elhantol ts ige 1a

1. ’〈halott személyt, ritk. elpusztult állatot〉(sír)gödörbe helyezve, rá földet szórva (és fölé sírhantot emelve) eltemet (vhova v. vhol)’ ❖ elhantolja áldozatját [az őr] (1843 Garay János C1812, 248) | [Vukovics Sebő] utolsó óhajtása az volt, hogy magyar földön temessék el, s mint volt beregszói birtokost és kegyurat a beregszói görög keleti temetőben hantolták el (1913 e. Magyar írók élete CD27) | A lovat hantoljátok el, mert derék állat volt, hűségesen szolgált (1921 Hajnik Miklós CD10) | Sikorski tábornoknak a hamvait hantolták el abba a földbe, amelynek szabadságáért és jövőjéért küzdött élete utolsó percéig (1994 Szokolay Katalin CD17).

1a. ’〈koporsót〉 sírgödörbe lebocsát és rászórt földdel betakar’ ❖ Mikor a koporsót elhantolták, valami meghatottságot érzett és sikerült néhány könnyet kipréselnie (1924 Havas András Károly CD10) | A szertartás a temetőben folytatódott, melynek részeként a hívek elmondták a hiszekegyet, halottas énekeket énekeltek, miközben a koporsót a sírba engedték, majd elhantolták (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

1b. ’〈sírgödröt〉 földdel kitöltve betemet’ ❖ azt a gödröt akár már el is hantolhatják fölötte (1885 Kabos Ede C2465, 61) | Emília a mákfejes babát helyezte a koporsóba, amikor újra elhantolták a gödröt a kert végében (1917 Krúdy Gyula CD54).

2. (gödörbe helyezve) rászórt földdel betakar, elás (vhova) vmit’ ❖ a keleti és északi most bokorral benőtt oldal tetőormán még jelenleg is meg vannak 2–3 láb magasságban, itt-ott elhantolva, a válogatott lapos kövekből forró mészszel bonthatlan szilárdul épült alapfalak (1868 Orbán Balázs CD22) | egy szekér lopott kőszenet hantoltak el (1882 Lauka Gusztáv C2891, 65) | A monda szerint Nápoly városát egy tojásra alapították, azaz tojást hantoltak el a falak alapjába (1894 PallasLex. CD02) | Pusztulás esetén egyszerű homorítással szaporítottak, azaz egy vesszőt lehajtottak a szomszédos tőkéről, elhantolták, majd később a hajtást elvágva az új tő önálló életet kezdett (1995 Természet Világa CD50).

3. ’〈vmely folyamatot v. időszakot〉 végérvényesen lezár’ ❖ A Rákóczyakkal, Savoyai Jenővel egy nagy korszak lett befejezve, s hogy az utolsó nagy alakja se maradjon fel az elhantolt korszaknak, egy év múlva utánuk dűlt maga III. Károly római császár is (1860 Jókai Mór CD18) | „[…] égessétek el a vétkes bankjegyeket a nevekkel együtt, a százmilliót írjátok veszteségül a liga kontójára”. S ezzel el lett hantolva – a borzadalmas rémper (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Lánnyá vedlett vissza, múltját teljesen elhantolta (1965 Kovács Kálmán CD53).

4. (ritk) ’lemondva róla feledtetni akar vmit’ ❖ Hruscsov elítéli az amerikai halogató politikát, amely arra irányul, hogy „elhantolják az öthatalmi kormányfői találkozó mielőbbi összehívására vonatkozóan már létrejött megegyezést. […]” (1958 Esti Hírlap júl. 30. C0122, 5) | Még nem hantolnám el az autópálya építést, a tervezett új útszakaszok egy része bizonyosan megépül (2000 Figyelő CD2601).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elhantol tárgyas ige 1a
1.
〈halott személyt, ritk. elpusztult állatot〉 (sír)gödörbe helyezve, rá földet szórva (és fölé sírhantot emelve) eltemet (vhova v. vhol)
elhantolja áldozatját [az őr]
(1843 Garay János)
[Vukovics Sebő] utolsó óhajtása az volt, hogy magyar földön temessék el, s mint volt beregszói birtokost és kegyurat a beregszói görög keleti temetőben hantolták el
(1913 e. Magyar írók élete)
A lovat hantoljátok el, mert derék állat volt, hűségesen szolgált
(1921 Hajnik Miklós)
Sikorski tábornoknak a hamvait hantolták el abba a földbe, amelynek szabadságáért és jövőjéért küzdött élete utolsó percéig
(1994 Szokolay Katalin)
1a.
〈koporsót〉 sírgödörbe lebocsát és rászórt földdel betakar
Mikor a koporsót elhantolták, valami meghatottságot érzett és sikerült néhány könnyet kipréselnie
(1924 Havas András Károly)
A szertartás a temetőben folytatódott, melynek részeként a hívek elmondták a hiszekegyet, halottas énekeket énekeltek, miközben a koporsót a sírba engedték, majd elhantolták
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
1b.
〈sírgödröt〉 földdel kitöltve betemet
azt a gödröt akár már el is hantolhatják fölötte
(1885 Kabos Ede)
Emília a mákfejes babát helyezte a koporsóba, amikor újra elhantolták a gödröt a kert végében
(1917 Krúdy Gyula)
2.
(gödörbe helyezve) rászórt földdel betakar, elás (vhova) vmit
a keleti és északi most bokorral benőtt oldal tetőormán még jelenleg is meg vannak 2–3 láb magasságban, itt-ott elhantolva, a válogatott lapos kövekből forró mészszel bonthatlan szilárdul épült alapfalak
(1868 Orbán Balázs)
egy szekér lopott kőszenet hantoltak el
(1882 Lauka Gusztáv)
A monda szerint Nápoly városát egy tojásra alapították, azaz tojást hantoltak el a falak alapjába
(1894 PallasLex.)
Pusztulás esetén egyszerű homorítással szaporítottak, azaz egy vesszőt lehajtottak a szomszédos tőkéről, elhantolták, majd később a hajtást elvágva az új tő önálló életet kezdett
(1995 Természet Világa)
3.
〈vmely folyamatot v. időszakot〉 végérvényesen lezár
A Rákóczyakkal, Savoyai Jenővel egy nagy korszak lett befejezve, s hogy az utolsó nagy alakja se maradjon fel az elhantolt korszaknak, egy év múlva utánuk dűlt maga III. Károly római császár is
(1860 Jókai Mór)
[…] égessétek el a vétkes bankjegyeket a nevekkel együtt, a százmilliót írjátok veszteségül a liga kontójára”. S ezzel el lett hantolva – a borzadalmas rémper
(1872–1874 Jókai Mór)
Lánnyá vedlett vissza, múltját teljesen elhantolta
(1965 Kovács Kálmán)
4. (ritk)
lemondva róla feledtetni akar vmit
Hruscsov elítéli az amerikai halogató politikát, amely arra irányul, hogy „elhantolják az öthatalmi kormányfői találkozó mielőbbi összehívására vonatkozóan már létrejött megegyezést. […]
(1958 Esti Hírlap júl. 30.)
Még nem hantolnám el az autópálya építést, a tervezett új útszakaszok egy része bizonyosan megépül
(2000 Figyelő)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások