elhódít ts ige 4a4

1. ’〈vmely országtól területet〉 erőszakkal, fegyveres erővel elvesz’ ❖ a brenóci hat hegy közötti tér, melyet még Zobor és Gelu idejében hódított el buzogányviselő Marót ős (1856 Jókai Mór CD18) | Németország, amikor az imperialista háborúra felkészült, Angliától, Franciaországtól gyarmatokat akart elhódítani (1948 A Szovjetunió Kommunista Pártjának története C5270, 172) | Tamar [grúz] királynő sikeres hadjáratokat folytatott a törökök és a perzsák ellen, és a Fekete-tenger déli partvidékén Bizánctól is jelentős területeket hódított el (1991 Bíró Margit CD17).

1a. ’〈az ember által még használatba nem vett területből egy darabot〉 annak használatbavételével v. megművelésével birtokba vesz’ ❖ A tulajdonos kényszerítve látta magát a karcsú kioszk üveg falain kivül még a sétatérből egy jó darabot elhódítani magának (1869 Toldy István 8482003, 28) | a Karszt sivár kővilágából 1882 óta évek fáradsága, gondja és tömérdek áldozat árán ő [ti. a főherceg] hódította el magának ezt a földdarabot és ő ápolja itt kertészkedő kezével a délszaki növényzetet (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [területet,] amelyet Hollandia hódított el a tengertől (1942 Mendöl Tibor CD43) | Természetes élettereiket egyre inkább elhódítja előlük [ti. a vándormadarak elől] az ember (2000 Hárs József CD36).

1b. ’〈növények v. kártevők sokasága, ill. víz vmely területből egy darabot〉 terjedve elfoglal’ ❖ [a majom füge] gyökeret hajt minden ágból, ahány gallya, annyi törzse, míg beépíti, áthidalja sugárkarcsú oszlopaival, s betakarja egyetlen, különválaszthatlan lombpadmalyával a vizek országát, s elhódítja azt a mindig terjedő föld birodalmának (1870 Jókai Mór CD18) | [a] Francziaországban oly irgalmatlanúl pusztított phylloxera már a mi szőleinkben is garázdálkodik s mind több-több tért hódít el a mivelhető területből (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a mai Dél-Mezopotámia helyét körülbelül Bagdad magasságáig a Perzsa-öböl foglalta el. Ez a körülmény magyarázza, hogy azon az áradmányos területen, amelyet a Tigris és Eufrát, valamint a keletről jövő Kerha és Kárun hódítottak el a Perzsa-öböltől, a régibb kőkorszakból származó eszközök nem kerültek napvilágra (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | A dús mocsári vegetáció a tenger alá került, ahol rárakódott az agyagos-homokos hordalék, majd újra kiemelkedett, megint elhódította a területet a növényzet, ami ismét a tenger alá került (2003 Természet Világa CD50).

2. (túlzó) ’ügyességgel v. ügyeskedéssel megszerez (vhonnan, vmitől, vkitől v. vki elől) vmit’ ❖ szegény egy csipetnyi tubákot szorongatott ott, amit az őrmester piksziséből sikerült elhódítania, elviendő azt magával vigasztalásul a szomorú fogságba (1873 Mikszáth Kálmán CD04) | [A nagy bukó a varjaktól] sokszor erőszakkal hódítja el a fészket (1899 Chernel István CD34) | Csak ne hóditaná el előlük valami pénzember [a kiszemelt házat]! (1906 Ambrus Zoltán C0591, 330) | gróf Ráday Gedeon a mandátumot is elhódítja tőle [ti. Degré Alajostól] (1965 Nagy Miklós CD53).

2a. ’〈lehetőséget, teret〉(piaci) versenyben elvesz, elvon vmitől vmi’ ❖ A régi iber nyelvből csak egyes szók, jobbára helynevek és személynevek jutottak reánk. Az ujabb bászk nyelvtől sok tért elhódított a spanyol és francia (1893 PallasLex. CD02) | A közlekedési eszközök fejlődtével az alpesi tartományok, majd pedig a külföld dús érczei a szegényebb morva érczekkel versenyre kelvén, ezek piaczait elhódították (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | egy-egy ilyen útkereső regény, a hagyományos polgári regénytől nem tudta elhódítani a teret (1956 Bajomi Lázár Endre 2005089, 814) | A fémek – bár a műanyagok mind nagyobb területeket hódítanak el – még ma is a legfontosabb szerkezeti anyagai a gyakorlati életnek (2002 Tőkés Béla–Dónáth-Nagy Gabriella 3326002, 212).

2b. ’〈vmely helyezést, díjat〉 küzdelemben megszerez, elnyer’ ❖ A magyar atléták csak négy első helyet szereztek, de második és harmadik helyet egyedül annyit hódítottak el, mint az olaszok és a csehszlovákok együttvéve (1949 Szabad Nép szept. 1. C4872, 1) | A spanyol kupát 23 ízben hódították el a piros-kék csíkos mezes barcelonaiak (1990 Tények könyve CD37).

3. ’elidegenítve vkitől v. vmitől a maga számára megnyer vkit vki, vmi’ ❖ Sokat tudsz fetsegni majd el ámitottál Szép mesterségedről sokat állitottál Egy kitsibe múlt hogy el nem hóditottál (1780 e. Protestáns iskoladrámák 7467001, 246) | látván, hogy a drágán összeharácsolt Lelkeket egy pár szó elhódította, haraggal Félre vonúlának (1845 Arany János CD01) | [az új borbély] félő, hogy el fogja hódítani a régi kuncsaftot… (1911 Móricz Zsigmond CD10) | a 60-as években, amikor a hivatalos politika zöld utat nyitott a dzsesszművészetnek, a közönség zömét elhódította a váratlanul megjelenő beatmozgalom (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

3a. (kissé rég) ’szerelmét, vonzalmát megnyerve meghódít, rabul ejt vkit’ ❖ Arſátzes volt minden bizonnyal az, [...] a’ ki Statira ſzivét egéſzen el hóditotta volt magának (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 91) | [vannak nők, akik] minden férfit el tudnak hódítani, de egyet sem boldogítani (1856 Vajda János C4647, 106) | Már tíz Viktória-aranyat ígértem Szilveszternek, ha e szentimentális nők közül egyiket vagy másikat elhódítja (1917 Krúdy Gyula CD54).

3b. ’maga iránt szerelmet, vonzalmat keltve elszeret, elcsábít vkitől vkit’ ❖ Oh! de a Szerencse, Az korcs, az átvált, s elhódítva tőled János királylyal fajtalankodik (1867 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | mint a legtöbb fiatalabb leánytestvér, nagy hajlamot érzett magában arra, hogy elhóditsa nénje udvarlóját (1892 Herczeg Ferenc C2069, 170) | Senki sem akarta elhóditani ő előle [a lányt]! (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 256) | Ha egy férfi megtetszett neki, nem csinált belőle titkot: talán elhódította egy asszonytól, de sohasem lopta el (1962 Domahidy Miklós 1035001, 189).

4. (rég) ’rabul ejt, hatalmába kerít vkit, vmit vmi’ ❖ A’ feredés, haj fodoritás [...] a’ hivalkodáſnak mind meg meg [!] annyi változáſai voltanak, mellyek minden érzékenſégeit el hoditották (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel C0805, 277) | Az édes lév [ti. a bor] ket úgy el-hódította Hogy bóldognak magát mind kett tartotta (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 83) | Egy ékes virágot látnak szép szinében, Mellynek sárgasága el hódit szemeket (1792 Sándor István ford.–Ovidius C3668, 135) | Nem múló gyönyör volt nála e szerelem, hanem romboló szenvedély, mely egész lelkét elhódítá (1893 Jókai Mór CD18).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elhódít tárgyas ige 4a4
1.
〈vmely országtól területet〉 erőszakkal, fegyveres erővel elvesz
a brenóci hat hegy közötti tér, melyet még Zobor és Gelu idejében hódított el buzogányviselő Marót ős
(1856 Jókai Mór)
Németország, amikor az imperialista háborúra felkészült, Angliától, Franciaországtól gyarmatokat akart elhódítani
(1948 A Szovjetunió Kommunista Pártjának története)
Tamar [grúz] királynő sikeres hadjáratokat folytatott a törökök és a perzsák ellen, és a Fekete-tenger déli partvidékén Bizánctól is jelentős területeket hódított el
(1991 Bíró Margit)
1a.
〈az ember által még használatba nem vett területből egy darabot〉 annak használatbavételével v. megművelésével birtokba vesz
A tulajdonos kényszerítve látta magát a karcsú kioszk üveg falain kivül még a sétatérből egy jó darabot elhódítani magának
(1869 Toldy István)
a Karszt sivár kővilágából 1882 óta évek fáradsága, gondja és tömérdek áldozat árán ő [ti. a főherceg] hódította el magának ezt a földdarabot és ő ápolja itt kertészkedő kezével a délszaki növényzetet
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[területet,] amelyet Hollandia hódított el a tengertől
(1942 Mendöl Tibor)
Természetes élettereiket egyre inkább elhódítja előlük [ti. a vándormadarak elől] az ember
(2000 Hárs József)
1b.
〈növények v. kártevők sokasága, ill. víz vmely területből egy darabot〉 terjedve elfoglal
[a majom füge] gyökeret hajt minden ágból, ahány gallya, annyi törzse, míg beépíti, áthidalja sugárkarcsú oszlopaival, s betakarja egyetlen, különválaszthatlan lombpadmalyával a vizek országát, s elhódítja azt a mindig terjedő föld birodalmának
(1870 Jókai Mór)
[a] Francziaországban oly irgalmatlanúl pusztított phylloxera már a mi szőleinkben is garázdálkodik s mind több-több tért hódít el a mivelhető területből
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a mai Dél-Mezopotámia helyét körülbelül Bagdad magasságáig a Perzsa-öböl foglalta el. Ez a körülmény magyarázza, hogy azon az áradmányos területen, amelyet a Tigris és Eufrát, valamint a keletről jövő Kerha és Kárun hódítottak el a Perzsa-öböltől, a régibb kőkorszakból származó eszközök nem kerültek napvilágra
(1935 Hóman Bálint munkái)
A dús mocsári vegetáció a tenger alá került, ahol rárakódott az agyagos-homokos hordalék, majd újra kiemelkedett, megint elhódította a területet a növényzet, ami ismét a tenger alá került
(2003 Természet Világa)
2. (túlzó)
ügyességgel v. ügyeskedéssel megszerez (vhonnan, vmitől, vkitől v. vki elől) vmit
szegény egy csipetnyi tubákot szorongatott ott, amit az őrmester piksziséből sikerült elhódítania, elviendő azt magával vigasztalásul a szomorú fogságba
(1873 Mikszáth Kálmán)
[A nagy bukó a varjaktól] sokszor erőszakkal hódítja el a fészket
(1899 Chernel István)
Csak ne hóditaná el előlük valami pénzember [a kiszemelt házat]!
(1906 Ambrus Zoltán)
gróf Ráday Gedeon a mandátumot is elhódítja tőle [ti. Degré Alajostól]
(1965 Nagy Miklós)
2a.
〈lehetőséget, teret〉 (piaci) versenyben elvesz, elvon vmitől vmi
A régi iber nyelvből csak egyes szók, jobbára helynevek és személynevek jutottak reánk. Az ujabb bászk nyelvtől sok tért elhódított a spanyol és francia
(1893 PallasLex.)
A közlekedési eszközök fejlődtével az alpesi tartományok, majd pedig a külföld dús érczei a szegényebb morva érczekkel versenyre kelvén, ezek piaczait elhódították
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
egy-egy ilyen útkereső regény, a hagyományos polgári regénytől nem tudta elhódítani a teret
(1956 Bajomi Lázár Endre)
A fémek – bár a műanyagok mind nagyobb területeket hódítanak el – még ma is a legfontosabb szerkezeti anyagai a gyakorlati életnek
(2002 Tőkés Béla–Dónáth-Nagy Gabriella)
2b.
〈vmely helyezést, díjat〉 küzdelemben megszerez, elnyer
A magyar atléták csak négy első helyet szereztek, de második és harmadik helyet egyedül annyit hódítottak el, mint az olaszok és a csehszlovákok együttvéve
(1949 Szabad Nép szept. 1.)
A spanyol kupát 23 ízben hódították el a piros-kék csíkos mezes barcelonaiak
(1990 Tények könyve)
3.
elidegenítve vkitől v. vmitől a maga számára megnyer vkit vki, vmi
Sokat tudsz fetsegni majd el ámitottál Szép mesterségedről sokat állitottál Egy kitsibe múlt hogy el nem hóditottál
(1780 e. Protestáns iskoladrámák)
látván, hogy a drágán összeharácsolt Lelkeket egy pár szó elhódította, haraggal Félre vonúlának
(1845 Arany János)
[az új borbély] félő, hogy el fogja hódítani a régi kuncsaftot…
(1911 Móricz Zsigmond)
a 60-as években, amikor a hivatalos politika zöld utat nyitott a dzsesszművészetnek, a közönség zömét elhódította a váratlanul megjelenő beatmozgalom
(1993 A magyarság kézikönyve)
3a. (kissé rég)
szerelmét, vonzalmát megnyerve meghódít, rabul ejt vkit
Arſátzes volt minden bizonnyal az, [...] a’ ki Statira ſzivét egéſzen el hóditotta volt magának
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[vannak nők, akik] minden férfit el tudnak hódítani, de egyet sem boldogítani
(1856 Vajda János)
Már tíz Viktória-aranyat ígértem Szilveszternek, ha e szentimentális nők közül egyiket vagy másikat elhódítja
(1917 Krúdy Gyula)
3b.
maga iránt szerelmet, vonzalmat keltve elszeret, elcsábít vkitől vkit
Oh! de a Szerencse, Az korcs, az átvált, s elhódítva tőled János királylyal fajtalankodik
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
mint a legtöbb fiatalabb leánytestvér, nagy hajlamot érzett magában arra, hogy elhóditsa nénje udvarlóját
(1892 Herczeg Ferenc)
Senki sem akarta elhóditani ő előle [a lányt]!
(1918 Móricz Zsigmond)
Ha egy férfi megtetszett neki, nem csinált belőle titkot: talán elhódította egy asszonytól, de sohasem lopta el
(1962 Domahidy Miklós)
4. (rég)
rabul ejt, hatalmába kerít vkit, vmit vmi
A’ feredés, haj fodoritás [...] a’ hivalkodáſnak mind meg meg [!] annyi változáſai voltanak, mellyek minden érzékenſégeit el hoditották
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
Az édes lév [ti. a bor] ket úgy el-hódította Hogy bóldognak magát mind kett tartotta
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
Egy ékes virágot látnak szép szinében, Mellynek sárgasága el hódit szemeket
(1792 Sándor István ford.Ovidius)
Nem múló gyönyör volt nála e szerelem, hanem romboló szenvedély, mely egész lelkét elhódítá
(1893 Jókai Mór)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások