eliktat ts ige 5a (rég v. nyj)

1. ’a kívánt helyre juttat (vhonnan) vmit’ ❖ Nevezetesen a’ Historia Litteraria Poetarum Hungarorum-ot is tóldhatnám már most is sok helyeken [a grammatikámban]; de azt is igen bajos vólna helyből helybe el iktatni (1791 Főldi János C2555, 208) | Massena sok kintset akart [az ellenség elől] el-iktatni a’ Genuai fldrl Nizzába (1801 Molnár János C0303, 202) | beiktatta a’ lovakat, tsak ezt teszi, hogy az igig, az az az ő feltett czéljáig elvitte, eliktatta: elvitte addig, a’ meddig szándéka vólt (1804 Nagy Gábor C2556, 181) | Hátra van, hogy mi időn fátskát főldedben el-iktatsz, A’ gyökerét trágyás főlddel bé hintve födőzzed (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 69).

2. (magával víve) eltávolít vhonnan vkit, vmit’ ❖ Feleségeit hintókra ltetvén el-iktatta éjszaka, hogy a’ hivesen knnyebben útazhatnának (1780 Szilágyi Márton¹ ford.–Xenophón C4017, 364) | [a fővezér] még-is tsak tanátsoſſabbnak vélte minden meg-történhet ſzerentsétlenségnek el-távoztatása végett, a’ Kaſſát ſzem ell eliktatni (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419011, 371) | [az orosz követség egyik tagja] el akarta a’ Frantzia Királyt Oroſz Gavallér ruhában iktatni Frantzia Orſzágból (1792 Magyar Hírmondó C5808, 289) | Gyula sejté a’ dolgot, hogy itt láb alól iktattatik-el, késék [elindulni], hogy Cilivel csak egy pillanatig is akadhasson (1832 Fáy András¹ C1704, 175) | Lajos eltünt [...], Wernert se’ találják (Károly eliktatta Még a harc elején, mert ily tanu nem kell, De szívesen ugrott maga is meg Werner) (1863–1879 Arany János CD01).

2a. (szépítő is) ’ellop, elrabol vmit, vkit’ ❖ [az álmából felriadt gazda] el bámúl, mikor meg érti, hogy valamelly tsalfa házi istállójából lovait el iktatta (1795 Magyar Kurír C0328, 586) | Török Bálint szolgálatában [maradtak] mindaddig, míg jó urokat el nem iktatja és rabságba nem viszi a török (1899 Baksay Sándor C0729, 306) | Az elbitangolt vagy eliktatott, elkötött jószágot a rajta levő bilyogról könnyebb felismerni (1934 Györffy István C5218, 130) | A magyar ember nem lop, [...] legfeljebb [...] eliktat, elemel, pártfogásba vesz (1962 Népszabadság nov. 14. C4814, 6).

Vö. CzF.; TESz. iktat; SzT. ~, eliktató, eliktattat; ÚMTsz. eliktatott

eliktat tárgyas ige 5a (rég v. nyj)
1.
a kívánt helyre juttat (vhonnan) vmit
Nevezetesen a’ Historia Litteraria Poetarum Hungarorum-ot is tóldhatnám már most is sok helyeken [a grammatikámban]; de azt is igen bajos vólna helyből helybe el iktatni
(1791 Főldi János)
Massena sok kintset akart [az ellenség elől] el-iktatni a’ Genuai fldrl Nizzába
(1801 Molnár János)
beiktatta a’ lovakat, tsak ezt teszi, hogy az igig, az az az ő feltett czéljáig elvitte, eliktatta: elvitte addig, a’ meddig szándéka vólt
(1804 Nagy Gábor)
Hátra van, hogy mi időn fátskát főldedben el-iktatsz, A’ gyökerét trágyás főlddel bé hintve födőzzed
(1812 e. Rájnis József ford.Vergilius)
2.
(magával víve) eltávolít vhonnan vkit, vmit
Feleségeit hintókra ltetvén el-iktatta éjszaka, hogy a’ hivesen knnyebben útazhatnának
(1780 Szilágyi Márton¹ ford.Xenophón)
[a fővezér] még-is tsak tanátsoſſabbnak vélte minden meg-történhet ſzerentsétlenségnek el-távoztatása végett, a’ Kaſſát ſzem ell eliktatni
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[az orosz követség egyik tagja] el akarta a’ Frantzia Királyt Oroſz Gavallér ruhában iktatni Frantzia Orſzágból
(1792 Magyar Hírmondó)
Gyula sejté a’ dolgot, hogy itt láb alól iktattatik-el, késék [elindulni], hogy Cilivel csak egy pillanatig is akadhasson
(1832 Fáy András¹)
Lajos eltünt [...], Wernert se’ találják (Károly eliktatta Még a harc elején, mert ily tanu nem kell, De szívesen ugrott maga is meg Werner)
(1863–1879 Arany János)
2a. (szépítő is)
ellop, elrabol vmit, vkit
[az álmából felriadt gazda] el bámúl, mikor meg érti, hogy valamelly tsalfa házi istállójából lovait el iktatta
(1795 Magyar Kurír)
Török Bálint szolgálatában [maradtak] mindaddig, míg jó urokat el nem iktatja és rabságba nem viszi a török
(1899 Baksay Sándor)
Az elbitangolt vagy eliktatott, elkötött jószágot a rajta levő bilyogról könnyebb felismerni
(1934 Györffy István)
A magyar ember nem lop, [...] legfeljebb [...] eliktat, elemel, pártfogásba vesz
(1962 Népszabadság nov. 14.)
Vö. CzF.; TESz. iktat; SzT. ~, eliktató, eliktattat; ÚMTsz. eliktatott

Beállítások