanu nélkül üget feléje (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 8) | a [fáradt] kutyák nyelvüket kiöltve hasaltak el egykedvűen a porban uruk lábai előtt (1920 Laczkó Géza CD10) | [a tank] elcsikordul-eldübörög, közben szórja hátrafelé a golyót. Katonai tréning vagy életösztön, hogy elhasalunk (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 36) | elhasalva a fűben, kezünkben tintaceruza és kockás füzet, s elmerülten lestük, milyen rendszámokat látunk a különféle autókon, hogy aztán listát készítsünk (1995 Népszava aug. 22. C7460, 6).

1b. (ritk) ’hosszan elnyúlva helyezkedik el vhol vmi’ ❖ A kunyhó háta mögött egy háromszögletes, szalmafödelű ól hasalt el hosszában (1873 Athenaeum C0028, 172) | a cukorgyár cselédek lakásává szabdalta szét az alacsony, hosszan elhasaló épületet (1956 Urbán Ernő C0091, 833) | [a kocsi] a jó 30 méter magas cementsilók ikersorának vastag, messzire elhasaló árnyékában fut (1962 Népszabadság okt. 4. C4814, 6).

2. (biz) ’〈személy, csapat〉 versengésben kudarcot vall, veszít’ ❖ a választás bolond esélyei a mik által a legrátermettebb ember is nevetségesen elhasal (1889 Bartók Lajos C0867, 5) | a nyírbátori kerületben csaknem elhasalt a jelöltünk (1931 Krúdy Gyula CD54) | Elhasalt a Fradi a Tatabánya elleni mérkőzésen (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Isk, biz) ’〈tanuló〉(vizsgán) megbukik’ ❖ az alapvizsgán Csuful elhasaltam (1878 Jogászhumor C2226, 136) | az érettségin elhasaltam algebrából (1921 Schöpflin Aladár CD10) | Három-négyszer is elhasalt a gimnáziumban, mire a [...] gazdasági középiskolát a figyelmébe ajánlotta valaki (1956 Urbán Ernő C0091, 846) | elhasal biz megbukik (diák) (1998 Kövecses Zoltán C6262, 77).

2b. (biz) ’〈vmely megnyilatkozás, cselekedet〉 kudarcba fullad, elbukik’ ❖ a védő beszéd elhasalt, a tanárt felmentették, a „csaló” Aba grófon száradt (1884 Bródy Sándor C1199, 172) | a legmélyebben járó irodalmi s filozófiai gondolat is elhasal, ha nem a kellő formákban kerül a színházi közönség elé (1908 Lengyel Menyhért CD10) | Nyolc „sikerre” pályázó darab közül csunyán elhasal hat, míg kettő valóban „beüt” (1928 Kárpáti Aurél CD10) | az emberi tényezőn a milliárdos értékű védelem is elhasalhat (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

elhasal tárgyatlan ige 1a
1. (biz)
〈ember, es. állat〉 hasra esik, hasra esve elvágódik, elterül (vhol)
[a részeg rabszolga] danol és kecsketáncot jár, a gyerekek csúfolják, s mikor el-elhasal, nagy visítással kacagnak fölötte
(1886 Jókai Mór)
A csere szélén megvillan a róka vöröses bundája, tüzet okád feléje a legközelebb álló vadász fegyvere; a róka elhasal a havon
(1894 Bársony István)
[Pinokkió] futni akart, de csak támolygott, kettőt-hármat botlott, és teljes hosszában elhasalt a földön
(1967 Rónay György ford.Collodi)
Látta a rozsnyói vasúti restiben elhasalni részegen
(1981 Grendel Lajos)
1a.
〈ember v. állat〉 hasra veti magát(, hogy ne látszódjék), ill. elnyúlva hason fekszik (vhol)
[nem messze a kisbérestől] nehány jármos ökör kérődzik elhasalván a mezőn
(1856 Vas Gereben)
ajánlható a vadásznak, hogy vagy a fűben vagy bokor mögött hasaljon el, miután a farkas magasabban szokta meg az embert, s igy gyanu nélkül üget feléje
(1870 Vadász- és Versenylap)
a [fáradt] kutyák nyelvüket kiöltve hasaltak el egykedvűen a porban uruk lábai előtt
(1920 Laczkó Géza)
[a tank] elcsikordul-eldübörög, közben szórja hátrafelé a golyót. Katonai tréning vagy életösztön, hogy elhasalunk
(1978 Kabdebó Tamás)
elhasalva a fűben, kezünkben tintaceruza és kockás füzet, s elmerülten lestük, milyen rendszámokat látunk a különféle autókon, hogy aztán listát készítsünk
(1995 Népszava aug. 22.)
1b. (ritk)
hosszan elnyúlva helyezkedik el vhol vmi
A kunyhó háta mögött egy háromszögletes, szalmafödelű ól hasalt el hosszában
(1873 Athenaeum)
a cukorgyár cselédek lakásává szabdalta szét az alacsony, hosszan elhasaló épületet
(1956 Urbán Ernő)
[a kocsi] a jó 30 méter magas cementsilók ikersorának vastag, messzire elhasaló árnyékában fut
(1962 Népszabadság okt. 4.)
2. (biz)
〈személy, csapat〉 versengésben kudarcot vall, veszít
a választás bolond esélyei a mik által a legrátermettebb ember is nevetségesen elhasal
(1889 Bartók Lajos)
a nyírbátori kerületben csaknem elhasalt a jelöltünk
(1931 Krúdy Gyula)
Elhasalt a Fradi a Tatabánya elleni mérkőzésen
(1999 Magyar Hírlap)
2a. (Isk, biz)
〈tanuló〉 (vizsgán) megbukik
az alapvizsgán Csuful elhasaltam
(1878 Jogászhumor)
az érettségin elhasaltam algebrából
(1921 Schöpflin Aladár)
Három-négyszer is elhasalt a gimnáziumban, mire a [...] gazdasági középiskolát a figyelmébe ajánlotta valaki
(1956 Urbán Ernő)
elhasal bizbizalmas megbukik (diák)
(1998 Kövecses Zoltán)
2b. (biz)
〈vmely megnyilatkozás, cselekedet〉 kudarcba fullad, elbukik
a védő beszéd elhasalt, a tanárt felmentették, a „csaló” Aba grófon száradt
(1884 Bródy Sándor)
a legmélyebben járó irodalmi s filozófiai gondolat is elhasal, ha nem a kellő formákban kerül a színházi közönség elé
(1908 Lengyel Menyhért)
Nyolc „sikerre” pályázó darab közül csunyán elhasal hat, míg kettő valóban „beüt”
(1928 Kárpáti Aurél)
az emberi tényezőn a milliárdos értékű védelem is elhasalhat
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások