ellenvetés fn 4B (vál)

1. ’az ellenvet igével kifejezett cselekvés’ ❖ Mikor egyſzer magát az elme meg-gyzi, Az ellen-vetést-is akkor meg-elzi (1789 Mátyási József C3065, 230).

2. ’vmely eljárást, cselekvést stb. helytelenítő, ellenző v. kifogásoló vélemény, észrevétel’ ❖ Mind azon megjegyzés s ellenvetések közt, mellyek tervem ellen görditve, közvetlen vagy közvetve eddigelé értésemre jöttek (1843 Széchenyi István 8429029, 135) | Ez intézkedést nagyon bölcsnek tartottam minden tekintetben s nem volt rá ellenvetésem (1872 Salamon Ferenc ford.–Feuillet 8402021, 94) | A fiú ellenvetés nélkül, de látható öröm nélkül is engedelmeskedett (1918 Babits Mihály CD10) | Tisztelt Országgyűlés! Sor kerülhet-e a végszavazásra? Van-e valakinek ellenvetése? (1992 Országgyűlési Napló CD62) | néhány érintett önkormányzat ellenvetése miatt levették a napirendről az Őrség nemzeti parkká nyilvánítását (2001 Népszabadság jan. 31. C7849, 4).

2a. ’vmely állítással, kijelentéssel stb. szemben megfogalmazott ellenérv’ ❖ Kriſtina elméskedet ugyan minden iparkodáal illy súlyos ditséretét magától el-támaſztani, és az utólsóra nézve nyomos ellen-vetést-is oda ragaſztani, de a’ Márk-Gróf, és a’ Márk-Grófné olly fontos okokkal tudták ismét elö-hozott mentségeit meg-viſzálni, hogy nem vala töle lehetséges magát elégségeſen ki-fejteni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 71) | A mi a második ellenvetést illeti, az ismét nem alapos, mert a székely nép korántsem volt (e korban sem) oly müveletlen, mint azt sokan feltételezni szeretik (1868 Orbán Balázs 8340002, 32) | Egy megjegyzést, egy ellenvetést nem tett arra, amit mondottam (1926 Rákosi Jenő 8385008, 150) | a középkori és újkori egyetemeken rendszeresen folyó disputákban a skolasztikus szerzők műveiben alkalmazott bizonyítási eljárást kívánták meg. Ez abból állt, hogy a bizonyítandó tétel rövid és szabatos megfogalmazása után először fel kellett sorolni a tétel ellen felhozható ellenvetéseket, majd pedig a tétel mellett szóló érveket (1997 PedagógiaiLex. C6811, 303).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ellen-; ÉKsz.; SzT.

ellenvetés főnév 4B (vál)
1.
az ellenvet igével kifejezett cselekvés
Mikor egyſzer magát az elme meg-gyzi, Az ellen-vetést-is akkor meg-elzi
(1789 Mátyási József)
2.
vmely eljárást, cselekvést stb. helytelenítő, ellenző v. kifogásoló vélemény, észrevétel
Mind azon megjegyzés s ellenvetések közt, mellyek tervem ellen görditve, közvetlen vagy közvetve eddigelé értésemre jöttek
(1843 Széchenyi István)
Ez intézkedést nagyon bölcsnek tartottam minden tekintetben s nem volt rá ellenvetésem
(1872 Salamon Ferenc ford.Feuillet)
A fiú ellenvetés nélkül, de látható öröm nélkül is engedelmeskedett
(1918 Babits Mihály)
Tisztelt Országgyűlés! Sor kerülhet-e a végszavazásra? Van-e valakinek ellenvetése?
(1992 Országgyűlési Napló)
néhány érintett önkormányzat ellenvetése miatt levették a napirendről az Őrség nemzeti parkká nyilvánítását
(2001 Népszabadság jan. 31.)
2a.
vmely állítással, kijelentéssel stb. szemben megfogalmazott ellenérv
Kriſtina elméskedet ugyan minden iparkodáal illy súlyos ditséretét magától el-támaſztani, és az utólsóra nézve nyomos ellen-vetést-is oda ragaſztani, de a’ Márk-Gróf, és a’ Márk-Grófné olly fontos okokkal tudták ismét elö-hozott mentségeit meg-viſzálni, hogy nem vala töle lehetséges magát elégségeſen ki-fejteni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
A mi a második ellenvetést illeti, az ismét nem alapos, mert a székely nép korántsem volt (e korban sem) oly müveletlen, mint azt sokan feltételezni szeretik
(1868 Orbán Balázs)
Egy megjegyzést, egy ellenvetést nem tett arra, amit mondottam
(1926 Rákosi Jenő)
a középkori és újkori egyetemeken rendszeresen folyó disputákban a skolasztikus szerzők műveiben alkalmazott bizonyítási eljárást kívánták meg. Ez abból állt, hogy a bizonyítandó tétel rövid és szabatos megfogalmazása után először fel kellett sorolni a tétel ellen felhozható ellenvetéseket, majd pedig a tétel mellett szóló érveket
(1997 PedagógiaiLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ellen-; ÉKsz.; SzT.

Beállítások