elmenetel fn 4B (rendsz. birtokszóként)

’az a cselekvés, hogy vki, es. vmi elmegy, eltávozik, ill. annak ideje’ ❖ [Kleombrotes és Télónis Ágis] elmenetelével érkezett (1772 Bessenyei György¹ C1075, 36) | Elmenetelemkor adtam kezedbe egy czédulát (1856 Madách Imre 8284062, 880) | A grófné áthajtatott a vasúti átjárón, mely a vonat elmenetele után ismét nyitva lett (1885 Pálffy Albert 8349002, 221) | az ember belehalhat az ilyen hosszú szenvedésbe, amilyet, más életéért, te vállalsz most elmeneteleddel (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 33) | a külföldön vendégmunkát vállalók nem foglalkoznak a kivándorlás gondolatával komolyan, a zenész cigányok azonban fontolgatják az elmenetelt (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elmenetel főnév 4B (rendsz. birtokszóként)
az a cselekvés, hogy vki, es. vmi elmegy, eltávozik, ill. annak ideje
[Kleombrotes és Télónis Ágis] elmenetelével érkezett
(1772 Bessenyei György¹)
Elmenetelemkor adtam kezedbe egy czédulát
(1856 Madách Imre)
A grófné áthajtatott a vasúti átjárón, mely a vonat elmenetele után ismét nyitva lett
(1885 Pálffy Albert)
az ember belehalhat az ilyen hosszú szenvedésbe, amilyet, más életéért, te vállalsz most elmeneteleddel
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
a külföldön vendégmunkát vállalók nem foglalkoznak a kivándorlás gondolatával komolyan, a zenész cigányok azonban fontolgatják az elmenetelt
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások