elköt ts ige 5c

1. ’〈vmihez kötve rögzített dolgot v. állatot〉(helyéről) eloldozva szabadon mozg(athat)óvá tesz’ ❖ Az indulás reggelén olyanformán kötötték el parttól a buzás hajót, mintha valamely tengeri gőzös vágna neki az ismeretlen zöld vizeknek (1897 Tömörkény István C4317, 199) | Elkötötték a nehéz csónakot. Gyula ellökte a parttól, és Bütyök belevágott a vízbe (1956 Fekete István 9142003, 245) | Gergely már köti el a lovát, menne el (1972 Csoóri Sándor 9090027, 74) | Ha a kutyákat befogta a szánkóba, a hajtó megsuhogtatta a fejük felett az ostort, hogy a szíjak kifeszüljenek, mielőtt a szánkót elköti a cölöptől (1995 Szinák János–Veress István CD59).

1a. (/nyj) ’〈borjút〉(szoptatás után) a tehéntől távolabbra köt, hogy ne tudjon (tovább) szopni’ ❖ Abbinden: […] elkötni a’ borjút, elválaſztani az annyától (1803 Márton József¹ C5801, 5. hasáb) | Régen a csordás a borjuval szopatta a tehén tőgyét, hogy eressze le a tejet, aztán elkötötte a borjút (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 34) | Néhány hétig a borjú szopásával egy időben fejtek, később előbb a borjúval megszopatták, hogy a tehén a tejet leadja, azután a borjút elkötötték, a szükséges tejet kifejték (2000 Baranyi Béla et al. CD36).

2. ’〈(kikötött) háziállatot, kül. lovat v. szarvasmarhát〉(köteléről eloldozva) eltulajdonít, ellop’ ❖ [az indiai pap] lovát egy gazda el-kötvén a’ maga nádos ſzántó-fldén, az a’ kárnak meg-fordításáért meg-mútatá néki, hogy kell a nádból a mézet ki-fzni (1789 Mátyus István C3070, 167) | sokkal csinosabb legény, semmint, ha már tilalmasban jár, csacsit kössön el (1876 Ágai Adolf C0546, 369) | Első gimnazista koromban egy eleven kecskét próbáltam elkötni a községi legelőről, hogy szívem hölgyének ajándékozzam, aki rajongott a kecskékért (1935 Illyés Gyula C4978, 33) | elkötötte Somogyi Józsefnének két tehenét (1947 Szabad Föld márc. 30. C1537, 2) | ha kell, nekem segít elkötni egy rossz sorsú kutyát, és eltűri, hogy etessem a kóbor cicákat (1994 Szántó Piroska 1166004, 270).

2a. (biz) ’〈(lezárt) járművet〉 eltulajdonít, ellop’ ❖ odalopakodtam a sinekre s elkötöttem egy tarka villamost (1952 Benjámin László 9044004, 39) | Dombóváron egy ittas legény elkötött egy motorkerékpárt (1973 Hernádi Miklós 1066001, 16) | hetekig bérelt garázsokban pihentetik az elkötött autókat (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, átv is) ’hozzáköt, hozzákapcsol vmihez, ill. ráköt vkire vmit’ ❖ Szent István Királyunkra Garam’ vizinél kötötték-el a’ Kardot: midn Kupa ellen leg-elsben hadakozott (1786 Dugonics András 7087010, 163) | a kertész eljövendő S más karóhoz elkötend ő, Szegény rózsák, titeket (1844 e. Kisfaludy Sándor CD01) | Teleki nem hagyta használatlanul lefolyni az időt: míg az ostoba török a sáncokat mászta, ő azalatt a győri német tábornokkal értekezve, elköté Erdély sorsát a diadalmas félhez (1853 Jókai Mór CD18).

4. ’〈üreges dolgot, ill. annak nyílását〉 szorosan köré kötött kötéllel, zsinórral stb. lezár(ja)’ ❖ [a tömlő] hideg vízzel megtöltetik, azon csövön át, mely a tömlő alapjából részint kiemelkedik, és azután elköttetik avagy csavarral elzáratik (1877 Orvosi Hetilap C8127, 46) | a nagyon vérző köldökcsonkot kössük csak el, mindig tiszta zsinórral (1947 Szabad Föld dec. 21. C1537, 2) | Végre megvagytok, jómadarak! – mondta elégedetten, miközben jó erősen elkötötte a zsák száját (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 81) | [A tölteléket] az egyik végén szorosan elkötött vastagbélbe töltjük, ezután másik végét is szorosan elkötjük, és hideg vízben kezdjük főzni (1994 Frank Júlia CD19).

4a. ’〈eret, vérző testrészt, sebet〉 a vérzés elállítására szoros kötéssel elszorít, ill. bekötöz’ ❖ Zoltai válla’ sebét elkötni kitére (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 169) | Az orvosok komolyan elkötötték a Málczai és a Hosszu eleven erét (1899 Kemechey Jenő C2587, 134) | Karja erősen vérzett, el kellett kötnünk, és bevinni a gyengélkedőre (1956 Gergely Mihály 2005073, 706) | Könyöke fölött elkötik bal karját, erei dagadnak (1967 Gábor Áron 9813003, 182).

5. (rég, irod) ’〈testrészt〉(szorosan) rátekert v. fedő dologgal beköt’ ❖ szép fehér papirosból nyakkendője számára inggallért kanyarít, vele torkát a kellő hangmértékig elköti (1846 Jókai Mór CD18) | Vesta jön, földig patyolatban, elkötött hajjal, apáczaszerü öltözetben (1873 Rákosi Jenő C3586, 3).

5a. (ritk) ’〈élő testet v. testrészt〉 szorosan rátekert dologgal a természetes fejlődésében, növekedésében (meg)gátol’ ❖ azt írja Albertus, hogyha az ember idejében elköti a növényt, például a rózsabimbót, és ősszel ismét megoldja, szép őszi napon kivirágzik (1932 Rapaics Rajmund CD35) | elkötötték a kínai asszonyok lábát, hogy járni is alig tudjanak (1953 Szabad Nép aug. 10. C0400, 3).

5b. (Népr) ’varázslással, rontással keletkezésében v. működésében megakadályoz, meggátol vmit’ ❖ Gúnynak kitette volna-é magát (Ha nem bűbáj kötné el ép eszét) Elszökve honról, ily gyalázatos Szörnyhez, minő te vagy (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Elkötheti [a boszorkány] a férfiak erejét (1877 Varga János C4355, 18) | A boszorkányperek vádja néha az is, hogy a boszorkányok elkötik az esőt, és ez okozza az aszályt (1981 Dömötör Tekla 1039007, 151) | Amíg az anya gyermekágyat feküdt, tisztátalan volt. Nem süthet kenyeret, mert a kenyér elromlik, nem húzhat vizet a kútból, mert a víz bogaras lesz, nem mehet ki a kapun, mert elköthetik a tejét (2000 Füvessy Anikó–Vadász István CD36).

6. (átv is) ’〈kézimunka szálát〉 a felfejtődés elkerülése végett hurokkal rögzíti’ ❖ folytatjuk a kötést, mig végül a csúcsnál, a fonalvéget elköthetjük (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 9) | a csipkevetélés a szövés egy neme lévén, annál szaporább, könnyebb a munkája, mentől kevesebbszer kell megszakítani, mennél kevesebbszer kell elkötni a szálakat (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | A harmadik felvonásban igyekszik a feltárt anyagot „befejezni”, az emberi sorsok szálait elkötni (1970 Siklós Olga 1141004, 425).

7. (nyj) ’〈utat〉 akadályként kifeszített kötéllel elzár, elrekeszt’ ❖ a más faluból udvarolni jövő legénynek, ha lovon ment, rudazókötéllel kötötték el az útját a helybeliek (2000 Magyar néprajz CD47) | Gyakran szalmakötéllel elkötötték az utat, melyet a vőlegénynek kellett elszakítani (2000 Baranyi Béla et al. CD36).

8. elköti magát (rég, irod) ’megköti, megmakacsolja magát’ ❖ Trattner akaratos ember […], de mit tegyünk vagy inkább mit tehetnénk, ha úgy elkötötte magát (1814 Kis János¹ C2564, 489) | A’ király isméti lebocsátkozásra unszolja őt [ti. a búvárt], mert szerette rémletes leirását hallani a’ Charibdisnek. A’ buvár elköté magát (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 137).

9. (rég) ’〈vagyoni értékkel bíró dolgot〉 biztosítékként, óvadékként szerződés v. ígéret biztosítékául felajánl (vkinek), leköt’ ❖ El-kötni: el-kötelezni (obligo) minden jószágát (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 43) | örökre van e’ fel-vallva a’ jószág, vagy csak bizonyos időre zálogúl el-kötve (1808 Georch Illés C1874, 101) | Hát próbára, ki lesz a’ nyertes, akarsz-e ki-kelni? Én az ünt […] íme Fel-teszem. Hát te nekem mit fogsz el-kötni viszontag? (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 326).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elköthet, elkötött, elköttet, elköttetik; ÚMTsz. ~, elkötött

elköt tárgyas ige 5c
1.
〈vmihez kötve rögzített dolgot v. állatot〉 (helyéről) eloldozva szabadon mozg(athat)óvá tesz
Az indulás reggelén olyanformán kötötték el parttól a buzás hajót, mintha valamely tengeri gőzös vágna neki az ismeretlen zöld vizeknek
(1897 Tömörkény István)
Elkötötték a nehéz csónakot. Gyula ellökte a parttól, és Bütyök belevágott a vízbe
(1956 Fekete István)
Gergely már köti el a lovát, menne el
(1972 Csoóri Sándor)
Ha a kutyákat befogta a szánkóba, a hajtó megsuhogtatta a fejük felett az ostort, hogy a szíjak kifeszüljenek, mielőtt a szánkót elköti a cölöptől
(1995 Szinák János–Veress István)
1a. (/nyj)
〈borjút〉 (szoptatás után) a tehéntől távolabbra köt, hogy ne tudjon (tovább) szopni
Abbinden: […] elkötni a’ borjút, elválaſztani az annyától
(1803 Márton József¹)
Régen a csordás a borjuval szopatta a tehén tőgyét, hogy eressze le a tejet, aztán elkötötte a borjút
(1934 Kiss Lajos¹)
Néhány hétig a borjú szopásával egy időben fejtek, később előbb a borjúval megszopatták, hogy a tehén a tejet leadja, azután a borjút elkötötték, a szükséges tejet kifejték
(2000 Baranyi Béla et al.)
2.
(kikötött) háziállatot, kül. lovat v. szarvasmarhát〉 (köteléről eloldozva) eltulajdonít, ellop
[az indiai pap] lovát egy gazda el-kötvén a’ maga nádos ſzántó-fldén, az a’ kárnak meg-fordításáért meg-mútatá néki, hogy kell a nádból a mézet ki-fzni
(1789 Mátyus István)
sokkal csinosabb legény, semmint, ha már tilalmasban jár, csacsit kössön el
(1876 Ágai Adolf)
Első gimnazista koromban egy eleven kecskét próbáltam elkötni a községi legelőről, hogy szívem hölgyének ajándékozzam, aki rajongott a kecskékért
(1935 Illyés Gyula)
elkötötte Somogyi Józsefnének két tehenét
(1947 Szabad Föld márc. 30.)
ha kell, nekem segít elkötni egy rossz sorsú kutyát, és eltűri, hogy etessem a kóbor cicákat
(1994 Szántó Piroska)
2a. (biz)
(lezárt) járművet〉 eltulajdonít, ellop
odalopakodtam a sinekre s elkötöttem egy tarka villamost
(1952 Benjámin László)
Dombóváron egy ittas legény elkötött egy motorkerékpárt
(1973 Hernádi Miklós)
hetekig bérelt garázsokban pihentetik az elkötött autókat
(1999 Magyar Hírlap)
3. (rég, átv is)
hozzáköt, hozzákapcsol vmihez, ill. ráköt vkire vmit
Szent István Királyunkra Garam’ vizinél kötötték-el a’ Kardot: midn Kupa ellen leg-elsben hadakozott
(1786 Dugonics András)
a kertész eljövendő S más karóhoz elkötend ő, Szegény rózsák, titeket
(1844 e. Kisfaludy Sándor)
Teleki nem hagyta használatlanul lefolyni az időt: míg az ostoba török a sáncokat mászta, ő azalatt a győri német tábornokkal értekezve, elköté Erdély sorsát a diadalmas félhez
(1853 Jókai Mór)
4.
〈üreges dolgot, ill. annak nyílását〉 szorosan köré kötött kötéllel, zsinórral stb. lezár(ja)
[a tömlő] hideg vízzel megtöltetik, azon csövön át, mely a tömlő alapjából részint kiemelkedik, és azután elköttetik avagy csavarral elzáratik
(1877 Orvosi Hetilap)
a nagyon vérző köldökcsonkot kössük csak el, mindig tiszta zsinórral
(1947 Szabad Föld dec. 21.)
Végre megvagytok, jómadarak! – mondta elégedetten, miközben jó erősen elkötötte a zsák száját
(1967 Rónay György ford.Collodi)
[A tölteléket] az egyik végén szorosan elkötött vastagbélbe töltjük, ezután másik végét is szorosan elkötjük, és hideg vízben kezdjük főzni
(1994 Frank Júlia)
4a.
〈eret, vérző testrészt, sebet〉 a vérzés elállítására szoros kötéssel elszorít, ill. bekötöz
Zoltai válla’ sebét elkötni kitére
(1827 Vörösmarty Mihály)
Az orvosok komolyan elkötötték a Málczai és a Hosszu eleven erét
(1899 Kemechey Jenő)
Karja erősen vérzett, el kellett kötnünk, és bevinni a gyengélkedőre
(1956 Gergely Mihály)
Könyöke fölött elkötik bal karját, erei dagadnak
(1967 Gábor Áron)
5. (rég, irod)
〈testrészt〉 (szorosan) rátekert v. fedő dologgal beköt
szép fehér papirosból nyakkendője számára inggallért kanyarít, vele torkát a kellő hangmértékig elköti
(1846 Jókai Mór)
Vesta jön, földig patyolatban, elkötött hajjal, apáczaszerü öltözetben
(1873 Rákosi Jenő)
5a. (ritk)
〈élő testet v. testrészt〉 szorosan rátekert dologgal a természetes fejlődésében, növekedésében (meg)gátol
azt írja Albertus, hogyha az ember idejében elköti a növényt, például a rózsabimbót, és ősszel ismét megoldja, szép őszi napon kivirágzik
(1932 Rapaics Rajmund)
elkötötték a kínai asszonyok lábát, hogy járni is alig tudjanak
(1953 Szabad Nép aug. 10.)
5b. (Népr)
varázslással, rontással keletkezésében v. működésében megakadályoz, meggátol vmit
Gúnynak kitette volna-é magát (Ha nem bűbáj kötné el ép eszét) Elszökve honról, ily gyalázatos Szörnyhez, minő te vagy
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Elkötheti [a boszorkány] a férfiak erejét
(1877 Varga János)
A boszorkányperek vádja néha az is, hogy a boszorkányok elkötik az esőt, és ez okozza az aszályt
(1981 Dömötör Tekla)
Amíg az anya gyermekágyat feküdt, tisztátalan volt. Nem süthet kenyeret, mert a kenyér elromlik, nem húzhat vizet a kútból, mert a víz bogaras lesz, nem mehet ki a kapun, mert elköthetik a tejét
(2000 Füvessy Anikó–Vadász István)
6. (átv is)
〈kézimunka szálát〉 a felfejtődés elkerülése végett hurokkal rögzíti
folytatjuk a kötést, mig végül a csúcsnál, a fonalvéget elköthetjük
(1885 Porzsolt Lajos)
a csipkevetélés a szövés egy neme lévén, annál szaporább, könnyebb a munkája, mentől kevesebbszer kell megszakítani, mennél kevesebbszer kell elkötni a szálakat
(1916 e. Malonyay Dezső)
A harmadik felvonásban igyekszik a feltárt anyagot „befejezni”, az emberi sorsok szálait elkötni
(1970 Siklós Olga)
7. (nyj)
〈utat〉 akadályként kifeszített kötéllel elzár, elrekeszt
a más faluból udvarolni jövő legénynek, ha lovon ment, rudazókötéllel kötötték el az útját a helybeliek
(2000 Magyar néprajz)
Gyakran szalmakötéllel elkötötték az utat, melyet a vőlegénynek kellett elszakítani
(2000 Baranyi Béla et al.)
8. elköti magát (rég, irod)
megköti, megmakacsolja magát
Trattner akaratos ember […], de mit tegyünk vagy inkább mit tehetnénk, ha úgy elkötötte magát
(1814 Kis János¹)
A’ király isméti lebocsátkozásra unszolja őt [ti. a búvárt], mert szerette rémletes leirását hallani a’ Charibdisnek. A’ buvár elköté magát
(1840 Horváth Zsigmond¹)
9. (rég)
〈vagyoni értékkel bíró dolgot〉 biztosítékként, óvadékként szerződés v. ígéret biztosítékául felajánl (vkinek), leköt
El-kötni: el-kötelezni (obligo) minden jószágát
(1792 Baróti Szabó Dávid)
örökre van e’ fel-vallva a’ jószág, vagy csak bizonyos időre zálogúl el-kötve
(1808 Georch Illés)
Hát próbára, ki lesz a’ nyertes, akarsz-e ki-kelni? Én az ünt […] íme Fel-teszem. Hát te nekem mit fogsz el-kötni viszontag?
(1813 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elköthet, elkötött, elköttet, elköttetik; ÚMTsz. ~, elkötött

Beállítások