elhúzódik tn ige 12a
1. ’(húzó)erő hatására (lassan) eltávolodik (vhonnan), ill. halad vhol vmi’ ❖ [Ivartalanítás során] ezen öſzve-ſzoritás által a’ [kos] tagja a’ teſttöl annyira el-huzódik, hogy a’ tökitöl ſzármazó eretskék, egéſz veséig fel-dagadnak és emelkednek (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 72) | Aposzpazma [...] a. m. szétszakítás, folytonosság megszakadása, egymástól elhúzódó szélekkel, minők az inak, izmok szétszakadása (1893 PallasLex. CD02) | Györke a megállóhely oszlopától nézte a szürke harisnyáról elhúzódó s újra visszasikló szoknya incselkedését (1912 Laczkó Géza CD10) | a negatív gondolat eszünkbe jut, tudatalattink azonban utasítja a kezünket, hogy takarja el a szánkat, de hogy ez ne legyen annyira szembeszökő, az utolsó pillanatban a kéz elhúzódik az arcról, s egy orrot érintő röpke mozdulat lesz az eredmény (1990 Népszabadság júl. 18. C7840, 7).
1a. ’〈rendsz. száj, gyakr. érzelmi megnyilvánulásként:〉 hely(zet)éből elmozdul vmerre, vmely irányba húzódik’ ❖ csak Attila arca maradt nyugodt és szigorú, egy vonás el nem huzódott rajta (1851 Jókai Mór C1523, 51) | ajaki szánalom mosolyra huzódtak el (1860 Virág Lajos C4510, 130) | [Arcidegbénulás esetén] a beteg arcfél petyhüdt, [...] az egész száj az egészséges oldal felé elhuzódott (1893 PallasLex. CD02) | Mit csinálsz most, papa? „Tervezem a boldogság házait” – felelte, szája elhúzódott, grimasszá vált (1979 Domahidy András 1036003, 185).
1b. ’〈tárgy, dolog〉 rendsz. húzás, nyomás hatására formáját veszti, ill. így megnyúlik, hosszabbra széthúzódik’ ❖ Meg-láttyák az [ti. a giliszta] gyrit, de azok mintegy hoszszára el-húzódtak (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 452) | szükséges, hogy kövér agyagnemekhez kovaport adjanak, hogy azt soványabbá tegyék. Ez által képlékenységéből ugyan sokat veszt, de a tárgyak égetésöknél olly könnyen el nem huzódnak (1844 Nendtvich Károly 8330008, 220) | Bodáné szemében elhúzódtak a betűk. Ezt a szemüveget, igaz, nem az ő szemére írták, de azért máskor látott vele (1928 Németh László² 9485038, 212) | a rosszul összeállított szövőszékben elhúzódhat az egész „szerszám”, és a vele való szövés hibás, szakadozott, használhatatlan lesz (1991 Magyar néprajz CD47).
2. ’〈ember, állat〉 távolabb, hátrább húzódik (vhonnan)’ ❖ Az Aszszony félénken elhúzódván tőle [...]. Korom: No csak, ne huzd el magadat (1824 Vörösmarty Mihály 8524394, 282) | Hagara és Jónás ijedten húzódnak el a padból. A szónok árván egyedül marad egy padban (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | Zsófi elhúzódik az ajtótól (1945 Háy Gyula 9232001, 50) | Megrúgdalt ebre gondolnom vigasz: vonítva elhúzódik, és szemében mégsincs harag, csak tompa fájdalom (1964 Weöres Sándor 9788135, 93) | a fiúk elhúzódtak mellőle az udvaron (1995 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’elidegenedve eltávolodik v. távol tartja magát vmitől, vkitől vki’ ❖ mindnyájan lassan elidegenedtek, elhuzódtak tőle (1857 Májer István C3010, 16) | Ugy érezte [Erzsi], az ura az ő kedvéért huzódott most el a szüleitől (1911 Móricz Zsigmond C3228, 157) | Elhúzódva a közélettől, [Wesselényi Miklós] 1847-ben a lótenyésztés körüli teendőkről adott ki könyvet (1965 Fenyő István CD53) | A csecsen hadjárat nyomán a „demokratáknak” nevezett liberális erők elhúzódtak Jelcin mellől (1995 Magyar Hírlap CD09).
3. (kissé rég) ’〈több személy (egyik a másik után) v. sereg(ével vki)〉(lassan) eltávozik, elvonul (vhonnan, vmerre)’ ❖ [Nemegyey Bódog őrnagy] Zombor városát – a sokkal kisebb számú ellenség elől elhúzódva – kardcsapás nélkül feladta (1849 Kossuth Lajos CD32) | a tatárok hosszas ostrom után sem tudván azt [ti. a magyarszilvási várkastélyt] bevenni, kénytelenek voltak onnan elhuzódni (1889 Orbán Balázs CD22) | [két zászlóalj] a körfal mentén jobbra elhúzódott, látszólag azzal a szándékkal, hogy Hadik harcvonalának baloldalába kerülve, azt a sziléziai kaputól elvágja (1941 Bánlaky József CD16) | [Jézus] lehajol vala s megint jeleket ír a porba. Nem hallotta a véneket meg a fiatalokat elhúzódni sorba (1956 Vas István 2051050, 29).
3a. ’〈ember(csoport), állat(faj)〉 más lakó- v. élőhelyet keresve lassan, fokozatosan elvándorol (vhonnan, vhova)’ ❖ ha a táplálék fogy, [a földikutyák] elhuzódnak gazdagabb tájakra (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A nagy népvándorláskor majdnem valamennyi költözködő törzs erre [ti. a Cserhát oldalain] húzódott el az óhajtva óhajtott dél felé (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A 14. század elejétől fogva a magyarság a folytonos határvillongások miatt megritkult, lassanként elhúzódott Sopronból (1937 Thirring Gusztáv CD52) | az azóta kihalt, vagy más vidékre elhúzódott fajok (1943 Soós Lajos CD25) | A falánk vízimadarak [ti. a sirályok] elhúzódtak a parti vizekről, mert a szárazföldön is felfedezték a „terített asztalt” (1988 Népszava júl. 25. C7453, 5).
3b. (kissé rég, ritk) ’〈ember, állat〉 elmegy, elhalad vhol’ ❖ mások lassúbb menettel húzódnak-el a’ színen (1826–1827 Toldy Ferenc C4168, 28) | a gazda fel-feltekint a háza tetején árván maradt gólyafészekre, a csendes csillagfényes estvén feje felett el-elhuzódó darvak és ludak roppant vándor tömegére (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Szemtelen aszfaltbetyárok sértő célzásokkal húzódnak el mellette (1914 Oláh Gábor 9487064, 61).
3c. ’〈eső, felhő stb.〉(lassan) továbbvonul (vhonnan, vmerre, ill. vhol)’ ❖ [a homályos felleg] a’ földet, sokáig esővel ijesztgeté, ’s a’ hegyek megett elhúzódik (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2528, 273) | Roppant égi háboru huzódott el a vidéken (1859 Vas Gereben C4361, 93) | a nap utolsó sugarai elhúzódtak az ablakokról (1881 Beniczkyné Bajza Lenke C0952, 141) | az eső elhúzódott a síkság felé, a nap ismét felragyogott (1924 Benedek Marcell ford.–Goethe 9042012, 5) | Elhúzódott a zivatar, indulni kell Lucas-éktól, különben ránk sötétedik (1961 Cs. Szabó László 9093007, 557).
4. ’〈ember, állat〉(vmi, vki elől) védelmet, nyugalmat keresve félrevonul (vhova)’ ❖ [a gazda] a fűzfákat lassankint kivagdalta, hogy ne legyen hova elhuzódni [a vadászoknak lesbe] (1858 Vas Gereben 8514002, 100) | Elhúzódtam egész órákra a méhesbe (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | a Selmecbányáról Sopronba költözött hallgatók azt hitték, hogy sikerül elhúzódniok a történelem vihara elől (1975 Hiller István² CD52) | Az idősebb, felnőtt [kígyó]példányok már korábban elhúzódnak védett téli búvóhelyükre (1995 Magyarország állatvilága CD14).
5. (tárgyragos határozóval is) ’〈folyamat, esemény (ideje)〉(a vártnál) hosszabban v. vmeddig eltart, ill. 〈esemény〉 a vártnál (sokkal) később következik be’ ❖ Ez a’ le-hámlás némellyeknél egész két ’s három hetekig-is el-húzódott (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 311) | Épen alkut kötöttünk, s annak áldomását ittuk, melly biz elhuzódott ugy majdnem éjfélig (1851 A Falu Könyve C1667, 283) | Németország továbbra is nyugati és keleti részre széttagolva marad, továbbra is elhúzódik a békeszerződés megkötése (1953 Szabad Nép aug. 6. C0400, 3) | kicsit elhúzódott a próba (1998 Magyar Hírlap CD09) | A terhességmegelőző módszerek közül leginkább elterjedt a hosszú, egy-két évig elhúzódó szoptatási idő volt (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).
6. ’hosszan elterül, elnyúlik (vhol), ill. ilyen állapotban elér, tart vmeddig vmi’ ❖ ha a’ Szölö ſorjában, egy ’s több Töke veſzni térne: a’ leg-közelebb-való Tökétöl, az üres hellyig egy Vermet kell-vágni, a’ melly ott, a’ hol a’ Veſzſzö el-húzódik, valamennyire hárántékosan mennyen-ki (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 221) | gyönyörű csererdő húzódik el a’ lankás oldalon (1840 Remény C3610, 259) | [a lazacfélék alsó uszonya] mindig közvetetlenül a végbélnyílás mögött ered, de elhúzódhat egészen a farokig is (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A szűk patakvölgyek mentén néha kilométerekre is elhúzódik a falu (1939 Fekete Nagy Antal CD43) | 23 km hosszú, kb. 3300 m magasan elhúzódó por- és gázfelhő (1995 Természet Világa ford. CD50).
Sz: elhúzódás.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.