elhasonulás fn 4A (Nyelvt)

’az a hangtani jelenség, amelynek során vmely hangsorban két azonos v. vmely szempontból hasonló hang egyikét a másiktól (nagyobb mértékben) különböző hang váltja fel; disszimiláció’ ❖ [a nyelv az] érintkező szótagokban két, eggyazon mássalhangzó közül, kivált ha ez a hang az r, az eggyiket l hangra változtatja át. Ilyen elhasonulás példái: ném. pranger: magy. pelengér, ném. barbier: magy. borbély (1895 Szarvas Gábor C5958, 285) | [gyermeknyelvi szótorzítás példájaként:] elhasonulás (a szó eredeti beszédhangját egy másikra cseréli, bár mindkettő ejtésére képes): piszta ’puszta’, söpörek ’söpörök’ stb. (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | elhasonulás, disszimiláció <lat.>: [...] két azonos v. nagyon hasonló mássalhangzó közül az egyiknek a minősége több képzőmozzanat tekintetében megváltozik. Pl. háss>hárs; Venecce>Venence>Velence (1998 MagyarNagyLex. C5820, 221).

elhasonulás főnév 4A (Nyelvt)
az a hangtani jelenség, amelynek során vmely hangsorban két azonos v. vmely szempontból hasonló hang egyikét a másiktól (nagyobb mértékben) különböző hang váltja fel; disszimiláció
[a nyelv az] érintkező szótagokban két, eggyazon mássalhangzó közül, kivált ha ez a hang az r, az eggyiket l hangra változtatja át. Ilyen elhasonulás példái: ném.német pranger: magy.magyar pelengér, ném.német barbier: magy.magyar borbély
(1895 Szarvas Gábor)
[gyermeknyelvi szótorzítás példájaként:] elhasonulás (a szó eredeti beszédhangját egy másikra cseréli, bár mindkettő ejtésére képes): piszta ’puszta’, söpörek ’söpörök’ stb.és a többi
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
elhasonulás, disszimiláció <lat.latin>: [...] két azonos v.vagy nagyon hasonló mássalhangzó közül az egyiknek a minősége több képzőmozzanat tekintetében megváltozik. Pl.például háss>hárs; Venecce>Venence>Velence
(1998 MagyarNagyLex.)

Beállítások