ellő ige 9c2 

1. ts ’〈lövedéket〉 fegyver elsütésével, íj idegének elpattantásával lő, ill. (lövedékként) elröpít vmit’ ❖ Ollyan Plántát láttam egyſzer a’ többek között, a’ melly midön meg-ért a’ magva, gránát vagy Bombi módjára el-lötte azt (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 159) | Kiválaſztván egy pár nyilat a’ tegzébl [Ámor], Ráteſzi keményen felhúzott íjjára – ’S ellövi Oporra ’s a’ ſzép Dorottyára (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 102) | [Csata után] vidéki földmivesek az ellőtt golyókat keresték, s egyik talált is két tizenkét fontost (1856 Jókai Mór C2230, 310) | a magokat a két ujja közé fogva, megcélzott valami tárgyat és ellőtte, ahogy a parasztgyerekek szokták (1904 Mikszáth Kálmán CD04) | Aspasianus emberei közül néhányan ott álltak Jeruzsálem falai közelében, és minden szót, amit hallottak, felírtak, és nyílvesszőkön ellőtték a falon kívülre (1997 Komoróczy Géza CD17).

1a. (Sp) ’〈labdát〉 nagy erővel elrúg, ill. 〈célzott rúgást〉 elvégez’ ❖ Blomqvist jobbról, messziről ellőtt szabadrúgása látszólag elindult a semmibe, Lindqvist azonban az alapvonalról visszafejelte a magyar kapu elé (1996 Magyar Hírlap CD09) | Orosznak az sem okozott gondot, hogy akár 25 méterről is ellője a labdát (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈lőszert, lövedéket〉 lövésre elhasznál’ ❖ Minden van, csak por nincs; azért néznek széjjel: Vajda örömére ellőtték az éjjel (1851 Arany János CD01) | a 12. zászlóalj első századának fedezete alatt addig kartácsolta a tömegben rohanó ellenséget, míg a már 25 lépésre levő ellenséges tömegekre utolsó kartácsát is ellövé (1870 Orbán Balázs CD22) | a 60. hadosztálynak Gročkán túl jutott különítményének déltájban a Brestovik-magaslatról ujból Gročkara kellett visszahuzódnia […], mert már utolsó töltényét is ellőtte volt (1942 Bánlaky József CD16) | a tüzérség már közel volt ahhoz, hogy teljes lőszerkészletét ellője (1999 Hermann Róbert CD52).

2a. (biz) ’〈filmet〉 sorozatos fényképezéssel elhasznál’ ❖ egy egész tekercs filmet is képes voltam ellőni egy fél óra alatt az ablakpárkánynak támasztott szintezőtávcsővel, melynek okulárjához csak úgy odaszorítottam az új Zenitemet... (1999 Természet Világa CD50) | ellőtt két és fél tekercset – a bagoly türelmes volt, soha még ilyen furcsa jószágot, a vakutól sem ijedt meg (2007 Békés Pál 3036002, 320).

3. ts (kissé rég) ’〈tűzfegyvert〉 elsüt, ill. 〈íjat〉 kilő’ ❖ Az ostromlók egy ágyút ſem lttek el, hanem egy puskának el ſütése által [gyújtották fel a puskaporos raktárat] (1790 Péczeli József C3451, 317) | [Diana] felvonja íját, ’s ellenem ellövi (1796 e. Dayka Gábor C1357, 99) | több napig nem lövé-el fegyverét (1836 Bajza József ford. C0719, 117) | A mint meglátták egymást, az volt a legelső dolog, hogy mindenik ellője egyszer a maga puskáját (1885 Mikszáth Kálmán C3159, 170) | a harmadik másodpercben Bárczy úr (az ellenfél) elsütötte pisztolyát, és a katonai parádéba öltözött főhadnagy mellén találva összerogyott anélkül, hogy pisztolyát ellőtte volna (1930 Krúdy Gyula CD54).

4. ts (kissé rég) ’meglő, lövéssel eltalál (és így elejt, megöl) vkit, vmit’ ❖ Kedves az Isten eltt, ki gyakor ſok népeket el ltt, Hajdani Honnos alatt, kíkre haragja haladt (1786 Édes Gergely 7095002, 37) | Dobó apródját ellövék (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Ellőtte a feldobott tallért (1897 Krúdy Gyula C2846, 79) | a vezérhímet sikerült ellőnöm a csapatból (1927 Az állatok világa ford. CD46).

4a. ’lövéssel szétzúz, szétroncsol, ill. helyéről leszakít vmit’ ❖ azon Pattantyús is, a’ melly a’ Belegrádi Basának Szabats alatt lév kertjében épltt Filegóriáját vagy is Glorietjét elſ lövésével Felſéges Urunk’ ſzeme’ láttára el-ltte, mellyért is F Tiſztſéget nyert (1789 Gvadányi József C1925, 117) | a kis vőfény körültánczol a mennyasszonynyal, fejéről levett koszoruját pedig ellövik annak jeléül, hogy már asszony s több virágot nem viselhet (1868 Orbán Balázs CD22) | Idős Rózsa József keresi fiát Rózsa Józsefet, aki a 6. számú honvéd gyalogezrednél szolgált mint szakács: állítólag Piliscsabánál ellőtték a kocsijukat (1949 Szabad Föld jan. 23. C1538, 2) | a lábamat ellőtték (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 5).

5. tn (átv is) ’vmely fegyvert (rosszul célozva) úgy süt el, hogy a lövedék pályája vmi közelében, vmi mellett halad el’ ❖ ámbár világossan elttünk vagyon a’ […] Tzél […] mind-az-által sokszor mellette lövünk-el annak (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 214) | egy arasznyira lő el a fülem mellett (1890 Jókai Mór CD18) | Moncrieff-féle lövegtalp. Föltalálója Moncrieff angol kapitány. Célja a mellvéd fölött ellőni (1915 RévaiNagyLex. C5709, 856).

6. ts ’〈poént〉 idő előtt elmondva elront’ ❖ Legutóbb az autózás tévútjairól írtam, de már most elárulom – bár ezzel ellövöm a poént –, szerintem az egész motorizáció tévútnak bizonyult: az autó kezdetben primitívsége miatt, ma pedig a forgalmi viszonyok okán nem alkalmas a közlekedésre (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. tn (biz) ’gyors iramban eltávolodik vkitől’ ❖ [a két legjobb futó küzdelme] felejthetetlen maradt. Ahogy a rajt pillanatában ellőttek a mezőnytől és külön versenyt futva, egy pillanatra le nem mentek egymás nyakáról… (1974 Zsolt István 9808003, 133).

Fr: puskapor.

Vö. CzF. ellő²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ellő ^[1] , ellőhet; ÚMTsz. ellő¹