ellenforradalmár fn és mn 

I. fn 4A4 (jelzőként is)

’ellenforradalomban tevékenyen részt vevő, azt támogató, annak eszméjét hirdető, ill. vmely forradalmat ellenző, annak ellenében tevékenykedő személy’ ❖ Marat a küzdelmet az ellenforradalmárok, a királyság, a papság és nemesség ellen ugy tekintette mint a háborút (1882 Népszava júl. 16. C7868, [2]) | a szovjeturalom idején nálunk is „sötétben bujkáló, gyáva ellenforradalmároknak” jelezték azokat, akik életüket kockára téve a rendszer megbuktatásán fáradoztak (1932 Kosztolányi Dezső CD10) | [Anton Antonovics Gyenikin] 1917 végén az Októberi Szocialista Forradalom megsemmisítésére önkéntes hadsereget szervez a cári hadsereg tisztjeiből és az ellenforradalmár katonákból (1962 Simkovics Gyula CD52) | közeli hozzátartozómat 1958-ban kivégezték mint ellenforradalmárt (2002 Magyar Hírlap CD09).

II. mn 4A4

’ilyen személyre jellemző, attól származó, ill. vmely ellenforradalmat támogató v. annak eszméjével, céljaival összhangban levő, es. vmely forradalmat ellenző, forradalomellenes 〈cselekvés, megnyilvánulás, gondolkodásmód〉’ ❖ A pétervári munkáskormányra nézve életkérdés, hogy leverje az ellenforradalmár kozáklázadást (1917 Népszava dec. 22. C7485, 8) | XVIII. Lajos fölényes intellektusát, kiegyenlítő természetét X. Károly korszerűtlen ellenforradalmár lelkisége váltotta fel (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | [1919-ben a forradalmi direktóriumok helyét] a régi közigazgatás emberei foglalják el. Ezek ellenforradalmár intézkedéseket tesznek (1942 Bánlaky József CD16) | ellenforradalmár mentalitású tanár kollégái hajtóvadászatot rendeztettek ellene [ti. Peéri Rezső ellen], ügynöknek, hazaárulónak nevezték (1980 Hiller István¹ CD52).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

ellenforradalmár főnév és melléknév
I. főnév 4A4 (jelzőként is)
ellenforradalomban tevékenyen részt vevő, azt támogató, annak eszméjét hirdető, ill. vmely forradalmat ellenző, annak ellenében tevékenykedő személy
Marat a küzdelmet az ellenforradalmárok, a királyság, a papság és nemesség ellen ugy tekintette mint a háborút
(1882 Népszava júl. 16.)
a szovjeturalom idején nálunk is „sötétben bujkáló, gyáva ellenforradalmároknak” jelezték azokat, akik életüket kockára téve a rendszer megbuktatásán fáradoztak
(1932 Kosztolányi Dezső)
[Anton Antonovics Gyenikin] 1917 végén az Októberi Szocialista Forradalom megsemmisítésére önkéntes hadsereget szervez a cári hadsereg tisztjeiből és az ellenforradalmár katonákból
(1962 Simkovics Gyula)
közeli hozzátartozómat 1958-ban kivégezték mint ellenforradalmárt
(2002 Magyar Hírlap)
II. melléknév 4A4
ilyen személyre jellemző, attól származó, ill. vmely ellenforradalmat támogató v. annak eszméjével, céljaival összhangban levő, es. vmely forradalmat ellenző, forradalomellenes 〈cselekvés, megnyilvánulás, gondolkodásmód〉
A pétervári munkáskormányra nézve életkérdés, hogy leverje az ellenforradalmár kozáklázadást
(1917 Népszava dec. 22.)
XVIII. Lajos fölényes intellektusát, kiegyenlítő természetét X. Károly korszerűtlen ellenforradalmár lelkisége váltotta fel
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
[1919-ben a forradalmi direktóriumok helyét] a régi közigazgatás emberei foglalják el. Ezek ellenforradalmár intézkedéseket tesznek
(1942 Bánlaky József)
ellenforradalmár mentalitású tanár kollégái hajtóvadászatot rendeztettek ellene [ti. Peéri Rezső ellen], ügynöknek, hazaárulónak nevezték
(1980 Hiller István¹)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások