állandósul tn ige 1a1

1. ’tartóssá, folyamatossá, ill. rendszeressé, gyakorivá válik’ ❖ a zavargások netalán megismétlődnek, avagy éppen állandósulnának (1901 Budapesti Hírlap aug. 8. C0056, 7) | az állandósuló agrárválság (1941 Veres Péter 9771002, 88) | újabb pedagógiai beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a fegyelmezettség állandósuljon viselkedésében (1983 Bíróné Nagy Edit 1018001, 27).

2. (változatlan állapotban) rögződik, megszilárdul, megmerevedik’ ❖ a hagyományos anyag növekedésével és megszilárdulásával a fejlődés folyamán lassankint maguk a dalok is állandósultak (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az irodalmi mű szellemileg individualizálódik: vagyis a szerző alkotta eredeti szöveg az egyes variációk különbözőségein túlemelkedve egyre szilárdabb és konkrétebb formában állandósúl (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 109) | a szín-fény-egység egyenletesen megoszló rendjén állandósult síktérszerkezet (1934 Kállai Ernő 9295001, 12) | egy-egy sornemen belül, egymértékű sorozatokban, állandósult mind a sor, mind a modern ütemnemek időtartama (1955 Szabédi László 9621001, 165) | az olajtermelés 2 millió tonna/évben állandósult (1997 Magyarország földje CD05).

2a. (Nyelvt) ’〈szókapcsolat〉 alakilag megmerevedik, és kisebb-nagyobb mértékben jelentéstani egységgé válik’ ❖ [a szószerkezetek] állandósulnak és szinte névszóvá, határozóvá [!] lesznek (1906 Bacsó Gyula C0706, 42).

Sz: állandósulás.

Vö. ÉrtSz.; TESz. állandó; ÉKsz.

állandósul tárgyatlan ige 1a1
1.
tartóssá, folyamatossá, ill. rendszeressé, gyakorivá válik
a zavargások netalán megismétlődnek, avagy éppen állandósulnának
(1901 Budapesti Hírlap aug. 8.)
az állandósuló agrárválság
(1941 Veres Péter)
újabb pedagógiai beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a fegyelmezettség állandósuljon viselkedésében
(1983 Bíróné Nagy Edit)
2.
(változatlan állapotban) rögződik, megszilárdul, megmerevedik
a hagyományos anyag növekedésével és megszilárdulásával a fejlődés folyamán lassankint maguk a dalok is állandósultak
(1899 Nagy képes világtörténet)
Az irodalmi mű szellemileg individualizálódik: vagyis a szerző alkotta eredeti szöveg az egyes variációk különbözőségein túlemelkedve egyre szilárdabb és konkrétebb formában állandósúl
(1927–1930 Thienemann Tivadar)
a szín-fény-egység egyenletesen megoszló rendjén állandósult síktérszerkezet
(1934 Kállai Ernő)
egy-egy sornemen belül, egymértékű sorozatokban, állandósult mind a sor, mind a modern ütemnemek időtartama
(1955 Szabédi László)
az olajtermelés 2 millió tonna/évben állandósult
(1997 Magyarország földje)
2a. (Nyelvt)
〈szókapcsolat〉 alakilag megmerevedik, és kisebb-nagyobb mértékben jelentéstani egységgé válik
[a szószerkezetek] állandósulnak és szinte névszóvá, határozóvá [!] lesznek
(1906 Bacsó Gyula)
Sz: állandósulás
Vö. ÉrtSz.; TESz. állandó; ÉKsz.

Beállítások