elnézés fn 4B

1. ’az elnéz igével kifejezett cselekvés’ ❖ Bétsnek leirása, tulajdonképpen tsak egy helyrajzolásbéli Tsontkép, a’ mely jól szólgálhat a’ Portékák’ és a kézimivek’ állapottyának néminemü elnézésére (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 83).

2. ’〈udvariassági kifejezésekben is:〉 vkivel, vmivel szemben gyakorolt megértő, megengedő, nem számonkérő bánásmód, ill. enyhe, jóindulatú elbírálás’ ❖ Az a’ zsidó a’ ki Persiában törvény, Török Orſzágban pedig el-nézés ſzerint több Feleségeket vehet, Olasz- Német- Spanyol- és Frantzia-Orſzágban vétkes (1790 Az igazság kiszolgáltatásának jutalma ford. C0691, 79) | kinek a minden ároni többség csinálás képezi feladatát, s ki ennél fogva ha többségét compromittálni nem akarja, pártja, s pártjának egyes tagjai iránt gyakorta engedékenységre s elnézésekre van kényszeritve (1848 Kossuth Lajos CD32) | [Széchenyi és Wesselényi] megfogadták egymásnak, […] hogy semmi elnézéssel nem lesznek egymás hibái vagy gyengeségei iránt, hanem kiméletlenül s őszintén figyelmeztetik azokra egymást (1896 Zichy Antal CD55) | utólagosan szives elnézést kérünk azért, hogy lapunk mult száma a szokottnál kisebb terjedelemben jelent meg (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 5) | A gazdasági szempontot mint létkérdést én a magam részéről sosem vitattam. De azért, elnézést kérek, ne pusztítsuk ki a hagyományokat (1978 Bereményi Géza 9048001, 186) | Elnézést kérek, szeretném megkérni az elnök urat, hogy az általános vitát ne tessék lezárni (1991 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (rég, ritk) ’vmely törvényszegésért járó megtorlás v. büntetés elengedése, kegyelem’ ❖ A király megengedi, hogy azok [a katonaszökevények], a kik a kegyelem reményében újolag be akarnak állani, ez alkalommal elnézésben részesüljenek, ha azonban ismét megszöknének, földönfutókul lesznek tekintendők (1896 Széchy Károly CD55) | [a lakosság forrongása miatt] a császár 1607 aug. 3-án birodalmi átok alá helyezte a várost. Miksa már készült a végrehajtásra, de a város tanácsa elnézésért esedezett és kész volt kiadni a főczinkosokat (1901 Nagy képes világtörténet CD03).

3. (msz-szerűen) ’Udvariassági kifejezésként.’

3a. ’〈bocsánatkérés, ill. szabadkozás, mentegetőzés kif-ére〉’ ❖ Mikes kinézett a folyosóra s így szólt: – Elnézést drága, édes urak. Az isten küldött hozzám valakit, s most megvizsgálom az isteni küldött angyalszárnyait (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 170) | Elnézést, de még be sem mutattam a partneremet (1972 Sándor György 1138002, 100) | [A hasmenése miatt] bevitték a… – megint elnézést a kifejezésért, de hadifogolynyelven – a fosóbarakkba… (1990 Sára Sándor 2001026, 24) | Elnézést, hogy csengetés nélkül berontottam (2002 Goretity József ford.–Dovlatov 3120001, 294).

3b. ’〈ismeretlen v. fölérendelt személyhez intézett kérdés bevezetésére〉’ ❖ [Vevő:] Visincei vagyok. (Nyomatékkal.) Mondom, Visincei Gusztáv … Nem mond önnek semmit ez a név? [Eladó:] Elnézést. Találkoztunk már? Ismerjük egymást? (1966 Karinthy Ferenc 9308003, 283) | Elnézést, elnök úr, melyik pontról van szó? (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Elnézést, merre találom a mosdót? (2010 Szántó T. Gábor 3153014, 993).

3c. ’〈udvarias, de erélyes ellenkezés, ill. kritikus közlés bevezetésére〉’ ❖ [Fiszer] egy szünet végén szólt Boguslawskinak, hogy szerinte, elnézést, a jelenet hosszú és unalmas (1978 Spiró György 1143001, 115) | Már elnézést, de ez… ez… hazugság (1989 Páskándi Géza 2001007, 29) | – Függőlegesre kértem a gödröket. […] Függőleges az, ami a Föld középpontja felé mutat. […] – De már elnézést! Nem mindegy, hogy hova mutat? Hát be lesz temetve földdel! (2001 Zoltán Gábor 3345001, 15).

4. (figyelmetlenség okozta) tévedés, hiba’ ❖ felsőbb helyekre vitt perbeni elnézés (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 91) | [Az Aggódás című költeményt] az 1885 ben megjelent „Költemények”-hez irtam; onnan azonban sajnos elnézésből kimaradt (1885 Balog István² C0759, 102) | Saját betoldásaimat, melyekkel itt-ott a másoló kihagyásait, elnézéseit helyre pótlom zárjel közé teszem (1903 Bernáth Lajos 7467002, 265) | [A magyar válogatott] a negyeddöntőben aztán némi balszerencsével, bírói elnézésekkel és jó néhány nagy gólhelyzet elszalasztásával alulmaradt a későbbi ezüstérmes csehszlovák együttessel szemben (1989 Tények könyve CD37).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elnézés főnév 4B
1.
az elnéz igével kifejezett cselekvés
Bétsnek leirása, tulajdonképpen tsak egy helyrajzolásbéli Tsontkép, a’ mely jól szólgálhat a’ Portékák’ és a kézimivek’ állapottyának néminemü elnézésére
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
2.
〈udvariassági kifejezésekben is:〉 vkivel, vmivel szemben gyakorolt megértő, megengedő, nem számonkérő bánásmód, ill. enyhe, jóindulatú elbírálás
Az a’ zsidó a’ ki Persiában törvény, Török Orſzágban pedig el-nézés ſzerint több Feleségeket vehet, Olasz- Német- Spanyol- és Frantzia-Orſzágban vétkes
(1790 Az igazság kiszolgáltatásának jutalma ford.)
kinek a minden ároni többség csinálás képezi feladatát, s ki ennél fogva ha többségét compromittálni nem akarja, pártja, s pártjának egyes tagjai iránt gyakorta engedékenységre s elnézésekre van kényszeritve
(1848 Kossuth Lajos)
[Széchenyi és Wesselényi] megfogadták egymásnak, […] hogy semmi elnézéssel nem lesznek egymás hibái vagy gyengeségei iránt, hanem kiméletlenül s őszintén figyelmeztetik azokra egymást
(1896 Zichy Antal)
utólagosan szives elnézést kérünk azért, hogy lapunk mult száma a szokottnál kisebb terjedelemben jelent meg
(1901 Veszprémi Ellenőr)
A gazdasági szempontot mint létkérdést én a magam részéről sosem vitattam. De azért, elnézést kérek, ne pusztítsuk ki a hagyományokat
(1978 Bereményi Géza)
Elnézést kérek, szeretném megkérni az elnök urat, hogy az általános vitát ne tessék lezárni
(1991 Országgyűlési Napló)
2a. (rég, ritk)
vmely törvényszegésért járó megtorlás v. büntetés elengedése, kegyelem
A király megengedi, hogy azok [a katonaszökevények], a kik a kegyelem reményében újolag be akarnak állani, ez alkalommal elnézésben részesüljenek, ha azonban ismét megszöknének, földönfutókul lesznek tekintendők
(1896 Széchy Károly)
[a lakosság forrongása miatt] a császár 1607 aug.augusztus 3-án birodalmi átok alá helyezte a várost. Miksa már készült a végrehajtásra, de a város tanácsa elnézésért esedezett és kész volt kiadni a főczinkosokat
(1901 Nagy képes világtörténet)
3. (msz-szerűen)
Udvariassági kifejezésként.
3a.
〈bocsánatkérés, ill. szabadkozás, mentegetőzés kif-ére〉
Mikes kinézett a folyosóra s így szólt: – Elnézést drága, édes urak. Az isten küldött hozzám valakit, s most megvizsgálom az isteni küldött angyalszárnyait
(1941 Gelléri Andor Endre)
Elnézést, de még be sem mutattam a partneremet
(1972 Sándor György)
[A hasmenése miatt] bevitték a… – megint elnézést a kifejezésért, de hadifogolynyelven – a fosóbarakkba…
(1990 Sára Sándor)
Elnézést, hogy csengetés nélkül berontottam
(2002 Goretity József ford.Dovlatov)
3b.
〈ismeretlen v. fölérendelt személyhez intézett kérdés bevezetésére〉
[Vevő:] Visincei vagyok. (Nyomatékkal.) Mondom, Visincei Gusztáv … Nem mond önnek semmit ez a név? [Eladó:] Elnézést. Találkoztunk már? Ismerjük egymást?
(1966 Karinthy Ferenc)
Elnézést, elnök úr, melyik pontról van szó?
(1993 Országgyűlési Napló)
Elnézést, merre találom a mosdót?
(2010 Szántó T. Gábor)
3c.
〈udvarias, de erélyes ellenkezés, ill. kritikus közlés bevezetésére〉
[Fiszer] egy szünet végén szólt Boguslawskinak, hogy szerinte, elnézést, a jelenet hosszú és unalmas
(1978 Spiró György)
Már elnézést, de ez… ez… hazugság
(1989 Páskándi Géza)
– Függőlegesre kértem a gödröket. […] Függőleges az, ami a Föld középpontja felé mutat. […] – De már elnézést! Nem mindegy, hogy hova mutat? Hát be lesz temetve földdel!
(2001 Zoltán Gábor)
4.
(figyelmetlenség okozta) tévedés, hiba
felsőbb helyekre vitt perbeni elnézés
(1834 Ormós Zsigmond)
[Az Aggódás című költeményt] az 1885 ben megjelent „Költemények”-hez irtam; onnan azonban sajnos elnézésből kimaradt
(1885 Balog István²)
Saját betoldásaimat, melyekkel itt-ott a másoló kihagyásait, elnézéseit helyre pótlom zárjel közé teszem
(1903 Bernáth Lajos)
[A magyar válogatott] a negyeddöntőben aztán némi balszerencsével, bírói elnézésekkel és jó néhány nagy gólhelyzet elszalasztásával alulmaradt a későbbi ezüstérmes csehszlovák együttessel szemben
(1989 Tények könyve)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások