elijeszt ts ige 5b2

1. (átv is) ’〈embert v. állatot〉 megijesztve távolmaradásra v. hirtelen távozásra késztet (vhonnan) vki, vmi’ ❖ [Pál apostol] azzal ijeſzté-el onnét öket [ti. a más isteneknek emelt oltártól a keresztényeket]; mert ha a’ Pogányoknál áldoznák, haſznát nem veſzik az Ur aſztalának, és az ott lévö Szentséges Szent Teſtnek (1777 Molnár János C3195, 386) | theoreticus utakon nyert hamis zsinormértékét még a’ néhol ’s ritkán támadó jelesebb munkákra is átvivén, a’ szerényebb de jobb irányú müvészeket is palyájokról elijesztette (1840 Henszlmann Imre 8609001, 214) | Husz azzal, hogy a cseheket pártolja, elijesztette a német diákokat Prágából és ezzel nagy károkat okozott a polgároknak (1940 Háy Gyula 9232002, 26) | Egykoron úgy vélték, hogy e különleges maszk elijeszti a betegségeket (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a meginduló erdőirtás, a földmunkák zaja elijesztette a [megfigyelt] madarat, azóta se tért vissza (2000 Természet Világa CD50).

1a. ’〈vmely szándéktól, lehetőségtől stb. v. vkitől〉 megijesztve, megrémítve eltántorít, eltérít, ill. elriaszt vkit vki, vmi’ ❖ az Epirotuſok [...], nem akarják a’ Görögöknek jármát fel venni. Ezeket a’ félelmes lakoſokat el ijeſztette más Nemzeteknek példája, kik rabjaivá lettek a’ Görögöknek (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 32) | Minket a’ Kriſztus ſzerelmétöl ſenki tüzzel vaſſal el-nem ijeſzt (1777 Molnár János C3195, 156) | csak babonás félelmük, melyet egy rögtön támadt roppant égi háború idézett elő, ijesztette el őket [ti. a keltákat] a delphii Apollo-templom kirablásától (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Minden napszámosunk ott alszik a nagyistállóban. [...] Maga tán nem hitte, hogy tornyos ágyba, dunyha alá kerül a gazdáméknál, a vendégszobába? He? Hüm! Hüm! – gondolom. – Ez a paraszt csak el akar ijeszteni valamiért a gazdájától (1933 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Nem elijeszteni kell az embereket a gombáktól, hanem felhívni a figyelmet a valódi veszélyekre (1999 Természet Világa CD50).

2. (kissé rég) ’nagyon megijeszt, megrémít vkit vmi(vel vki)’ ❖ Az illy nép’ ámitók, lehetetlen nyavalyákat-is gondolnak-ki, úgy mint a’ gyomornak ’s veſének meg ſzakadáſát. Illy ſzokatlan ’s ditſeked beſzéddel el-ijeſztvén a’ balgatag népet, annál knnyebben meg-tſalhatják (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 463) | Kimentem, hogy megnézzem, mi zavarta föl békeszerető polgárainkat nyugalmukból. S ime egy kis falragasz, az itteni horvát születésű várparancsnok rendelete ijeszté el annyira a temesváriakat (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a mesétől, amellyel dajkája elijesztette (1927 Németh László² 9485024, 27).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ijeszt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elijeszt tárgyas ige 5b2
1. (átv is)
〈embert v. állatot〉 megijesztve távolmaradásra v. hirtelen távozásra késztet (vhonnan) vki, vmi
[Pál apostol] azzal ijeſzté-el onnét öket [ti. a más isteneknek emelt oltártól a keresztényeket]; mert ha a’ Pogányoknál áldoznák, haſznát nem veſzik az Ur aſztalának, és az ott lévö Szentséges Szent Teſtnek
(1777 Molnár János)
theoreticus utakon nyert hamis zsinormértékét még a’ néhol ’s ritkán támadó jelesebb munkákra is átvivén, a’ szerényebb de jobb irányú müvészeket is palyájokról elijesztette
(1840 Henszlmann Imre)
Husz azzal, hogy a cseheket pártolja, elijesztette a német diákokat Prágából és ezzel nagy károkat okozott a polgároknak
(1940 Háy Gyula)
Egykoron úgy vélték, hogy e különleges maszk elijeszti a betegségeket
(1993 A magyarság kézikönyve)
a meginduló erdőirtás, a földmunkák zaja elijesztette a [megfigyelt] madarat, azóta se tért vissza
(2000 Természet Világa)
1a.
〈vmely szándéktól, lehetőségtől stb. v. vkitől〉 megijesztve, megrémítve eltántorít, eltérít, ill. elriaszt vkit vki, vmi
az Epirotuſok [...], nem akarják a’ Görögöknek jármát fel venni. Ezeket a’ félelmes lakoſokat el ijeſztette más Nemzeteknek példája, kik rabjaivá lettek a’ Görögöknek
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Minket a’ Kriſztus ſzerelmétöl ſenki tüzzel vaſſal el-nem ijeſzt
(1777 Molnár János)
csak babonás félelmük, melyet egy rögtön támadt roppant égi háború idézett elő, ijesztette el őket [ti. a keltákat] a delphii Apollo-templom kirablásától
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Minden napszámosunk ott alszik a nagyistállóban. [...] Maga tán nem hitte, hogy tornyos ágyba, dunyha alá kerül a gazdáméknál, a vendégszobába? He? Hüm! Hüm! – gondolom. – Ez a paraszt csak el akar ijeszteni valamiért a gazdájától
(1933 Tersánszky Józsi Jenő)
Nem elijeszteni kell az embereket a gombáktól, hanem felhívni a figyelmet a valódi veszélyekre
(1999 Természet Világa)
2. (kissé rég)
nagyon megijeszt, megrémít vkit vmi(vel vki)
Az illy nép’ ámitók, lehetetlen nyavalyákat-is gondolnak-ki, úgy mint a’ gyomornak ’s veſének meg ſzakadáſát. Illy ſzokatlan ’s ditſeked beſzéddel el-ijeſztvén a’ balgatag népet, annál knnyebben meg-tſalhatják
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Kimentem, hogy megnézzem, mi zavarta föl békeszerető polgárainkat nyugalmukból. S ime egy kis falragasz, az itteni horvát születésű várparancsnok rendelete ijeszté el annyira a temesváriakat
(1848 Kossuth Hírlapja)
a mesétől, amellyel dajkája elijesztette
(1927 Németh László²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ijeszt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások