elküld ts ige 3c1

1. ’〈személyt, csoportot〉 arra kér, utasít, hogy menjen el vhova v. vkihez, ill. 〈járművet〉 küld vhova v. vkihez’ ❖ el küldé a’ Király Eumeneſt, hogy a’ holt teſteket rakatná halomra (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 85) | izen egy Körmendi Gábor nevű prokurátor, hogy menjek fel hozzá s segéljek egy keveset írni, mert az íródeákját elküldötte a jószágába [= birtokára] (1823 Fogarasi Sámuel 7109003, 88) | [a főispán] a már felszerelt csapatot a veszélyezett erdélyi részekre elküldeni kívánja (1849 Kossuth Lajos CD32) | Keresztesre akartam kimenni, még pedig gyalog, mert a szekeremet még délelőtt elküldöttem volt haza (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Ferenc József] egyik-másik nevezetesebb hívéhez elküldi Kerzl doktort, hogyha az megbetegszik (1922 Krúdy Gyula CD54) | [a hölgyet] elküldtük a pszichiáterhez (1979 Thinsz Géza 9708030, 41).

1a. (tárgy n. is) ’arra kér, utasít vkit, hogy hozzon oda vmit, v. vezessen, hívjon oda vkit, ill. 〈járművet〉 küld vkiért, vmiért’ ❖ [a dáma] el-küld titkon a’ Szolga után (1781 Csehi András ford.–Ali Cselebi ben Szaleh 7362006, 416) | Vasárnap, 31-én küldje el értem a kocsit Rétságra (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | a frissen csapolt sör kedvéért küldtem el egy uradalmi kocsit Dreherékhez (1925 Krúdy Gyula CD54) | Ármin nemcsak, hogy vállalta a kezességet, hanem előzékenységből még az autóját is elküldte Ivánért (1955 Tatay Sándor 9704003, 362) | Engem küldtek el Veleznéért, mert abban az időben bejáratos voltam a házukba (1986 Gion Nándor 9190003, 44).

1b. ’〈vmely (oktatási) intézménybe〉 bead, küld vkit’ ❖ El kldeſz é engem hólnap a’ kotsidon a’ Klaſtromba? – Már ollyan hamar? kérdé Krónhelm. Ah Szerelmeſem! felelé Szigvárt, eleget éltem már én e’ Világban! (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 638) | [Bodó Ferencet] láncra verték; elküldték a bécsújhelyi börtönbe (1892 Jókai Mór CD18) | holnap elküldelek egy zárdába, ott fognak nevelni, tanítani (1925 Dánielné Lengyel Laura CD10) | [Moritz Kolbenheyert] már nyolcévesen elküldik az eperjesi evangélikus kollégiumba (1997 Boronkai Szabolcs CD52).

1c. ’〈vmely feladatra, szerepre〉 rendel, küld vkit’ ❖ a’ kik [...] a’ Királyi f ſzolgálatot illet foglalatoſságokban el-küldettetnek, haſonlóképpen dupla Gáſit nyernek (1782 Regulamentum militare ford. 7469008, K2[r]) | a zsidó, kereskedésre elküldött, elbocsátott gyermekét megveri, ha azon hirrel jő vissza elsőbb próbájikor, hogy nyert. S valóban csak a vesztés tanithat meg bennünket nyerni (1818 Szemere Pál 8439069, 312) | Vannak fiaim, elküldök belőlök egyet a haza védelmére (1848 Arany János 8014011, 175) | ha tovább így fogyol, elküldelek madárijesztőnek (1930 Móricz Zsigmond CD10) | [Erős Jánost] gazdája elküldi maga helyett katonának (1977 NéprajziLex. CD47) | [A cégek] elküldik képzésre a mérnökeiket (2000 Byte Magazin CD38).

1d. ’〈vmely állapotba, helyzetbe〉 juttat, küld vkit’ ❖ a szótartó főszolgabirót elküldték szabadságra és levegőváltozást ajánlottak neki (1896 Budapesti Hírlap okt. 24. C4743, 4) | Üdülni is sokat elküldtek engem (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 322) | – Tóth Lászlónak mi lett a sorsa? – Elküldték nyugdíjba (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 13).

1e. (›másvilágra‹ jelentésű határozóval) (szépítő) ’megöl v. megölet vkit’ ❖ Dzsemál Eddint elküldték a földi paradicsomon keresztül a mennyei paradicsomba (1877 Jókai Mór CD18) | elvétette magát erővel [a méregkeverő asszony], később elküldte a másvilágra, erővel az embert (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Ez a pár hónap Kun Béláról híresült el, akit aztán Sztálin elküldött a másvilágra (1999 Magyar Hírlap CD09).

1f. ’〈szitkozódás részeként, kívánságként is〉’ ❖ Miért ebbe a lányba botlottam a strandon. De nincs módom válogatni a nők között, nem küldhetem el az anyjába (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 111) | József Attila páciensül vállalásának egyetlen alternatívája az lett volna, hogy kilökik az utcára és elküldik a pokolba (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 604) | mindenki nagyképűsködni kezdett velem, még a keszeg lotyó is, így aztán elküldtem a francba (1989 Bólya Péter 1023008, 118) | amikor Rajk László először nem volt benne a központi vezetőségben, megkérdeztem, hogy hol van. Major és Ruttkai Ottó, az akkori párttitkár emiatt jól elküldtek a fenébe (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vhova v. vkihez, vmihez eljuttat vmit, es. vkit’ ❖ Nagyon köteleznél Uram, ha Generális Orczynak írt ajánló Leveledet nékem is el-küldenéd több közölhetö munkaiddal együtt (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 17) | Ha meg igazítanád és herélés nélkül simítanád [a művemet], szeretném ha el küldenéd Molnárnak a’ Pannonia ki adójának Bétsbe (1809 Dessewffy József C2559, 260) | [Vavel Lajos] a sebesülteket pedig szekerekre rakatta, és elküldte Komáromba (1877 Jókai Mór CD18) | Mariett pontosan elküldi nekünk a maga tartásdíját (1912 Krúdy Gyula C2837, 154) | Kérdezi [a fürdős] a feleségét, hogy hol az étel. Mondja az asszony, hogy elküldte a szolgával (2000 Tasnádi Edit ford. CD48).

3. ’távozásra kér, szólít fel v. utasít vkit vki’ ❖ Ágiaris. Ah kérlek, menj-el hát, hagyj itt halálomnak, Ne legyél réſzeſe útolsó kínomnak. [...] Télónis. El-kldesz-é tled e’ setét halálbúl? (1772 Bessenyei György¹ C1076, 124) | Brutus: Próbáld meg, Marciusnál mit tehet Szived Rómáért. Menenius: Jó, s ha Marcius, mint Comíniust, majd elküld engem is, Ki sem hallgatva, aztán? (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare 8366452, 355) | Az öregúr megint felfortyant: – Te küldted el! Hogy mered te elküldeni, aki énhozzám jön? (1905 Gárdonyi Géza 9173008, 73) | ezt a fiút nem tudtam elküldeni. A kapu előtt kuporgott, szakadt kabátban, cipőben (1969 Mándy Iván 9420021, 63).

3a. ’〈munkaadó〉 állásából elbocsát, felment vkit’ ❖ Ezen Vendégfogadó’ Gazdája el-kldött nem régiben magától eggy Étel-hordót, valamelly roſzſzaságáért (1792 Magyar Hírmondó C5809, 396) | Ha a tisztelt czimü mesterek kényök s’ kedvök szerint bármikor elküldhetik legényeiket, szabad legyen nekünk is akár mikor elmenni (1848 Munkásmozgalmak C3082, 40) | Elküldtük a szakácsnőt, – hallja a magyarázatot, – mert csak magyar ételeket tudott főzni. Sokan voltak lenn a konyhán; apasztani kellett a létszámot (1941 Kellér Andor 9317001, 37) | Szuha Miklóst átszervezés címén elküldték a Betonútépítő Vállalattól (1962 Fejes Endre 9139001, 215).

3b. ’〈házastársát, gyermekét, szeretőjét〉 kapcsolatuk befejezését jelentő távozásra szólítja fel’ ❖ Ha keresztény volna a’ vén Ábrahám zsidó leányát nevezném [legszebbnek]! – vagy megállj! – de hiszen azt elküldötte az atyja (1838 Jósika Miklós 8212011, 136) | Az új bosnyák király megfogadta szavát, a katholikus irány vallója lett s elküldvén bogumil feleségét, új menyasszonya, Katalin, a herczegovinai vajdalány is áttért (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | megengedhetik továbbá a bírák és papok, hogy a férj paráznaság miatt elküldhesse feleségét, mert már Mózes sem tudta szigorúan keresztülvinni, hogy Isten parancsa szerint holtig legyen minden házasság (1928 Szekfű Gyula CD42) | Meg fogsz utálni – mondta halkan a lány. – Miért? – kérdeztem. A könnyek végigfolytak arcán. – El fogsz küldeni – mondta. [...] Miért küldenélek el? – mondtam tőlem telhetőn gyöngéden (1968 Déry Tibor 9107012, 399) | [Jeiel, Matitja, Zabad, Zebina, Jaddai, Joél, Benaja] idegen asszonyt vettek feleségül. Elküldték az asszonyokat is, a gyermekeket is (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

4. ’nem tartóztat tovább, elereszt v. vhogyan útjára bocsát vkit, ill. 〈addig rendelkezésére álló járművet〉 elbocsát, távozni enged’ ❖ Királyom, e’ napokban számosan Meglátogatnak honnunk’ nagyjai. Vigasztalatlan el ne küldjed őket (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 169) | [a gróf] felment szobáiba, ott sokáig járkált egyedül, cselédeit elküldé aludni (1856 Jókai Mór CD18) | von Thallódy elküldte a szolgáját, hogy lefekhet (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Ha a gazda megérkezik, mondd meg, hogy én küldtem el a kocsit (1956 Fekete István 9142003, 259).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. küld; ÉKsz.; SzT. ~, elküldet, elküldhet, elküldött; ÚMTsz.

elküld tárgyas ige 3c1
1.
〈személyt, csoportot〉 arra kér, utasít, hogy menjen el vhova v. vkihez, ill. 〈járművet〉 küld vhova v. vkihez
el küldé a’ Király Eumeneſt, hogy a’ holt teſteket rakatná halomra
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
izen egy Körmendi Gábor nevű prokurátor, hogy menjek fel hozzá s segéljek egy keveset írni, mert az íródeákját elküldötte a jószágába [= birtokára]
(1823 Fogarasi Sámuel)
[a főispán] a már felszerelt csapatot a veszélyezett erdélyi részekre elküldeni kívánja
(1849 Kossuth Lajos)
Keresztesre akartam kimenni, még pedig gyalog, mert a szekeremet még délelőtt elküldöttem volt haza
(1860 Vasárnapi Újság)
[Ferenc József] egyik-másik nevezetesebb hívéhez elküldi Kerzl doktort, hogyha az megbetegszik
(1922 Krúdy Gyula)
[a hölgyet] elküldtük a pszichiáterhez
(1979 Thinsz Géza)
1a. (tárgy n. is)
arra kér, utasít vkit, hogy hozzon oda vmit, v. vezessen, hívjon oda vkit, ill. 〈járművet〉 küld vkiért, vmiért
[a dáma] el-küld titkon a’ Szolga után
(1781 Csehi András ford.Ali Cselebi ben Szaleh)
Vasárnap, 31-én küldje el értem a kocsit Rétságra
(1882 Mikszáth Kálmán)
a frissen csapolt sör kedvéért küldtem el egy uradalmi kocsit Dreherékhez
(1925 Krúdy Gyula)
Ármin nemcsak, hogy vállalta a kezességet, hanem előzékenységből még az autóját is elküldte Ivánért
(1955 Tatay Sándor)
Engem küldtek el Veleznéért, mert abban az időben bejáratos voltam a házukba
(1986 Gion Nándor)
1b.
〈vmely (oktatási) intézménybe〉 bead, küld vkit
El kldeſz é engem hólnap a’ kotsidon a’ Klaſtromba? – Már ollyan hamar? kérdé Krónhelm. Ah Szerelmeſem! felelé Szigvárt, eleget éltem már én e’ Világban!
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
[Bodó Ferencet] láncra verték; elküldték a bécsújhelyi börtönbe
(1892 Jókai Mór)
holnap elküldelek egy zárdába, ott fognak nevelni, tanítani
(1925 Dánielné Lengyel Laura)
[Moritz Kolbenheyert] már nyolcévesen elküldik az eperjesi evangélikus kollégiumba
(1997 Boronkai Szabolcs)
1c.
〈vmely feladatra, szerepre〉 rendel, küld vkit
a’ kik [...] a’ Királyi f ſzolgálatot illet foglalatoſságokban el-küldettetnek, haſonlóképpen dupla Gáſit nyernek
(1782 Regulamentum militare ford.)
a zsidó, kereskedésre elküldött, elbocsátott gyermekét megveri, ha azon hirrel jő vissza elsőbb próbájikor, hogy nyert. S valóban csak a vesztés tanithat meg bennünket nyerni
(1818 Szemere Pál)
Vannak fiaim, elküldök belőlök egyet a haza védelmére
(1848 Arany János)
ha tovább így fogyol, elküldelek madárijesztőnek
(1930 Móricz Zsigmond)
[Erős Jánost] gazdája elküldi maga helyett katonának
(1977 NéprajziLex.)
[A cégek] elküldik képzésre a mérnökeiket
(2000 Byte Magazin)
1d.
〈vmely állapotba, helyzetbe〉 juttat, küld vkit
a szótartó főszolgabirót elküldték szabadságra és levegőváltozást ajánlottak neki
(1896 Budapesti Hírlap okt. 24.)
Üdülni is sokat elküldtek engem
(1973 László-Bencsik Sándor)
– Tóth Lászlónak mi lett a sorsa? – Elküldték nyugdíjba
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
1e. (›másvilágra‹ jelentésű határozóval) (szépítő)
megöl v. megölet vkit
Dzsemál Eddint elküldték a földi paradicsomon keresztül a mennyei paradicsomba
(1877 Jókai Mór)
elvétette magát erővel [a méregkeverő asszony], később elküldte a másvilágra, erővel az embert
(1930 Móricz Zsigmond)
Ez a pár hónap Kun Béláról híresült el, akit aztán Sztálin elküldött a másvilágra
(1999 Magyar Hírlap)
1f.
〈szitkozódás részeként, kívánságként is〉
Miért ebbe a lányba botlottam a strandon. De nincs módom válogatni a nők között, nem küldhetem el az anyjába
(1979 Hajnóczy Péter)
József Attila páciensül vállalásának egyetlen alternatívája az lett volna, hogy kilökik az utcára és elküldik a pokolba
(1987–1988 Valachi Anna)
mindenki nagyképűsködni kezdett velem, még a keszeg lotyó is, így aztán elküldtem a francba
(1989 Bólya Péter)
amikor Rajk László először nem volt benne a központi vezetőségben, megkérdeztem, hogy hol van. Major és Ruttkai Ottó, az akkori párttitkár emiatt jól elküldtek a fenébe
(1995 Magyar Hírlap)
2.
vhova v. vkihez, vmihez eljuttat vmit, es. vkit
Nagyon köteleznél Uram, ha Generális Orczynak írt ajánló Leveledet nékem is el-küldenéd több közölhetö munkaiddal együtt
(1772 Barcsay Ábrahám)
Ha meg igazítanád és herélés nélkül simítanád [a művemet], szeretném ha el küldenéd Molnárnak a’ Pannonia ki adójának Bétsbe
(1809 Dessewffy József)
[Vavel Lajos] a sebesülteket pedig szekerekre rakatta, és elküldte Komáromba
(1877 Jókai Mór)
Mariett pontosan elküldi nekünk a maga tartásdíját
(1912 Krúdy Gyula)
Kérdezi [a fürdős] a feleségét, hogy hol az étel. Mondja az asszony, hogy elküldte a szolgával
(2000 Tasnádi Edit ford.)
3.
távozásra kér, szólít fel v. utasít vkit vki
Ágiaris. Ah kérlek, menj-el hát, hagyj itt halálomnak, Ne legyél réſzeſe útolsó kínomnak. [...] Télónis. El-kldesz-é tled e’ setét halálbúl?
(1772 Bessenyei György¹)
Brutus: Próbáld meg, Marciusnál mit tehet Szived Rómáért. Menenius: Jó, s ha Marcius, mint Comíniust, majd elküld engem is, Ki sem hallgatva, aztán?
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
Az öregúr megint felfortyant: – Te küldted el! Hogy mered te elküldeni, aki énhozzám jön?
(1905 Gárdonyi Géza)
ezt a fiút nem tudtam elküldeni. A kapu előtt kuporgott, szakadt kabátban, cipőben
(1969 Mándy Iván)
3a.
〈munkaadó〉 állásából elbocsát, felment vkit
Ezen Vendégfogadó’ Gazdája el-kldött nem régiben magától eggy Étel-hordót, valamelly roſzſzaságáért
(1792 Magyar Hírmondó)
Ha a tisztelt czimü mesterek kényök s’ kedvök szerint bármikor elküldhetik legényeiket, szabad legyen nekünk is akár mikor elmenni
(1848 Munkásmozgalmak)
Elküldtük a szakácsnőt, – hallja a magyarázatot, – mert csak magyar ételeket tudott főzni. Sokan voltak lenn a konyhán; apasztani kellett a létszámot
(1941 Kellér Andor)
Szuha Miklóst átszervezés címén elküldték a Betonútépítő Vállalattól
(1962 Fejes Endre)
3b.
〈házastársát, gyermekét, szeretőjét〉 kapcsolatuk befejezését jelentő távozásra szólítja fel
Ha keresztény volna a’ vén Ábrahám zsidó leányát nevezném [legszebbnek]! – vagy megállj! – de hiszen azt elküldötte az atyja
(1838 Jósika Miklós)
Az új bosnyák király megfogadta szavát, a katholikus irány vallója lett s elküldvén bogumil feleségét, új menyasszonya, Katalin, a herczegovinai vajdalány is áttért
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
megengedhetik továbbá a bírák és papok, hogy a férj paráznaság miatt elküldhesse feleségét, mert már Mózes sem tudta szigorúan keresztülvinni, hogy Isten parancsa szerint holtig legyen minden házasság
(1928 Szekfű Gyula)
Meg fogsz utálni – mondta halkan a lány. – Miért? – kérdeztem. A könnyek végigfolytak arcán. – El fogsz küldeni – mondta. [...] Miért küldenélek el? – mondtam tőlem telhetőn gyöngéden
(1968 Déry Tibor)
[Jeiel, Matitja, Zabad, Zebina, Jaddai, Joél, Benaja] idegen asszonyt vettek feleségül. Elküldték az asszonyokat is, a gyermekeket is
(1996 Katolikus Biblia ford.)
4.
nem tartóztat tovább, elereszt v. vhogyan útjára bocsát vkit, ill. 〈addig rendelkezésére álló járművet〉 elbocsát, távozni enged
Királyom, e’ napokban számosan Meglátogatnak honnunk’ nagyjai. Vigasztalatlan el ne küldjed őket
(1826 Vörösmarty Mihály)
[a gróf] felment szobáiba, ott sokáig járkált egyedül, cselédeit elküldé aludni
(1856 Jókai Mór)
von Thallódy elküldte a szolgáját, hogy lefekhet
(1929 Tersánszky Józsi Jenő)
Ha a gazda megérkezik, mondd meg, hogy én küldtem el a kocsit
(1956 Fekete István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. küld; ÉKsz.; SzT. ~, elküldet, elküldhet, elküldött; ÚMTsz.

Beállítások