ellenkezet fn 3B (rég)

1. ’személyek v. csoportok közötti ellenséges, haragos viszony, ill. nézeteltérés, vita’ ❖ Noſza fogjatok hát kezet, nints már benne ellenkezet, el-oſzlott mord teletek, [...] napjaitok ki-tiſztúltak (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 743) | Alapnézeteink illy ellenkezetéböl folytak minden ellenkezeteink. De ugy hiszem, hogy az elüzionban a görög charisoknak is bényujtá már Kazinczy az engesztelő áldozatot (1829–1834 Berzsenyi Dániel C1072, 133) | ily állam, a helyett hogy közép Némethon erős egészszé szervezné s az Austria és Poroszország közt fennálló ellenkezeteket elhárítaná, jobb esetben csak harctérül szolgálna, melyen mindkét nagyhatalom a túlsúlyért küzdene (1861 Toldy István ford.–Eötvös C4189, 57).

2. (összehasonlított) dolgoknak v. jelenségeknek az az állapota, hogy jelentősen v. teljesen különböznek egymástól, ill. nem egyeztethetők össze egymással’ ❖ Contrast, der: ellenkezet (1823 Márton József¹ C3047, 514) | De ha az uj metrummal eleget tennénk is az éneknek, hogy tennénk eleget a’ szavalásnak, holott ezek természeteiben ellenkezet is vagyon (1826 Berzsenyi Dániel C1072, 99) | [a motiválatlan elkésések] ollynemü érzést támasztanak melly a’ tragoediai hangulattal nem kis ellenkezetben áll (1837 Figyelmező C6730, 53) | [Szentpéterváron] a’ hosszú vonalak a’ házak’ egyszinüsége ’s egyformasága elfárasztja a’ szemet; minden változatosság, minden ellenkezet hiányzik (1840 Trefort Ágoston C1207, 230).

2a. ’vmely másiktól jelentősen v. teljesen különböző, ill. azzal összeegyeztethetetlen dolog, érzés stb.’ ❖ Kéſzült volt Szulimán nagy igyekezettel; De Zrinyi-is várta bátor végezettel, Noha töprönkedett ſok ellenkezettel, Mert a’ pogány todult nagy felekezettel (1777 Kónyi János C2731, 55) | A’ korosabb minden gyermeki nyilatkozatokban bizonyos őszinteséget, bizonyos természetesség’ kifejezetét lát, mellyet mint gyakorlott mesterkéltség’ ellenkezetét megmosolyoghat ugyan, de mint észszerű tulajdont becsűlni tartozik (1843 Athenaeum C0026, 494) | Az ellentétek kiegészítik, az ellenkezetek kirekesztik, megsemmisítik egymást (1888 Rendszeres széptan C1914, 62).

3. ’vkinek a véleményével v. kérésével, parancsával szembeni ellenérzés, ill. tiltakozás(ul nyilvánított vélemény, magatartás)’ ❖ Contradictio, ellenkezet (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 111) | Vár magas Engadiban fejrázó Kende, ki ellen Nincsen erő, nincs hős, a harcznak nincs veszedelme, A ki ha rázza fejét ellenkezetében, akár az Ég föld rázkódjék (1830 Vörösmarty Mihály C4534, 397).

Vö. CzF.

ellenkezet főnév 3B (rég)
1.
személyek v. csoportok közötti ellenséges, haragos viszony, ill. nézeteltérés, vita
Noſza fogjatok hát kezet, nints már benne ellenkezet, el-oſzlott mord teletek, [...] napjaitok ki-tiſztúltak
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
Alapnézeteink illy ellenkezetéböl folytak minden ellenkezeteink. De ugy hiszem, hogy az elüzionban a görög charisoknak is bényujtá már Kazinczy az engesztelő áldozatot
(1829–1834 Berzsenyi Dániel)
ily állam, a helyett hogy közép Némethon erős egészszé szervezné s az Austria és Poroszország közt fennálló ellenkezeteket elhárítaná, jobb esetben csak harctérül szolgálna, melyen mindkét nagyhatalom a túlsúlyért küzdene
(1861 Toldy István ford.Eötvös)
2.
(összehasonlított) dolgoknak v. jelenségeknek az az állapota, hogy jelentősen v. teljesen különböznek egymástól, ill. nem egyeztethetők össze egymással
Contrast, der: ellenkezet
(1823 Márton József¹)
De ha az uj metrummal eleget tennénk is az éneknek, hogy tennénk eleget a’ szavalásnak, holott ezek természeteiben ellenkezet is vagyon
(1826 Berzsenyi Dániel)
[a motiválatlan elkésések] ollynemü érzést támasztanak melly a’ tragoediai hangulattal nem kis ellenkezetben áll
(1837 Figyelmező)
[Szentpéterváron] a’ hosszú vonalak a’ házak’ egyszinüsége ’s egyformasága elfárasztja a’ szemet; minden változatosság, minden ellenkezet hiányzik
(1840 Trefort Ágoston)
2a.
vmely másiktól jelentősen v. teljesen különböző, ill. azzal összeegyeztethetetlen dolog, érzés stb.
Kéſzült volt Szulimán nagy igyekezettel; De Zrinyi-is várta bátor végezettel, Noha töprönkedett ſok ellenkezettel, Mert a’ pogány todult nagy felekezettel
(1777 Kónyi János)
A’ korosabb minden gyermeki nyilatkozatokban bizonyos őszinteséget, bizonyos természetesség’ kifejezetét lát, mellyet mint gyakorlott mesterkéltség’ ellenkezetét megmosolyoghat ugyan, de mint észszerű tulajdont becsűlni tartozik
(1843 Athenaeum)
Az ellentétek kiegészítik, az ellenkezetek kirekesztik, megsemmisítik egymást
(1888 Rendszeres széptan)
3.
vkinek a véleményével v. kérésével, parancsával szembeni ellenérzés, ill. tiltakozás(ul nyilvánított vélemény, magatartás)
Contradictio, ellenkezet
(1822 e. Tudományos mesterszókönyv)
Vár magas Engadiban fejrázó Kende, ki ellen Nincsen erő, nincs hős, a harcznak nincs veszedelme, A ki ha rázza fejét ellenkezetében, akár az Ég föld rázkódjék
(1830 Vörösmarty Mihály)
Vö. CzF.

Beállítások