elixír fn 4B2

1. (ritk) ’〈az alkimisták felfogása szerint:〉 olyan csodaszer, amelynek segítségével a nem nemes fémeket arannyá lehet változtatni’ ❖ azt a csodaszert, mely minden betegséget meggyógyít s minden anyagot aranynyá változtat, elnevezték a „bölcsek kövének”, „nagy magiszteriumnak”, „nagy elixirnek(1893 PallasLex. CD02) | Bölcsek köve (lapis philosophorum, nagy elixir, vörös tinktura, magisterium magnum), az alchimisták amaz anyaga, mely képes lett volna szerintük a nemtelen fémeket nemesekké változtatni (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 260).

2. (átv is) ’növényi alapanyagok oldatából készült gyógy- v. jótékony hatású, ill. 〈bizonyos felfogás szerint:〉 varázserővel bíró, szerelmet ébresztő v. fiatalságot megőrző és halhatatlanságot biztosító szer, anyag, készítmény’ ❖ Feny-vízbe elegyítvén, igen ditséretes gyomor erſsít és vizelletet z Elixir léſzen belle (1789 Mátyus István 7222028, 436) | Egy csöp elixirt, mely néhány napokra Fájdalmat űz, arannyal megfizetnek [az emberek] (1843 Bodor Lajos C1130, 144) | Galeotti, a zseniális humanista keleti útjáról hozza magával az örök élet elixírjét a beteg Mátyás király számára (1925 Schöpflin Aladár CD10) | Kezembe vettem fehér fejemet. Nincs elixír, mely visszafessen (1975 Faludy György ford.–Vang Vej 2042034, 31) | a szerelmi elixír hírét szétkürtölő Adinát (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmilyen szempontból jótékony hatású (lelki-szellemi) dolog, jelenség’ ❖ a humor ezeknek az érzelmes alkotásoknak [ti. a giccsnek] éltető elixírje lenne, illetve lehetne (1961 Földes Anna 9154004, 130) | [A magas sikerdíjak miatti felhördülés] csillapítására persze szintén megvan a mágikus elixír: elő a jogszerűség varázsszavával (1996 Magyar Hírlap CD09) | Az életünk annyira mechanizálttá és elektronizálttá vált, hogy valamifajta elixírre van szükség ahhoz, hogy valamennyire elviselhető legyen. És mi más lehet ez az elixír, ha nem a humor? (1998 Természet Világa CD50).

Ö: élet~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

elixír főnév 4B2
1. (ritk)
〈az alkimisták felfogása szerint:〉 olyan csodaszer, amelynek segítségével a nem nemes fémeket arannyá lehet változtatni
azt a csodaszert, mely minden betegséget meggyógyít s minden anyagot aranynyá változtat, elnevezték a „bölcsek kövének”, „nagy magiszteriumnak”, „nagy elixirnek
(1893 PallasLex.)
Bölcsek köve (lapis philosophorum, nagy elixir, vörös tinktura, magisterium magnum), az alchimisták amaz anyaga, mely képes lett volna szerintük a nemtelen fémeket nemesekké változtatni
(1926 TolnaiÚjLex.)
2. (átv is)
növényi alapanyagok oldatából készült gyógy- v. jótékony hatású, ill. 〈bizonyos felfogás szerint:〉 varázserővel bíró, szerelmet ébresztő v. fiatalságot megőrző és halhatatlanságot biztosító szer, anyag, készítmény
Feny-vízbe elegyítvén, igen ditséretes gyomor erſsít és vizelletet z Elixir léſzen belle
(1789 Mátyus István)
Egy csöp elixirt, mely néhány napokra Fájdalmat űz, arannyal megfizetnek [az emberek]
(1843 Bodor Lajos)
Galeotti, a zseniális humanista keleti útjáról hozza magával az örök élet elixírjét a beteg Mátyás király számára
(1925 Schöpflin Aladár)
Kezembe vettem fehér fejemet. Nincs elixír, mely visszafessen
(1975 Faludy György ford.Vang Vej)
a szerelmi elixír hírét szétkürtölő Adinát
(1996 Magyar Hírlap)
3.
vmilyen szempontból jótékony hatású (lelki-szellemi) dolog, jelenség
a humor ezeknek az érzelmes alkotásoknak [ti. a giccsnek] éltető elixírje lenne, illetve lehetne
(1961 Földes Anna)
[A magas sikerdíjak miatti felhördülés] csillapítására persze szintén megvan a mágikus elixír: elő a jogszerűség varázsszavával
(1996 Magyar Hírlap)
Az életünk annyira mechanizálttá és elektronizálttá vált, hogy valamifajta elixírre van szükség ahhoz, hogy valamennyire elviselhető legyen. És mi más lehet ez az elixír, ha nem a humor?
(1998 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások